Rendkívüli ”önhiki”

Rendkívüli ”önhiki”
© Illusztráció: getty images
A települési önkormányzatok a költségvetési törvény alapján kivételes esetekben kérhetnek rendkívüli támogatást működőképességük megőrzése érdekében. Ez az „önhibájukon kívül hátrányos helyzetbe került” önkormányzatok esetében a mentőöv, melyet röviden „önhikinek” becéztünk eddig. Mostani neve: „rendkívüli támogatás”. Györke László jegyzete.

A lényeg, persze, nem változott. Jobbára olyan települési önkormányzatok pályázhatnak, melyeknek szinte alig, vagy csak elhanyagolható mértékű helyi (adó)bevételük keletkezik. Magyarán: helyzetüknél fogva képtelenek bevételt termelni a jobbára kis létszámú települések önkormányzatai. Ez persze nem jelenti azt, hogy a nagyobb települések ne kerülhetnének szorult helyzetbe. Sőt!

De vajon mikor sikeres egy települési önkormányzat? Ha úgy gazdálkodik, hogy nem halmoz fel tartozást, ám nem is nagyon fejlődik a község vagy város? Vagy akkor, ha minden eszközt megragad, hogy elmozduljon valahogy arról a bizonyos holtpontról, és vonzóvá tegye a települést például a beruházók ­számára?

Összetett, bonyolult kérdés ez, hiszen a semmiből nemigen lehet csodát teremteni. De az sem jó, ha a pénz vakvágányra fut. (Vagy ki tudja?) Még rosszabb, ha vissza kell fizetni a támogatást. Mint például karácsony előtt, amikor a Belügyminisztérium adminisztrációs hibája miatt olyan önkormányzatok is kaptak rendkívüli támogatást, melyek nem is pályáztak, vagy melyek több tízmillió forinttal nagyobb – vagy éppen kisebb – támogatást kaptak, mint amit kértek…

Györke László








hirdetés