Érdektelenek, vagy unják?

Érdektelenek, vagy unják?

Az, hogy a fiatalokat óvják-e a politikától, vagy maguktól érdektelenek, rejtély, egy biztos: a középiskolások csaknem fele azt sem tudja, melyik párt kormányoz, és melyik van ellenzékben.

Az olyan „bonyolult” dolgokban, mint például hogy ki a miniszterelnök vagy a köztársasági elnök, el lehet képzelni, milyen a jártasságuk. Tudatlanságuk ellenére azonban van véleményük: háromnegyedük az összes politikust lecserélné. A fiatalok ezen túl saját jogaikkal sincsenek tisztában, és nagy részük úgy véli, a többpártrendszer nem része a demokráciának.

A politikusok is hibásak

A meglepő adatok az ELTE Társadalomtudományi Karának felméréséből derültek ki, melyben 7000 diákot kérdeztek meg. A válaszadók közül a legtájékozottabbak a gimnazisták, a legkevésbé tájékozottak a szakmunkásképzősök voltak. Az ELTE szociológusa, Csákó Mihály szerint a gimisek 40 százaléka beszélget otthon a politikáról, de a szüleik igyekeznek távol tartani őket a témától. Ennek oka az lehet, hogy a témáról sokaknak gusztustalan egymásra mutogatás, a másik kicsinálása jut eszébe.

Érdektelen ifjúság

Fekete Sándor (29) politológus, a Miskolci Egyetemi oktatója elmondta, hogy a középiskolások politikával kapcsolatos tájékozatlanságának egyik legfontosabb oka az érdektelenség. – A kötelező tananyag elsajátításán túl a szabadidejük eltöltése elsősorban a laza közösségi tevékenységeknek (televízió, mozi, buli stb.) alárendelt. A politikát nem érzik fontosnak, hiszen azt gondolják, hogy nem róluk szól. A politikusi gárda lecserélésének vágya nem az elégedetlenségükből, hanem a „lázadás” természetes ösztönéből fakad. Véleményem szerint mind a családon belül, mind az iskolában jelentős változtatásra lenne szükség: át kellene formálni egy teljes nemzedék világképét rávilágítva az állampolgári jogok és kötelességek fontosságára. Meg kellene értetni a fiatalokkal, hogy a politika róluk is szól, az egész jövőjüket befolyásoló döntéseket mindig a jelenben hozzák meg. A szülők és az iskolák felelőssége (pl. egyes órák keretében beszélni a politikáról) a politikai szocializáció folyamatának elősegítése, természetesen nem „véresen komoly” formában.

Nem véletlen, hogy valamennyi politikai erő egyre fontosabbnak érzi az ifjúsági szervezeteinek a „felfuttatását”, hogy a különböző táborokon, koncerteken, bulikon keresztül közelebb kerüljenek a fiatalokhoz. Összességében a helyzetet nem ítélem drámainak, hiszen például a felsőoktatási intézményekbe bekerülő hallgatók többsége már komoly érdeklődéssel tekint a politika felé.

A miskolci fiatalok nem annyira járatlanok a politikában, mint inkább saját bevallásuk szerint unják a „kavarást”, a politikusok szájjártatását.

-Tolnai Zsuzsanna-

Németh Judit (17) tanuló kifejtette, hogy a pártokkal, a vezetőkkel, a véleményükkel tisztában van, ha nem is követi percről percre az eseményeket. – A választások miatt jobban figyelek, és bár még nem szavazok, látom, hogyan fúrják egymást. Röhejes, amit a kampányukban művelnek, inkább az ország helyzetére, a munkanélküliségre, az egészségügyre, az oktatásra, az árvíz helyzetre kellene koncentrálniuk.

Botz Boglárka (17) tanuló áprilisban tölti be a 18-at, így már szavazhat. – Elmegyek voksolni, hiszen minden szavazat számít. A médiából tájékozódom a helyzetről, és a családban is szoktunk erről beszélgetni. Sőt, a korosztályomban többen leszünk első szavazók, így köztünk is többször felmerül a téma.

Bíró Gergő (16) tanuló kijelentette, hogy nem igazán foglalkoztatja a politika, de a pártokkal és a vezetők nevével tisztában van. – Nézem a híradókat, látom, és hallom, mi történik az országban. De a kampányt már most unom, mert mindenki hazudozik, nem hiszek nekik.

Palika Szilveszter (14) határozottan közölte, hogy őt egyáltalán nem érdekli a politika. – Ez nem jelenti azt, hogy ne tudnám, ki van kormányon, vagy ki a vezetők. De idegesít, amit művelnek. Most, hogy jönnek a választások, mondanak mindent a politikusok, de aztán semmi nem lesz belőle.

Pál Gyula (15) tanuló megjegyezte, hogy nem szívesen menne szavazni, ha tehetné sem, mert szerinte mind a két vezető párt politikusai hazudoznak. – Az egész politikával annyit foglalkozok, hogy követem a híreket a televízióban, de komolyabban (pl. politikai lapok olvasása) nem érdekel a téma.








hirdetés