Régi húsvétok kellékei

Lenke és apukája is megtekintette a Jósa András Múzeum húsvéti kamarakiállítását
Lenke és apukája is megtekintette a Jósa András Múzeum húsvéti kamarakiállítását - © Fotó: Dodó Ferenc
Nyíregyháza – A feltámadás ünnepéhez kapcsolódó tárgyakat és leleteket állítottak ki a Jósa András Múzeum aulájában.


A húsvét a falusi nép életében az egyik legszebb ünnep volt, nem véletlenül: a hosszú, hathetes böjt önmegtartóztatása, a testi-lelki megtisztulás, a bűnbánat időszaka után Krisztus feltámadásának és a természet megújulásának mélyen átélt örömünnepeként élték meg. A régi húsvétok emlékeit mutatja be az a kamarakiállítás, ami pénteken nyílt meg a Jósa András Múzeumban. A tárgyakat és leleteket az intézmény gyűjteményeiből a tárlat kurátora, dr. Ratkó Lujza néprajzkutató válogatta össze és Baloghné Szűcs Zsuzsanna, a Sóstói Múzeumfalu néprajzos muzeológusa mutatta be.

Feltámadás, megújulás

A feltámadás ünnepének egyik főszereplőjéhez, a tojáshoz rengeteg hagyomány kötődik. Mitologikus elemként már régóta jelen van, az életet szimbolizálja. Mindenki ismeri a locsolkodás hagyományát, bár ez a szép népszokás ma már eltűnőben van, régen a lányok nagyon készültek rá. A locsolás jutalma mindig hímes tojás volt. A csigavonalban tekeredő indák, a stilizált virágok, vagy olyan ősi jelek, mint a szvasztika mind-mind jelentéssel bírnak. Az egyszerű technikával készült hímesek kis levélmintái éppúgy a tavaszi megújulást hirdetik, mint a viaszozással megírt tojások stilizált ornamentikája vagy a karcolással készült, aprólékosan kidolgozott minták. Bereg különlegessége az aranyporos hímes tojás: az előre megfestett tojásokat az írás után aranyporba forgatták. A sárga szín Krisztust jelképezi. Minden motívumnak jelentése van – nehezen olvassuk már ki ezeket, hiszen nem találkozunk velük naponta.

Nagy, díszes kalácsok

Húsvét vasárnapján, amikor véget ér a böjt, előkerül egy étel, ami Jézus utolsó földi napjainak mozzanatait mutatja be. Az asszonyok igyekeztek minél nagyobb és díszesebb kalácsot, a görögkatolikusoknál pászkát sütni. A megmaradt tésztából madár alakú pipiske készült. Az évente egyszer használt pászkakendő is bekerült a pászkakosarakba – ezekben vitték a templomi szentelésre az ünnepi kőttes mellett a böjt alatt tiltott sonkát, kolbászt, főtt tojást, bort és pálinkát is, amiből aztán közösen fogyasztottak, de jutott az ételből a jószágoknak, és a szántóföldekre is szórtak egy keveset, hogy minél nagyobb legyen a termés.

A Régi húsvétok kellékei című kiállítás az elkövetkező hetekben megtekinthető a Jósa András Múzeum aulájában.

KM








hirdetés