Rés a pajzson

Rés a pajzson
© Illusztráció: getty images
„Kapcsold be az övet, mert ott egy rendőr!” „Ja, fotózni is akarnak? Akkor várjanak, amíg a fiúk felveszik a munkavédelmi sisakot, mert úgy előírásszerű!” Palicz István jegyzete.

Szabályok tömkelege vesz minket körül az életben, amelyek értünk, nem pedig ellenünk születtek, ám hajlamosak vagyunk félvállról venni őket egészen addig, amíg nem a fél vállunk, kezünk, lábunk, egészségünk, munkahelyünk vagy pénztárcánk bánja a szándékos mulasztásunkat.

A mentősök, a baleseti-sürgősségi osztályon dolgozó orvosok és a sebészek sokat tudnának sztorizni arról, milyen gondatlanságból, felelőtlenségből, nemtörődömségből fakadó sérüléseket láttak már el, mennyi végtag- és életmentő műtétet hajtottak végre – több-kevesebb sikerrel. Az ismeretségi körömben is bőven akad elrettentő, szabálykövetésre ösztönző példa. Az építkezéseken dolgozó nagybátyámnak oltott mész cseppent a szemébe. A kínok kínja után látássérült lett, és élete végéig úgy „parázslott” a beteg szeme, mint a terminátornak az utolsó jelenetekben. Karosszériás ismerősöm is hasonlóan járt, mert nem tartotta maga elé a „hegesztők napszemüvegét”. Az asztalos barátomnak egy fűrészgép intézte el a középső ujját. Az amputációt megúszta, a sérült ínszalag miatt azonban ökölbe szorított kézzel akarva-akaratlanul is sértő és provokáló „nemzetközi” jelzéseket küld a környezetének.

Az elővigyázatlanságnak persze ezeknél jóval komolyabb következményei is vannak/lehetnek, egy életre nyomorékká tehet, ágyba vagy egyenesen sírba kényszeríthet embereket, ezért bölcs dolog mindig betartani a szabályokat, és megregulázni azokat, akik – akár munkaadóként, akár dolgozóként – magasról tesznek a regulákra.

Palicz István








hirdetés