Radiátornak akarták hívni a gyereküket – Nem tetszik a jelenlegi neved? Így tudod megváltoztatni!

A névválasztás komoly szülői felelősség
A névválasztás komoly szülői felelősség - © Illusztráció: ÉKN
Nyíregyháza – Mindig vannak trendek, „menő keresztnevek”, melyek egy pár év után unalmassá is válnak.

Az ember egyik fontos jellemzője, hogy megkülönböztetés céljából születési, majd házasságkötését követően házassági nevet visel. E két név között jelentős különbség van, igaz, a mindennapokban az emberek – tévesen – névváltoztatásról beszélnek. Míg születési családi és utónevünket a szüleinktől kapjuk és születésünk pillanatától megillet bennünket, addig a házassági nevet a házasságkötés után viselhetjük, az általunk választott formában.

– A módosítás sok tekintetben nehézkes és körülményes folyamat, ezért érdemes jól átgondolni, mielőtt belevág az ember – mondja Nyíregyháza címzetes főjegyzője, dr. Szemán Sándor.

Nagy a szülő felelőssége akkor, amikor a gyermekének nevet választ, hiszen azt egy életen át viselni fogja, ám ha az apuka és az anyuka rossz döntést hoz, mert a név csúfolódások tárgyává teszi a csemetét, akkor jöhet a névváltoztatás. A család sok esetben képes egészen extrém nevekben – Táblácskavirág, Menóra, Rwa – gondolkodni, de Magyarországon csak akkor lehet egy keresztnevet hivatalosan használni, ha azt a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Nyelvtudományi Intézete jóváhagyja.

A kérelmek, majd az engedélyezett nevek alapján néhány év múlva Nea nevű lánykáknak, Kemecse névre hallgató fiúknak kiabálhatnak az anyukák a játszótereken. Az intézet decemberben jóváhagyott neveit látva annak jártunk utána, hogyan látja az új utóneveket a nyelvész, s rákérdeztünk, miként cserélhetünk nevet.

Végtelen fantázia

– A szülők fantáziája, kreativitása végtelen! Néhány évvel ezelőtt a Radiátor – hiába kérvényezték – mégsem került be a magyar utónévkönyvbe – említette a példát dr. Minya Károly nyelvész professzor, hozzátéve: a MTA Nyelvtudományi Intézetnek Utónévbizottsága igyekszik megtalálni az arany középutat, amikor három havonta összeül és dönt az új keresztnevekről.

A szakmai bizottságnak nincs könnyű dolga, mert miközben a szülők sokszor ragaszkodnak a szabad névválasztáshoz, a nyelvészeknek számos, az ide vonatkozó törvényben megfogalmazott kritériumokat figyelembe kell venniük, ugyanis bármilyen név nem anyakönyvezhető.

– A névből ki kell derülnie a gyermek nemének. Amennyiben egy nevet már elfogadtak női vagy férfi névként, azon később változtatni nem lehet. Az új utóneveket a mai magyar köznyelvi kiejtésnek, valamint a helyesírás szabályainak megfelelően kell bejegyezni. A korábbról eredeztethető, ősi, magyar eredetű neveket befogadja a tudományos testület. A Bóbita magyar író tollából származó fantázianév, ezért választhatják a szülők – sorolta a nyelvész. – Az elsőre furcsán hangzó gyümölcs, virág, vagy helységneveket egy idő után megszokjuk – mondta Minya Károly, aki szerint mindig vannak trendek, „menő nevek”, melyek egy pár év után unalmassá is válnak. – Én, személy szerint, hagyományos neveket adtam gyermekeimnek, mert lényeges hogy saját nevünket elfogadjuk, azonosulni tudjunk vele.

Brájen és Filoména

A nyíregyházi római katolikus plébánia irodavezetője készséggel állt rendelkezésünkre, amikor azt firtattuk, milyen, az átlagostól eltérő keresztneveket jegyeztek be 2017-ben a kereszteltek anyakönyvébe. Nagy László elmondta: bár az elmúlt évekhez hasonlóan tavaly is túlsúlyban voltak a hagyományos utónevek, akadt néhány olyan, amire ő is rácsodálkozott.

– A leggyakoribb fiúnevek között említhetjük az Istvánt, a Lászlót, a Zoltánt és a Bencét, míg a lányok között a legnépszerűbb a Hanna, az Anna, a Zoé és a Bernadett – sorolta az irodavezető.

– Ami talán rendhagyó lehet, az a Brájen, a Zente, a Tamina, a Zseraldin, a Maya, a Benedetta, a Rubina, a Kiara, a Lotti, a Tírza és a Filoména, de tavaly ellátogatott hozzánk egy nyíregyházi kötődésű nagycenki család is, akik hármasikreiknek választottak kicsit sem hétköznapi nevet. A két kislányt Rellának és Perlának, a kisfiút pedig Ronennek nevezték el. Erre előzetesen engedélyt kellett kérniük a Magyar Tudományos Akadémiától – árulta el Nagy László, aki kérdésünkre hozzátette: soha fel sem merült még bennük, hogy bárki bejegyzési kérését elutasítsák azért, mert gyermeke nevének jelentése negatív, pejoratív.

Nem olcsó „mulatság”

A házassági névviselési forma módosításának leggyakoribb oka a családi állapot megváltozása, amikor a házassági nevet viselő fél – többnyire a feleség – változtat a korábbi névviselésén. De előfordulhat az is, hogy valaki teljesen más okból (antipátia, divat) szeretné megváltoztatni azt a nevet, amelyet szüleitől kapott. A legfontosabb tudnivalókról, teendőkről és az eljárás költségvonzatáról Nyíregyháza címzetes főjegyzője, dr. Szemán Sándor adott tájékoztatást lapunknak.

– A magyar hagyományoktól eltérő hangzású, magyartalanul képzett név, történelmi név, régies írásmóddal írott családi név felvételét csak igen kivételes esetben engedélyezi, alapértelmezetten tiltja a jogszabály. Magyar állampolgár születési családi és utónevének megváltoztatása tárgyában benyújtott kérelméről az anyakönyvi szerv dönt, pozitív elbírálás esetén okiratot állít ki.

– Az új nevet az okirat kézhezvételétől jogosult és köteles viselni a kérelmező – kezdte elöljáróban a címzetes főjegyző, akitől azt is megtudtuk: az ügyintézés határideje általában 45 nap, ám ha a szükséges kérelem hiányosan vagy hibásan érkezik be a hivatalhoz, a hiánypótlás miatt ez az idő meghosszabbodhat.

– Kiskorú gyermek születési nevének megváltoztatását a törvényes képviselője kérheti, míg cselekvőképességet kizáró gondnokság alatt álló személy esetén a gondnok terjeszt elő kérelmet, amelyet személyesen kell benyújtani a lakóhely szerint illetékes anyakönyvvezetőnél, külföldön élő magyar állampolgár esetében az illetékes konzuli tisztviselőnél. A kérelemhez mellékelni kell a kérelmező, valamint azon személyek anyakönyvi kivonatát, akiknek anyakönyvi bejegyzését a névváltozás érinti, s fel kell tüntetni azt a családi, illetve utónevet, melyet a kérelmező új névként viselni szeretne.

– A névváltoztatás sok tekintetben nehézkes és körülményes folyamat, ezért érdemes jól átgondolni, mielőtt belevág az ember. A kérelem illetékköteles, első alkalommal 10 ezer forintba kerül, a megváltoztatott név újabb módosítási kérelméért 50 ezer forintot kell fizetni. Névváltozás esetén minden hivatalos okmányt újra el kell készíttetni – tette hozzá dr. Szemán Sándor. KM

Ezekről döntöttek

Decemberben ezeket az utóneveket nem fogadta el a Magyar Tudományos Akadémia Nyelvtudományi Intézete.

Női utónevek: Lien, Táblácskavirág, Nuca, Zolla, Zoralina, Lájra, Alízanna, Menóra, Mília.

Férfi utónevek: Benni, Vilko, Zanót, Kriger, Valeryan, Angél, Angel, Krisz, Eljon, Rwa, Julius.

Amit elfogadott az intézet:

A legújabb lánynevek: Andreina, Aviána, Elizabell, Halina, Lélia, Leticia, Lira, Madita, Medina, Meril, Minetta, Nea, Nissza, Szibell, Sztilla, Triszta, Zamíra, Zonera.

A legújabb fiúnevek: Árvin, Balla, Bertil, Björn, Bránkó, Csobánc, Daren, Derek, Donoven, Evron, Frej, Hakim, Kemecse, Kofi, Konor, Kornéliusz, Koron, Krizantusz, Lemmi, Liborius, Milen, Milován, Miska, Navid, Palkó, Rajka, Rami, Sobor, Szergej, Szoren, Szorin, Vetúriusz, Vladek, Zakari, Zeki.

A kérelem…

A kérelemnek tartalmaznia kell:

– a kérelmező személyi adatait (születési családi és utónév, házassági név, születési hely, anyja leánykori neve), személyi azonosítóját, annak hiányában születési idejét, továbbá családi állapotát, házasságkötésének helyét, idejét, a lakó- vagy tartózkodási helyét, értesítési címét, személyazonosságát és magyar állampolgárságát igazoló okiratának számát és érvényességi idejét;

– amennyiben a kérelmező családi állapota házas, a névváltoztatással érintett házastársa személyi adatait;

– a kérelmező kiskorú gyermekeinek személyi adatait;

– a kérelem indokolását, valamint egy nyilatkozatot arról, hogy a kérelmező nevét az anyakönyvi ügyekért felelős miniszter korábban megváltoztatta-e

KM








hirdetés