Római férfi Nyíregyházán

Érdemes rácsodálkozni a különleges műtárgyra
Érdemes rácsodálkozni a különleges műtárgyra - © Fotó: Sipeki Péter
Nyíregyháza – A Jósa András Múzeum lelete valójában nem szobor.

Aki belép a Jósa András Múzeumba, egy mezítelen férfival találkozhat. Mégpedig egy idősebb férfival. De ne gondoljunk rosszra! Ez a férfi bronzból készült. A múzeum egyik legszebb régészeti tárgya, egy római kisplasztika.

Pontosabb részleteket a szobor múzeumba kerüléséről – hogyan és ki találta, ki hozta Nyíregyházára – nem tudunk. Csak feltételezzük, hogy a Városi Gyűjtemény egykori létrehozója, dr. Saáry Sándor orvos gyűjteményének volt patinás darabja.

Vajon kit ábrázolhat?

Saáry Jósa András kortársa volt. Hogy neve mégis sokkal kevéssé ismert, mint a Szabolcsvármegyei Múzeum alapítójáé, az abból adódik: míg Jósa arra törekedett, hogy mindenki „vissza tekinthessen azon sötét multba, melybe pár évtized előtt még csak pislogó mécs világitott be, most pedig faggyugyertyával, de úgy látszik, hogy lassan-lassan petróleum, gáz és idővel villany világitással fogunk betekinthetni”, addig Saáry a régi műgyűjtő, műkedvelő elődök nyomdokain járt. Vagy ha úgy tetszik, Jósa András a múltat kutatta szenvedélyesen, s ennek eszközei voltak a régészeti leletek. De lássuk a szobrot!

A 10 cm magas alak kontraposztban áll, testsúlyát a jobb lábára helyezi. A kontraposztot a Kr. e. IV. században már alkalmazta Polykleitos. Talán a legismertebb kontraposztban álló alak Michelangelo Dávidja:

A Jósa múzeum lelete valójában nem szobor. A hátul lapos fej, a bal könyöknél és a jobb vállon látható törések jelzik, hogy valamilyen tárgyra fel volt erősítve. Kérdés, hogy mire.

És talán még izgalmasabb kérdés: kit ábrázol? Alighanem valamely istent kell sejtenünk benne. A kilétére utaló insignia híján a hasonló megjelenésű alakokra kell koncentrálnunk.

Mint láthatjuk, akadnak analógiák. Lehet Jupiter, a főisten a sassal vagy Neptunus, a tenger istene a delfinnel. A bal vállra vetett drapéria elrendezése kissé eltérő, ez azonban nem lényegi eltérés. Talán nem tévedünk, ha lábánál ugyancsak ott lehetett egy állat, egy olyan attribútum, amely alapján eredetileg nem lehetett kétely, kit tisztelhetünk benne.

A titokzatosság leplében

A jobb minőségű bronzplasztikákat rendszerint itáliai vagy galliai műhelyekből származókként szokták kezelni. Ennek egyik kritériuma a testrészek arányos megjelenítése. Ha ezeket a szempontokat elfogadjuk, a nyíregyházi múzeumban őrzött szobor esetében mindenképpen a legkvalitásosabb műhelyek egyikére kell gondolnunk. Talán egyszer rábukkanunk Saáry Sándor feljegyzéseiben arra a titokra, honnan vásárolhatta meg gyűjteményébe.








hirdetés