Riasztó esetek

Riasztó esetek
© Illusztráció: Player.hu
Hová, kihez siethetnek? – teszem fel a kérdést magamban ahányszor csak „egy száguldó mentőautó szirénája felhangzik” a közelemben. Palicz István jegyzete.


S vajon ott, ahová az életmentőket riasztották, valóban szükség van rájuk? Pontosabban: biztos, hogy rájuk van szükség? – fogalmazódik meg bennem a következő gondolat, merthogy sok olyan furcsa, sőt egyenesen felháborító esetről lehet hallani, amikor a szak­avatott legénységet indokolatlan ugráltatják, avagy egyenesen hülyének nézik a kedves „betegek”.

Ez történt például egy vetélés gyanújával, segély­osztás után kórházba szállított tizenéves lány esetében is, akinek „aggódó” hozzátartozói shoppingoltak egy jót a közeli áruházakban, amíg az álbeteget kivizsgálták a szakorvosok, majd nevetve és „feltankolva” szállíttatta haza magát a vidéki család az „ingyen taxival”. A viteldíjat természetesen mi, adófizetők álltuk.

Az indokolatlanul mentő­ért kiáltók vajon belegondolnak abba, hogy talán más, valóban kritikus állapotban lévő beteg élete múlhat a kényelmükön, önzőségükön, s egy nap megtörténhet, hogy éppen értük nem érkezik majd időben segítség a hozzájuk hasonlók miatt?

– Palicz István –








hirdetés