Ridegen, melegen

Ridegen, melegen
© Vastagh György: A kárvallott cigány
„Sanyikám, Sa, Sa, Sanyíííííí!” – zokogott összeroskadva a vecsési határban a kupec Toppacs Miska a kimúlt gebe mellett. „Legalább a bőrit lenyúzhatnám” – rítt a Patást alakító Haumann Péter. Ladányi Tóth Lajos jegyzete.

Lóhalálában a legendás jelenet jutott eszembe, mivel ez sosem hagy hidegen. A Rideg Sándor ma is melegen ajánlható könyvéből készült filmet minimum annyira sűrűn érdemes felidézni, mint ahány bőrt le lehet húzni évről évre a vágtázásra építő programsorozatról.

Kilenc éve az ország legkreatívabb szójátékosa keltette életre a versenyt, melynek móriczi a mottója: „A ló nemesíti az embert, ha az szeretni tudja őt”. Országimázs lett belőle, hisz lóval több egy átlagos vetélkedőtől: a lovas tradíciók, a kulináris élvezetek, az érintett települések ünnepévé vált.

Serényen készülnek a dögei szervezők, hogy minden úgy klappoljon, mint a karikacsapás. Mivel tavaly is ők koordinálták a regionális rendezvényt, a saját maguk által tett lécet kell emelniük és átugraniuk. De csak egy kicsit (aligha szalad el velük a ló), mert házigazdaként jövőre is nyeregben érezhetik magukat. Amíg van ló, addig lesz lóbőr is, a cél pedig a szórakoztatás, a jókedv. Épp elég, ha a Patás zokog.

Ladányi Tóth Lajos








hirdetés