Rend és a lelke
Nyéki Zsolt
Gyász és együttérzés, döbbenet és értetlenség, félelem és ösztönös önvédelemből táplálkozó düh kavarog az ember lelkében, ha a mai magyar közbiztonság állapotával szembesül. Hol a biztonság ott, ahol a rend felesküdött és felfegyverzett őreit megtámadják, sőt: megverik?! Nem tudtam eldönteni, a hallásommal vagy az értékrendemmel van baj, amikor pár napja jött a hír: Siófokon, a forgalmas sétányon egy túlerőben lévő csoport támadt intézkedő rendőrökre, egyiküket földön fekve is rugdosták. Hát hogy van ez? A rendőr nem az a hivatalos személy, akinek egyik kezében a törvény, másikban a fegyver? E két ténnyel szemben túlerő nehezen alakulhat ki – érthetetlen, miként az is, hogy nem előzmény nélküli eset a siófoki.
Ebben az országban megtörtént már, hogy járőrök nézték végig, hogyan veri szét egy banda az autójukat, és csak a megérkező erősítés tudta megfékezni a tombolókat. Puhák lennének a rend őrei? Ismerek néhányat közülük, abszolút nem mondható el róluk. Mi akkor a gond? Talán a jog, vagyis a jogszolgáltatás, amely működik ugyan, ám közben az igazságszolgáltatás sérül és csorbul. Egy alapvető normákat valló és védő országban egyszerű a szituáció: jön a rosszfiú, a rendőr pedig mondja neki, hogy állj. Ha a rosszfiú nem áll meg, akkor a rendőr figyelmezteti, hogy mégis csak jobb lenne, ha szót fogadna, különben egyre szigorúbb intézkedéseket kell alkalmaznia, egészen a fegyver használatáig. S ha a rosszfiú ennek ellenére nem teszi, amit mondanak neki, akkor attól kezdve magára vessen. Két rendőrnek egy mozdulattal kordában kell (kellene) tudni tartani akár tucatnyi randalírozót is, közelharc nélkül, mert ezt követeli meg a közrend, a köznyugalom és a társadalmi béke.
Ez azonban támogató jogalkalmazás nélkül nem sikerülhet. Erősítést, kommandósokat, különleges osztagot kell hívni 4-5 gazember megfékezésére. Miért? Mert a szükségességi és arányossági teszt évekig elhúzódó vizsgálatának teszi ki magát az intézkedő rendőr, kockáztatva rangját, bérét, esetleg állását is. Inkább vár az erősítésre, a társadalom pedig arra, hogy a rosszfiúkat vágja már orrba a jog is, de úgy tisztességesen.
