„Reng a föld, morajlik”

Akt.:
Az irodaházról lehullt a diktatúra jelképe, az ötágú csillag
Az irodaházról lehullt a diktatúra jelképe, az ötágú csillag
Nyíregyháza – A rendszerváltás után lehetett hozzáférni a dokumentumokhoz, a jegyzőkönyvekhez, a peranyagokhoz.

Másfél órás dokumentumfilmet készített Nyíregyháza 1956-os eseményeiről „Reng a föld, morajlik” címmel Kéry Péter operatőr, a Kölcsey Televízió munkatársa még 2006-ban, a forradalom 50. évfordulójára.

A gyermekként átélt dolgok mindig is érdekeltek.” Kéry Péter

Lövések az éjszakában

A filmben történész és levéltári kutató mutatja be az 1956-os forradalom kirobbanásának társadalmi-politikai okait, majd az egykori szemtanúk, a forradalom eseményeiben aktívan részt vevők visszaemlékezései során elevenedik meg a nyíregyházi történelem óráról órára.

Bár Budapesten már október 23-án kitört a forradalom, Nyíregyházán három nappal később, október 26-án vonultak ki az utcára az emberek, hogy csatlakozzanak a fővárosban megkezdődött forradalomhoz: akkor verték le az épületekről a csillagokat, akkor döntötték le a lovas szobrot és a többi, a szovjet megszállásra utaló jelképeket. Kéry Péter filmjének utolsó fejezete a megtorlásról és a két nyíregyházi mártír, Szi­lágyi László és Tomasovszky András kivégzéséről szól.

Arról faggattuk a film operatőrét és rendezőjét, vajon mikor fogalmazódott meg benne a film elkészítésének ötlete.

– Nagyon-nagyon régi a film elkészítésének az ötlete. Tulajdonképpen a mi családunkat közvetlenül nem érintették az események, de sok mindent hallottam a gyerekkoromban róla az idősektől. Én 1956-ban ötéves voltam. A Bethlen Gábor utca és a Síp utca sarkán laktunk, ahol most a hittudományi főiskola van. Emlékszem rá, hogy kint fociztunk az utcán, s nagy morajlást hallottunk, harckocsik jöttek a Tiszavasvári út felől. Az édesanyák gyorsan összeszedték a csemetéket, s vittek be bennünket, mert nem tudták, mi indult el éppen abban a pillanatban. Mikor apám hazajött a munkahelyéről, egyértelművé vált, hogy itt valami elkezdődött. Apámék este lövéseket hallottak a Jósa András Múzeum épülete felől, egy tizenéves fiatalt pedig napokkal később akkor lőttek le, amikor a Széna tér környéki lakásukban félrehajtotta a spalettát.

– Ezek a dolgok mindig érdekeltek, de vártam azt az időpontot, amikor hozzáférhetünk a dokumentumokhoz és egyéb más anyaghoz. S ez ugye csupán a rendszerváltás utáni időszakban következett be.

Lerövidített képi változat

A film forgatása közben milyen kép alakult ki az operatőr-rendezőben 1956-ról?

– Az egy másodpercig nem volt kérdés, hogy ez egy forradalom volt. Ezt mindig így értékeltem, jóllehet, az iskolában mi még másképpen tanultuk. Mindig próbáltam kutatni az eseményeknek a valóságos hátterét, s úgy gondolom, hogy ez a film valamelyest megvilágítja annak az anyagnak az írott részét, ami a levéltárakban található. A film az eseményeknek egy nagyon lerövidített, televíziós képi változata kiegészítve azokkal a segítőkkel, akik vállalták az arcukat, vállalták a múltjukat a kamera előtt.

KM-MML


A nyíregyházi események napról napra

1956. október 26.: A tüntetők eltávolították az irodaház tetejéről a nagy méretű vörös csillagot, a helyére nemzetiszínű zászlót tűztek. A villamos tetejéről a kalauz leszerelte a Világ proletárjai, egyesüljetek! feliratot, majd a villamos tetejéről egy nő elszavalta a Nemzeti dalt. A tüntetők elindultak a városháza előtti térről a Kossuth-gimnáziumhoz, majd déli 12 óra körül ledöntötték Pátzay Pál Kozák lovas szobrát. A ledöntött szobor talapzatáról Tomasovszki András felolvasta a Borsod megyei sztrájkbizottság ötpontos követelését. A teherautó tetejéről Dandos Gyula és egy debreceni egyetemista ismertette a debreceni diákság követeléseit. A tüntetők ledöntötték az elesett szovjet tisztek síremlékeit a Kossuth téren, a tűzoltók pedig leverték a városháza homlokzatán lévő népköztársasági címert. A József Attila kultúrház hangosbemondóján Szilágyi László ismertette a Nagy Imre-kormányhoz küldött táviratot. Röplapokat nyomtattak a nyomdában, majd tüntetők a városháza elé vonultak, hogy meghallgassák Szilágyi László, Molnár Jenő, Rácz István és mások beszédét. Tomasovszky András vezetésével érkeztek meg a katonák, és bejelentették, hogy a honvédség a forradalom mellé áll.

1956. október 27.: A tüntetők a felszedett kövekkel dobálták az oroszok gépjárműveit. Egy orosz tiszt ekkor lőtte le Gabulya Mihályt, a forradalom első nyíregyházi áldozatát. Harc az oroszok ellen a Damjanich laktanyánál: Csályi Ferenc őrnagy fejlövést kapott.

1956. november 4.: Az Orosi és a Kállói úton vonulnak az orosz tankok.

1958. május 6.: Nyíregyházán a megyei börtön udvarán kivégezték Szilágyi Lászlót és Tomasovszky Andrást.








hirdetés