Romokból újraemelt múlt

Nyáron végezték el a kápolna feltárását, ősszel pedig a megóvásáról gondoskodtak
Nyáron végezték el a kápolna feltárását, ősszel pedig a megóvásáról gondoskodtak - © Fotó: Magánarchívum
Nyíregyháza, Óhuta – Jelenleg egy óhutai pálos kolostor feltárásán fáradozik Tatay László.

Pálosok – nagy tudású remetékből lett szerzetesek titokzatos világa jelenik meg a szeme előtt annak, aki hallja ezt a nevet.

A fehér csuhás szerzetesek központját sokan a Pilisbe helyezik, holott a rend egykor eredetileg a Mecsekből indult, s innen szétterjedve vált az ország legfontosabb szakrális közösségévé. Azt viszont már tényleg csak kevesen tudják, hogy a rendnek keleti szárnya is volt a Zemplénben, ahol legalább annyi kolostort és várat építettek, mint a Pilisben.

Éveken át rejtőzködő hely

Éppen egy ilyen kolostorhoz tartozó kápolna feltárásán és majdani újjáépítésén fáradozik Tatay László. A Nyíregyházáról elszármazott, de a városhoz ma is ezer szállal kötődő egykori építési vállalkozóról – mint a széphavasi Magyar Összefogás Kápolnája egyik építőjéről – szeptember elején már írtunk.

A lelkes hagyományőrző néhány évvel ezelőtt Háromhutára helyezte át a lakhelyét, s azon túl, hogy az Ősforrás Hagyományőrző Turista és Sportegyesület elnökeként túrákat, táborokat szervez, az épített örökség helyreállításának is elkötelezett támogatója. Talán minden a természet szeretetével és a természetjárással kezdődött. Tatay László kipróbált mindent, hegyet mászott, barlangászott, sőt repült és búvárkodott is. S mindez valahogy egyre közelebb vitte a történelmünkhöz és a kultúrkincseinkhez, amibe a szakrális építészeti emlékeink is beletartoznak. S mióta a Zempléni élettér része lett, igyekszik átmenteni a jövőnek minden követ.

– Nyáron kezdtünk hozzá az óhutai pálos kolostor kápolnájának a feltárásához. Szerencsére partnerekre találtunk a Herman Ottó Múzeum munkatársaiban, s az intézmény igazgatóhelyettesének, Szörényi Gábor András régésznek a vezetésével sikerült feltárnunk ezt a Szent Fülöp és Jakab titulusú templomot, amely a kolostor déli oldalát zárta le. Évekig kerestem ezt a helyet. A turistatérképen ugyan volt egy jelzés, de nem ott, ahol kellett volna. Bárkit kérdeztem, mindenki más irányba küldött.

A szent király ujjait őrizték

– Mígnem egy bácsika kibökte, a rom ott van az ő kaszálóján, s évek óta rendben is tartják, a hozzá tartozó tóval együtt. Minden pálos kolostor mellett volt ugyanis egy tó, mivel a szerzetesek főként halat ettek. A környék annyira szép, hogy tódulnak ide az emberek, valóságos búcsújáró hely lett. Valamikor itt őrizték Szent László 3 ujját – sorolta Tatay László, majd elmondta azt is, hogy összefogás nélkül aligha jutnának előre. Az önkéntesek sokat felvállalnak a fizikai munkából, de a régészeket már fizetni kell. A feltárást az önkormányzat és a Háromhutáért Alapítvány finanszírozza, ami egy ilyen pici településnek igen megterhelő vállalkozás.

Teljesen rekonstruálható

– Sikerült egy szerkezetileg tökéletesen kiszerkeszthető gótikus templomot feltárni – beszélt az eredményeikről Tatay László, sok ember vágyálmát látva teljesülni.

– A megtalált épületelemekből is sok minden kikövetkeztethető, így az épület későbbi teljes rekonstrukciója sem elképzelhetetlen. Ráadásul a jó állapotban fennmaradtak – ilyen a Gönc melletti Szent Katalin kolostor temploma – alapján nem olyan nehéz kitalálni, hogyan nézhetett ki eredetileg a többoltáros, fazsindelyes, nyolcszög alakú, festett falú és boltozatú épület.

KM-MJ








hirdetés