Régen vártuk: indul a M49-es út tervezése – Kétesélyes a második szakasz hossza

Amikor 2013-ban átadták az M3-as autópálya Őrig tartó szakaszát, már akkor remélték, egyszer a román határig ér majd a sztráda
Amikor 2013-ban átadták az M3-as autópálya Őrig tartó szakaszát, már akkor remélték, egyszer a román határig ér majd a sztráda - © Fotó: KM-archív
Szabolcs-Szatmár-Bereg – Az M49-es út Mátészalkától köti majd össze az M3-as autópályát Csengersimánál a román határral. A pályának azért is nagy a jelentősége, mert közelebb hozza hozzánk a jelentős mértékben magyarok lakta partiumi településeket, Szatmárnémetit, Nagykárolyt és Nagybányát is.

Ahogy beszámoltunk róla, a régen várt beruházás fontos ponthoz érkezett, hiszen készül a Mátészalka–Ököritófülpös közötti 25,67 kilométer hosszú szakasz engedélyezési, illetve kiviteli terve.

Az M49-es gyorsforgalmi úttá tervezésével új fejezetéhez érkezett a megyében az autó­pálya-építés. A részletekről a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő (NIF) Zrt.-t, míg a beruházás fontosságáról a megyei közgyűlés elnökét, illetve egy polgármestert kérdeztünk.

– Az M49 gyorsforgalmi út kiépítése az M3 autópálya és Mátészalka–országhatár között elnevezésű projekt két szakaszban valósul meg – említette Hideg András, a NIF Zrt. kommunikációs igazgatója, majd a részletekbe bocsátkozott: – Az első szakasz az M3 autópálya – Ököritófülpös közötti 25 km-es részt jelenti, a második szakasz pedig Ököritófülpöstől a Csengerhez közeli országhatárig ér (ez attól függően, hogy melyik változatot hagyja jóvá a környezetvédelmi hatóság, 21 km vagy 17 km hosszú).

Autópályává bővíthető

– Az első szakasz már rendelkezik környezetvédelmi engedéllyel. Ennek a tervezésére a NIF Zrt. a közbeszerzési eljárást eredményesen lefolytatta, a szerződést március elején kötöttük meg. A nyertes vállalkozó az Uvaterv Zrt. és az Unitef ’83 Zrt. konzorcium lett. A szerződés nettó értéke 1,496 milliárd forint. A tervező feladata az engedélyezési és kiviteli tervek készítése. A tervezett műszaki tartalom a következő: 2×2 sávos (autópályává bővíthető) gyorsforgalmi út építése; 20 méteres koronaszélesség, középső elválasztósávval és leállósávval; 4 csomópont; egy komplex és egy egyszerű pihenőhely. Az engedélyezési terv készítésére 12 hónap, a kiviteli terv készítésére további 8 hónap áll rendelkezésre.

Hideg András elmondta, hogy a második szakasz még nem rendelkezik környezetvédelmi engedéllyel: – Az erre vonatkozó tervezés folyamatban van, az engedély megszerzése 2020 elején várható, csak ezután indítható el az engedélyezési és kiviteli tervek készítésére vonatkozó közbeszerzési eljárás. A NIF Zrt. jelenleg az M3 autópálya és Ököritófülpös–Csenger közötti teljes szakasz előkészítésére rendelkezik forrással és elrendeléssel.

Kiemelt közlekedési beruházás

– Jelenleg ez az egyik leg­kritikusabb állapotban lévő útszakasz Szabolcs-Szatmár-­Bereg megyében. Az útburkolat elhasználódott, de a minőségi problémákon túlmutat, hogy az érintett településeken áthaladó teherforgalom óriási. Az elmúlt időszakban többször is szóba került a megyei közgyűlésen, hogy a forgalmas szakaszok balesetveszélyesek, látjuk, hogy megyénk úthálózatán belül jelenleg itt van a legnagyobb fejlesztési igény – reagált Seszták Oszkár, a megyei közgyűlés elnöke arra a hírre, miszerint az M49-es tervei készülnek, s ezzel új szakaszához érkezett az autópálya építése.

A gyorsforgalmi út fejlesztését tavaly nemzetgazdasági szempontból kiemelt közlekedési beruházássá nyilvánította a kormány. Az M3-as az ország keleti részének főútjává vált az elmúlt évtizedekben, a csengeri gyorsforgalmi határátkelő pedig az erdélyi Szatmárnémeti és Nagykároly gyorsabb elérését segíti majd.

– Ez Szabolcs-Szatmár-Bereg megye közlekedés-, és gazdaságfejlesztési szempontjából is lényeges – jegyezte meg az elnök. Szatmárnémeti elérése fontos kitörési pont: egyrészt a szatmári térségnek, másrészt a romániai nagyvárosnak, Szatmárné­metinek is, mert így a sztráda bekapcsolja a határmenti térség úthálózatát a magyarországi vérkeringésbe – fogalmazott a megyei közgyűlés elnöke.

Gyorsabb és balesetmentesebb lenne

A Csengeri járásban található, a 49-es számú főút mellett keletről elterülő kis község, Csengersima polgármestere, Kislőrincz József szerint, ha Romániának sikerül bekerülnie a schengeni országok közé, akkor minden bizonnyal Csenger és Csengerújfalu között lenne a határpontmetszés, ha nem, akkor Csenger­simánál.

– Egyelőre tehát nem tudni, meddig fog jönni a gyorsforgalmi út. Az aszfaltszőnyeg kiszélesítése, 2×2 sávossá tétele, valamint a határátkelő nyitottabbá válása mindenesetre megkönnyebbülés lenne, hiszen jelenleg túlzsúfolt és rossz minőségű az út, az átkelőknek pedig 2-2,5 órás várakozással kell számolniuk. A határátlépők 90 százaléka román állampolgár, senki nem vitatja az alapos ellenőrzés fontosságát, de érdemes lenne bővíteni a kapuk számát a magyar oldalon – mondta Kislőrincz József.

– Amióta Szatmárnémetiben közvetlen útcsatlakozás van Moldova felé, a moldá­vok előszeretettel használják a csengersimai átkelőt, ez tovább lassítja az áthaladást a határon.

– A fejlesztések eredményeként az ország központját, Budapestet jóval gyorsabban és balesetmentesebben lehetne megközelíteni, persze ehhez nemcsak az utakon, hanem a járművezetők közlekedési kultúráján is javítani kellene… – tette hozzá Kislőrincz József polgármester.

KM








hirdetés