Öntözés nélkül nincs előrelépés

Akt.:
Sok esetben a földtulajdoni kérdések is tisztázatlanok Pásztor András szerint
Sok esetben a földtulajdoni kérdések is tisztázatlanok Pásztor András szerint - © Fotó: Racskó Tibor
Nyíregyháza – Dr. Apáti Ferenc szerint jelentős problémát okoz a vízhez, illetve a vízjogi engedélyhez jutás.

Pásztor András sok nyarat megélt már és ő maga is alátámasztja: egyre aszályosabbak a nyári hónapok, épp ezért a timári Vetőmag és Szárító Kft. ügyvezetője is úgy látja, az öntözés szerepe az elmúlt időszakban felértékelődött, hosszabb távon pedig ez a kulcsa a versenyképes hazai mezőgazdaságnak.

Két öntözőfürt

A szakember egy kis múltidézéssel kezdte a Kelet-Magyarország tájékoztatását. Eszerint megyénkben jelenleg két öntözőfürt szolgáltat vizet a gazdák számára, ám ezeket, ahogy Pásztor András fogalmazott, még az „átkosban” alakították ki. Az 1780 hektár földterület kiszolgálására képes rakamazit (mely egy Tisza-holtágból táplálkozik) 1971-ben, míg a gávavencsellőit (itt a Tisza főfolyásából nyerik a vizet) 1973-ban építették ki, utóbbi körülbelül 2000 hektárt képes öntözővízzel ellátni.

– A rakamazi fürtöt az Antall-kormány idején a gazdák megvásárolták, jelenleg szövetkezeti rendszerben üzemel, a gávavencsellői öntözőfürt pedig állami tulajdonban van – említette Pásztor András, aki szerint az igazán vízigényes növénykultúrák közé a csemege- és a hibridkukorica, a burgonya és a zöldborsó tartozik, a búzát és a napraforgót nem igazán kell öntözni.

– Az öntözőfürtöknek köszönhetően az érintett területeken viszonylag olcsón meg lehet úszni az öntözést, a felszín alatti vizeink esetében azonban már kacifántosabb a helyzet. Egy új fúrt kút kialakításának költségeit a termelőnek kell állnia, ám maga az engedélyeztetési procedúra is igen hosszadalmas. Ez a két dolog is visszatartja a megyei gazdákat attól, hogy belefogjanak a földjeik vagy a gyümölcsösük öntözéséhez. Pedig nem mondok újat azzal, hogy öntözés nélkül versenyképes intenzív mezőgazdaságról lehetetlen beszélni – fogalmazott az ügyvezető, aki hozzátette: támogatás nincs magára a kútfúrásra, de a különféle (csepegtető, lineár, centrál) öntözőtechnológiák kialakítására igen, ahogy a gázolajos működtetésről az elektromosra való átállásra is vannak uniós források.

– Sok esetben a földtulajdoni kérdések is tisztázatlanok, ami még tovább nehezíti a helyzetet. Ettől függetlenül megoldást kell találni a problémákra, ehhez összefogásra van szükség az állam, a gazdák és az érdekvédelmi képviseletek részéről is, hiszen a befektetés megtérül, csak a kezdő lökést kellene megadni a gazdálkodóknak – zárta Pásztor András.

El sem képzelhető

– Teljesen nyilvánvaló, hogy az egyre szárazabb hazai klímán zöldséget és gyümölcsöt versenyképesen csak öntözött körülmények között lehet termeszteni. Egyes kultúrák, például az intenzív zöldségek termesztése öntözés nélkül el sem képzelhető, ennek hiányában eleve kiszáradna a növény vagy érdemi termésképzésre sem lenne képes, míg más kultúrák esetében – mint az egyes gyümölcsültetvények – lehetséges termést előállítani öntözés nélkül is, de nagyon komoly hátrányt szenved a termésbiztonság és a minőség, és ezzel együtt az üzemi szintű gazdaságosság, valamint az évről évre jelentősen ingadozó hozamok miatt ellehetetlenül a piacok építése, illetve a piacok megtartása – fogalmazott lapunknak dr. Apáti Ferenc. A Debreceni Egyetem docense hozzátette: Magyarországon a mintegy 80-85 ezer hektár zöldségkultúra 70-80 százaléka öntözött.

– Lényegében csak az együttesen 50 ezer hektárt kitevő zöldborsó és csemegekukorica körülbelül egyharmada nem öntözött, ami egész elfogadható arány, de jelentős problémát okoz a vízhez, illetve vízjogi engedélyhez jutás. A gyümölcsültetvényekben sokkal rosszabb a helyzet, a szűk 80 ezer hektárnyi hazai gyümölcstermő területnek mindössze körülbelül a negyede öntözött, ami nagyon nagy versenyhátrány a gyümölcstermesztésünkben. A gondot az okozza, hogy a főbb gyümölcstermesztő térségekben nem áll rendelkezésre érdemi felszíni víz (élővizek, öntözőcsatornák) az öntözéshez, mert nincs kiépített infrastruktúra, míg a felszín alatti rétegvizek használata komoly korlátozásokba ütközött. Egy másik tényező, hogy ugyan korszerű ültetvény csak öntözéssel képzelhető el, de fordítva is igaz: az öntözéshez korszerű ültetvények is kellenek, hiszen a gazdaságosság határán járó, alacsony színvonalú ültetvényekben nem lesz elegendő tőke az öntözésfejlesztési beruházásokra. Vagyis egy öntözésfejlesztési és egy ültetvényrekonstrukciós programnak szigorúan kéz a kézben együtt kell járnia ahhoz, hogy a gyümölcságazatunk fejlődési pályára állhasson. Bízom benne, hogy a tervezett fejlesztésekkel ezek a gondok megoldódnak, vagy jelentősen enyhülnek – közölte a csengeri illetőségű dr. Apáti Ferenc.

TG



Rakamaz.
SZON.HU

További hírek a Sport kategóriából






hirdetés