Jég helyett hullámok fogadták

Akt.:
Jég helyett hullámok fogadták
© Fotó: Katasztrófavédelem
Rakamaz, Nyíregyháza – A tapasztalat és a szabályok ismerete az instabil jégen akár életet is menthet.


Soha nem feledi azt a napot a Rakamazon élő Batta Béla. Ötödik osztályos lehetett, akkor még Nyírteleken lakott a szüleivel. Az osztálytársaival szinte minden nap csúszkáltak télen a vasút melletti befagyott vizeken, amelyek között bizony voltak mélyebbek is. Mint ahogy előző nap tették, azon a bizonyos napon is önfeledten játszottak a jégen.

– A többiekhez hasonlóan nagy lendülettel csúsztam én is, amikor hirtelen azt látom, nincs már jég előttem, a víz hullámzik. Nem tudtam már fékezni sem, tehetetlenül csobbantam a vízbe. Már nyakig benne voltam, amikor az egyik osztálytársam, Zajder Béla elkapta a kezem, s így nem merültem el. Kihúzott, neki köszönhetem az életemet. Valaki éppen onnan vágta ki a jégdarabokat, hogy tavasszal is legyen mivel hűtenie az élelmiszert, csakhogy felelőtlenül nem jelölte meg a helyet. Beleborzongok most is, ha a történetre gondolok, hiszen nagyobb tragédia is történhetett volna – mesélte el érdeklődésünkre Batta Béla.

Ez a szerencsésen vég­ződött történet is igazolja, hogy nemcsak örömet jelent a jég, hanem gyakran veszélyforrás is, éppen ezért vannak a jégen tartózkodásnak szabályai is. Bár a napokban már megindult az enyhülés, a mögöttünk hagyott fagyos idő nemcsak kellemetlenségekkel járt, kedvezett a téli sportoknak is. Ilyenkor szinte mágnesként vonzzák a mozogni vágyókat a befagyott állóvizeink, és ilyenkor kínálkozik a legjobb alkalom egy jégről mentési gyakorlat megtartására.

A nyíregyházi hivatásos tűzoltók és a Kelet-Magyarországi Speciális Mentő Egyesület tagjai hétfő délelőtt „birtokba is vették” a Bujtosi tavat, hogy az elméleti át­tekintés után sorra vegyék a jégről mentés és a jégen ­tartózkodás gyakorlati fogásait.

Hosszan kísérleteztek

Az emberben mindjárt felmerül a kérdés: Miért van szükségük komoly szakembereknek arra, hogy minden évben kigyakorolják, amit már feltehetően amúgy is tudnak? Hamar kiderült: elsősorban a civilek, vagyis a mi érdekünkben.

– Az a tudás bizony megkopik, amit az ember nem gyakorol – tette egyértelművé Vincellér Tibor speciális mentő, a szervezet tagja mindjárt az elején. – A jogosítvánnyal rendelkezők is vizsgáztak ugyan elsősegélyből, a nagy többség mégsem mer hozzányúlni egy sérülthöz. Ezért is maradtunk a tónál, amikor a tűzoltók már régen elmentek, kísérleteztünk, törtük és teszteltük a jeget, és alámerültünk, hogy a tanulságokat átadhassuk az előadásainkon, s hogy felkészültek legyünk a jeges sportok biztosításánál. Az időzítés is remek volt, mert az olvadásnak indult 8 centiméter vastag felületen jól be lehetett mutatni a hóval szigetelt jég levegősségét, gázosságát, ami a bomlástermékekből kerül oda. A nagy könyvben megírtak szerint egy 8 centiméteres jég akár egy embercsoportot is elbír. A valóságban viszont könnyen törik, aki térdre esik rajta, az alatt be is szakad. Dél körül már 2-3 négyzetméteres táblák törtek el, amelyre életveszély rámenni.

Vincellér Tibor elmondta, hogy amikor kitágul a hízó jég, úgynevezett rianások keletkeznek rajta. Vékonyka repedések, amelyek teljesen soha nem fagynak össze, és ilyen helyeken törnek a táblák. Sajnos, gyakran már késő, amikor a bajbajutottakhoz kiérkezik a segítség, éppen ezért érdemes tudni, hogyan lehet kijutni a lékből. Nyolc centinél nyilván könnyebb, mint négynél, mert az utóbbira segítő se nagyon mehet.

Ne kapálózzunk

– Először is fontos a négyes-szabály: csillapodj le, lélegezz, gondolkodj és cselekedj! Ha bármelyik felcserélődik, annak csak kapkodás és káosz lesz a vége. Ne kapálózzunk, mert nagy hőveszteséggel jár, vegyünk valahogyan egy nagy lendületet, és próbáljunk meg kihasalni a jégre, megnövelve a terhelt felszínt. Ekkor se álljunk fel, hanem hempergőzve jussunk el a jég széléig – magyarázta a jégfalat is mászó szakember, aki jól tudja, hogy minden hőmérsékletnél másképpen viselkedik a fagyott anyag. – Hívjunk segítséget és a segítő hosszabbítsa meg faággal, kötéllel vagy legalább egy sállal a karját. És mindenekelőtt legyünk nagyon óvatosak! Sajnos, a mai világban egyre kevesebb az olyan ember, aki képes azonnal segíteni. Amikor recseg-ropog a jég, gyorsan ki kell onnan jönnünk. A baj csak az, hogy az olvadásban lévő jég nem igazán recseg – sorjázta a tudnivalókat Vincellér Tibor, aki maga is szakadt már be a jégen egy töltésoldalban szánkózva. Igaz, ráfagyott a ruha a lábára, de a többiek mindjárt óvatosabbak lettek. Zárásképpen még hozzátette: – Sajnos a mai, túlféltett gyerekeknek tapasztalatot gyűjteni sincs lehetőségük, hiszen még a befagyott tócsákban sem ugrálhatnak. Csakhogy egy tó jegét nem lehet hermetikusan lezárni előttük, és ha baj van, gyakran igen nagy a baj. Szerencsére nekünk nem akadt dolgunk ilyen esettel az idei télen, miközben nemrég hallhattunk egy felelőtlen, tragédiával végződő, dunántúli jég alá merülésről.

MJ


Nyíregyháza - Jégről mentési gyakorlatot tartottak a nyíregyházi hivatásos tűzoltók és a Kelet-Magyarországi Speciális Mentő Egyesület tagjai hétfőn délelőtt Nyíregyházán, a Bujtosi tavon. A gyakorlatot megelőzően elméleti oktatás keretén belül elevenítették fel a jégről mentés és a jégen tartózkodá...



Rakamaz.
SZON.HU






hirdetés