A beruházás részben pályázati támogatásból, részben pedig banki finanszírozásból valósult meg. Az Európai Unió 35-50 százalék közötti támogatást biztosított az alapberuházás megvalósításához.

A komplexumban már átadták a 4.000 négyzetméteres üzemcsarnokot, az ezer négyzetméteres irodaházat, valamint egy 240 négyzetméteres inkubátorházat. Utóbbiban a csokoládégyártáshoz szükséges kutatás-fejlesztési feladatok mellett az édesipartól független, ám a környék szempontjából fontos projekteket is végeznek majd, mint például az ivóvíz minőségének ellenőrzését. A területhez kapcsolódó 3-4 ezer négyzetméteres logisztikai bázist nyáron adják át.

Torma Veronika elmondta, hogy a társaság megkezdte a gyártósorok beszerzését, így nyár elején elindulhat a próbagyártás. Az üzem kapacitása napi 50 tonna lesz.

A teljes egészében magyar tulajdonosi körrel rendelkező Happy Chocolates Zrt. célja, hogy a minőségi csokoládégyártás mellett új munkahelyeket teremtsen, és fellendítse a térség gazdasági helyzetét – nyilatkozta a kommunikációs igazgató.

A tervek szerint a társaság a termelés beindításával 100 új munkahelyet teremt.

A Happy Chocolates az idén 1 milliárd forint alatti árbevétellel számol, hosszú távon céljuk a hazai piac teljes csokoládéigényének lefedését követően a sikeres nemzetközi piaci jelenlét.

Torma Veronika elmondta, hogy a meglévő kereskedelmi csatornákon keresztül történő értékesítésen túl terveik között szerepel az ipari park területén belül egy édesipari – csokoládémúzeum megépítése, valamint egy helyi kiskereskedelmi egység megnyitása és egy bemutatóterem létesítése. Saját kereskedelmi lánc kialakítását egyelőre nem tervezik.

- MTI -

Ezen felül az utasnak jár a szállás, étkezés, bizonyos szállítási költségek megtérítése a kormányrendelet szerint. Az ilyen típusú igények összegét még nem lehet becsülni, az a március 31-i határidőig beérkező kérelmek számától is függ – közölte a Malév.

A kormányrendelet azt célozza, hogy azok az utasok, akik a Malév Zrt. menetrend szerinti járatára a leállás előtt vásárolták a jegyüket, és menetjegyük a leállást követő 3 napon belül jogosítana utazásra, segítségnyújtást kapjanak. Ugyancsak segítségnyújtásra számíthatnak azok az utasok, akik a leállás előtt már elutaztak a célállomásra, és a visszafelé útra február 29-ig érvényes menetjegyük van. Minderre 2 milliárd forintot különítettek el.

Az összes foglalás közül 418.450 olyat tartanak nyilván, ahol már kifizették a repülőjegy árát, ezekben az esetekben az utasok visszatérésre jogosultak. Ez mintegy kilencmilliárd forintot jelent. Még készül a felmérés arra, hogy az uniós jogszabályok alapján mekkora további visszatérítési kötelezettségre lehet számítani.

MTI

Az IMF és az EU által kifogásolt eddigi lépéseket, főként gazdasági téren korrigálni kell, elvárás a kiszámíthatóbb gazdaságpolitika, átmeneti megoldások helyett az egyensúlyt tartósan javító lépések. Ennek reális alternatívája lényegében nem látszik – áll a brókercég közleményében, amelyet pénteken juttatott el az MTI-hez.

A Buda-Cash szakértői úgy vélik, hogy a gazdaságpolitika a gyakorlatban alig végrehajtott Széll Kálmán tervre és a konvergencia programra alapoz majd. Várhatóan korrekciókkal folytatódnak a már elkezdett átalakítások az egészségügyben, a nyugdíjrendszerben, az oktatásban. Az államháztartás bevételi oldalán a válságadók kivezetése mellett felmerülhet az szja rendszer módosítása és akár az ingatlanadó is, a kiadási oldalon pedig a támogatási rendszerek érdemi átalakítása, az állami és önkormányzati szféra karcsúsítása, a közösségi közlekedés racionalizálása. Nagyobb hangsúlyt kaphat a növekedés élénkítése is a meglévő kereteken belül, főleg az uniós források hatékonyabb felhasználásával.

Az elemzők arra számítanak, hogy még februárban sor kerül a leginkább kifogásolt törvények módosítására és így március elején megkezdődhetnek a hivatalos hiteltárgyalások az EU-val és az IMF-fel. Az alkufolyamatban sok vitás pont okozhat nehézséget, de a megegyezésre jó esetben márciusban, rosszabb esetben áprilisban sor kerülhet.

A tárgyalásokról érkező hírek kilengéseket okozhatnak a piaci hangulatban és az árfolyamokban, de a tendencia a bizalom további remélt erősödése lehet. A fenti forgatókönyv szerint március végén, április elején indulhat tartósabb hozamcsökkenés a magyar kötvénypiacon. A jegybanki alapkamat 7,00-7,50 százalék között tetőzhet, az év végére óvatos enyhítés elképzelhető, 6,00-7,00 százalék közé.

A hitelmegállapodás megkötése pozitív hatással lehet a tényleges gazdasági teljesítményre is: erősödhet a befektetési és a beruházási kedv, a bankszektort érintő kedvező lépések esetén a hitelezési aktivitás, sőt, a forint erősödése nyomán a lakossági fogyasztás is.

Nemzetközi téren a Buda-Cash szakértői az amerikai gazdaság javuló teljesítményére, az eurózóna válságának oldódására, Kína és a feltörekvő piacok további viszonylag erős növekedésére, valamint a globális likviditásbőség fennmaradására számítanak 2012-ben.

Az ÁSZ a tartósan veszteségesen működő állami tulajdonú gazdasági társaságok gazdálkodásának ellenőrzéséről szóló, 2006-os jelentésében felhívta a figyelmet a Malév működési kockázataira. Már ekkor megállapította, hogy az állami kezesség vagy garancia esetleges igénybevételét illetően kockázatosnak tekinthető a Malév hitelállománya, ami 2004-ben 32,4 milliárd forint volt. A számvevők megállapítása szerint eredménytelenek voltak a Malévnak nyújtott támogatások, s a légitársaság további működtetése a jelentős mértékű támogatás, tulajdonosi kölcsön, az államilag garantált hitelfelvétel ellenére jelentős kockázatot jelent. A Malév költségcsökkentő és takarékossági intézkedései rendre eredménytelenek voltak, a központi költségvetési támogatások a csődhelyzet elkerülését szolgálták.

Ezen a jelentésen túl a privatizációk és az állami vagyonkezelés éves rendszerességgel elkészített ellenőrzése során is folyamatosan elemezték a számvevők a Malév helyzetét.

A privatizáció előkészítése során az ÁSZ feltárta, hogy az ÁPV Zrt. a Malév privatizációjának előkészítésére a közbeszerzési törvénytől eltérő szerződést kötött a korábbi sikertelen privatizációs folyamatokban is résztvevő jogi irodával. A jelentésben felhívták a figyelmet arra, hogy a Malév privatizációs eljárásának megkezdéséig nem rendeződött a Budapest Airport (BA) Rt. és a Malév Zrt. között a 2005. év végén kötött megállapodás.

A 2006-os privatizációs pályázatra beérkezett hét ajánlat közül három ajánlattevővel indult meg a privatizációs eljárás tárgyalási szakasza. Egyetlen ajánlat sem rendelkezett olyan banki garanciákkal, amelyek megfeleltek volna a pályázati kiírásban foglaltaknak – állapította meg korábban az ÁSZ.

A hiánypótlások beérkezését követően az AirBridge Zrt.-vel indultak meg a végső adásvételi tárgyalások, mivel az eljárásban résztvevő többi ajánlattevő a tárgyalásos szakaszban nem tudta az ajánlatát megfelelő banki biztosítékokkal alátámasztani – emlékeztet az ÁSZ hírportálján közzétett anyag. Az AirBridge Zrt. a versenyfeltételek között az eredetihez képest jelentősen javította ajánlatát, amelynek eredményeként 2007 márciusában 200 millió forintért értékesítették a magyar nemzeti légitársaságot.

A privatizációval viszont nem teljesült teljes körűen a magánosítással elérni kívánt cél: az alacsony értékesítési ár ellenére az állami garanciás hitelek nem rendeződtek, a szerződésben vállalt feltételeket pedig csak részben teljesítette a vevő (az orosz Borisz Abramovics kisebbségi tulajdonában lévő AirBridge Zrt.)

Az ÁSZ közlése szerint az értékesítési szempontok közül igen lényeges állami garanciavállalásos hitelek törlesztésére vonatkozó ajánlatok közül egyik sem felelt meg a kiírásban szereplő elvárásoknak.

A privatizáció után elsősorban a hitelek miatti állami kezesség beváltása jelentett fenyegetést.

Az ÁSZ rámutatott, hogy a privatizációs tárgyalási szakaszban egy technikai társaságon, a Malév Vagyonkezelő Kft.-n keresztül a Malév Zrt. hiteleit kiszervezték. Olyan társaságot hoztak létre, amelynek sem apparátusa, sem szakmai hozzáértése nem volt a kiszervezett feladatok ellátására.

A számvevők szerint a technikai társaság bevonása a privatizációs eljárásba tovább rontotta az átláthatóságot, és többletkiadásokat jelentett a vagyonkezelőnek. Az ÁSZ felhívta a figyelmet arra is, hogy egy esetleges felszámolási eljárás során, a 2006 végén prognosztizált 52-62 milliárd forintos állami kötelezettség jelentősen megnövekedhet, azon túl, hogy a légiközlekedés jövőbeni fenntartásához további, nem számszerűsíthető kockázatok járulnak.

A Malév MFB-től felvett – a technikai társaságon keresztül átvállalt – hiteleire vonatkozó állami kezességvállalás időtartama a privatizációs eljárás során négy évvel meghosszabbodott. Ennek jogalapját a részvények adás-vételére vonatkozó szerződéshez kapcsolódóan 2007 áprilisában megkötött “Tartozásátvállalási és Módosító Szerződés” jelentette. Ennek az volt a következménye, hogy az állami kezesség a felvett hitelekre az eredeti időtartamnál négy évvel hosszabb lett. Jelentésében a számvevőszék a PM támogatást vizsgáló irodája állásfoglalására hivatkozva jelezte, hogy amennyiben a hitel kiszervezésével annak futamideje is nő, akkor az Európai Bizottság valószínűleg ezt a tényt csatlakozáson túl nyúló támogatásnak minősíti, így az bizottsági vizsgálat alá eshet.

Az ÁSZ 2009-ben olyan javaslatot tett a pénzügyminiszternek, hogy intézkedjen az állami tulajdonú, különösen a veszteséges gazdasági társaságok tőkeemelésének az EU előírásainak betartása érdekében történő, teljes körű előzetes felülvizsgálatáról.

A 2010-ben történt visszaállamosítással kapcsolatban a számvevők azt a megállapítást tették, hogy a Malévben a többségi részesedés megszerzését előkészítő tárgyalások folyamatában kiadott határozatok nem tették lehetővé a magyar fél korábban bejelentett – privatizációs szerződés szerinti – hitelszerződési bankgarancia kifizetésének érvényesítését, és ellentétesek voltak a vagyontörvényben megfogalmazott elvekkel is.

Az ÁSZ vizsgálata szerint a Malév pénzügyi, gazdasági helyzete a megtett intézkedések ellenére sem rendeződött, így az ÁSZ arra a következtetésre jutott, hogy a társaság működőképességének fenntartása jelentős kockázatot hordoz. Ezzel kapcsolatban az ÁSZ javaslatot is tett a kormánynak, hogy vizsgáltassa meg a Malév visszavásárlásával kapcsolatban a korábbi részvényesi joggyakorló döntését abból a szempontból, hogy az állam elsődleges érdekeinek érvényesítését szolgálták-e, illetve, hogy terhel-e valakit felelősség – olvasható az ÁSZ hírportálján.

 47 ezer forint valakinek a kocsijának, vagy lakásának havi törlesztője, van, akinek egy vacsora egy elegáns étteremben, s van, akinek egy pár kesztyű ára, amit gond nélkül vesz meg. De mi van azokkal, akiknek ennyi a havi jövedelme? Matolcsy György gazdasági miniszter szerint no problem, ennyi elég. Hogy egészen pontosak legyünk úgy fogalmazott nemrégiben – egy parlamenti bizottsági ülésen – hogy: “elég a szerény, de biztos megélhetéshez”. 

Durva olyan szájából hallani ilyeneket, akinek soha nem kellett kipróbálnia, hogy milyen ennyire kevés jövedelemből élni. Egyetlen szavával értünk egyet: a megélhetés szóval – ugyanis ilyen anyagiak mellett életben maradni lehet, élni nem. Talán a túlélni lenne a jó szó…

Hogy mire elég 47 ezer forint azt kollégáinkkal számolgattunk – s arra jutottunk, ha valaki egy pici garzont bérel, és még buszbérletet is kell vennie, akkor jobb ha leszokik az evésről, ha ki akar jönni havi 47 ezerből, de még akkor sem garantált a “siker”…

Alanyunk egyedülálló férfi, garzonban él, béreltbe. Csak ennek havi díja 20 ezer forint (persze vidéken és semmi extra), de fizet még 3 ezer közös költséget. A távfűtés 13 ezer forint  havonta, a gáztűzhely használata havi 2 ezer, a vízdíj havi 2-3 ezer, míg áramra havi 3 ezer forintot fizet. Eddig 44 ezernél járunk és még maradt 3 ezer forint.

Ebből nagyjából 12,5  kiló kenyér (akcióban véve kicsit több) és két Ráma kocka jön ki – ezt eszi a hónap 30 napján. Ez naponta 40 dekagramm kenyér és 16 deka vaj és mindehhez vizet iszik, de ha peches akkor 31-es a hónap… De máris visszavonjuk a gáztűzhely használatára számolt havi 2 ezret, ugyanis főtt kajára nem futja, tehát a gázt sem használja… Ebből a 2 ezerből megtömheti a hasát minden 31.-i napokon , vagy gyűjtögethet, hogy pár hónap után vegyen egy használt biciklit, ha esetleg még közlekedni is szeretne valamerre… De szüksége van alapvető higiéniás termékekre, és jó lenne tv-előfizetés is, vagy a turkálóból pár meleg téli holmi, vagy… rengeteg lehetőséget sorolhatnánk még, merthogy csak a legalapvetőbb igények is messze túlszárnyalják azt a 2 ezer forintos “szabad felhasználású” összeget, ami nem a kényelemhez kell, csupán a túléléshez.

 Ki számolta ezt ki?

Ha saját lakása van alanyunknak akkor sem sokkal jobb a helyzet, csupán kiesik a 20 ezer forintos albérlet, így például tud venni egy havi tömegközlekedési bérletet. Vidéki nagyvárosokban 6-8 ezer forint között alakul ezek ára (Debrecenben például 6 ezer 4 száz forint egy busz-villamos havi kombinált, Miskolcon 7000 forint ugyanez, Nyíregyházán pedig 5880 forint az összvonalas havi bérletjegy ára) – feltételezve, hogy nem vidékről jár be valaki dolgozni, mert akkor a fennmaradó 12.500 forintot a Volán bérlet viszi el. És akkor el is jutottunk oda, hogy a tömegközlekedést meg sem engedheti magának egy ilyen keresetből élő, ezért valószínűleg biciklit használ mínusz 20 fokban is, így talán megtudja fizetni a vízvezeték szerelőt, ha elromlik a csap… és talán hetente egyszer főtt étel is jut az asztalra.

Ha egyedülálló szülőről beszélünk akkor 13.700 forint (1 gyermeket nevelő egyedülálló esetén) családi támogatás is jár meg fűtéstámogatás, de az egészséges fejlődéshez szükséges étkeztetés ennél többe kerül egy gyermek esetében, egyéb költségekről nem is beszélve.

A legrosszabb helyzetben vannak tehát azok – mint mindig – akik albérletben egy gyerekkel, egyedülállóan élnek és havi 60,700 forintból kell kijönniük. Talán tévedünk, ha úgy gondoljuk hogy ennyi pénzből, családi segítség nélkül lehetetlenség megoldani a két személy közlekedését (ha a gyermek már iskolás), az étkezést, a lakás és rezsiköltségek fizetését, és fedezni az olyan extra kiadásokat, mint egy iskolakezdés.
Hogy mi számít szerény megélhetésnek? Az, ha a gyerek nyáron nem tud táborba se elmenni; ha csak turkálóból öltözik, ha egyáltalán tudnak venni néha új ruhát; ha gázos a lakás és legalább a fűtésen tudnak spórolni úgy, hogy 16 fokban dideregnek; hogy el kell dönteni vagy meleg étel kerül az asztalra, vagy megjavíttatják a vízcsapot, vagy a hűtőt, vagy a tévét (vagy bármit). Ha eddig nem volt akkor saját tulajdonú otthonuk soha nem lesz, kocsijuk szintén nem, még az ahhoz szükséges jogosítvány megszerzése is túlszárnyalja anyagi lehetőségeiket, amikor ma egy jogsi jó esetben is 120 ezer forintba kerül… De még internetre, számítógépre sem futja, vagy ha igen, akkor valami más rovására, miközben az ENSZ-állásfoglalása szerint az internet „nélkülözhetetlen eszköz az emberi jogok széles körének gyakorlásához, az egyenlőtlenség megszüntetéséhez, a fejlődéshez…” blabla. Azok az emberek akik 47 ezerből élnek sokat tudnának mesélni az emberi egyenlőtlenségről….

Hol a határ szerény élet és nélkülözés között? Ki számolta ki, hogy 47 ezer forintból “szerényen, de biztonságosan” meg lehet élni? Szerényen? Biztonságosan? 47 ezer?

- olajos -

Bottyán Zsolt gyárigazgató elmondta: az 1998. február 16-án alapított társaság japán tulajdonosa a Shinwa Company Limited (2004-től Shinwa International Holding Ltd.). Az anyavállalat célja a magyarországi beruházással az európai partnerek jobb, hatékonyabb, gyorsabb kiszolgálása volt. A miskolci gyáregységben több részleg üzemel: összeszerelő üzem, műanyag-feldolgozó üzem, festő üzem és lézergravírozó üzem.

Mint elhangzott, a Shinwa Kft. a kezdetektől második körös autóipari beszállítóként működik. Kezdetben személygépkocsik szórakoztató elektronikai berendezéseinek, azaz kazettás lejátszóinak mechanikai főegységeit, alkatrészeit gyártotta, illetve szerelte össze. Ma már főként a műszerfal részét képező cd lejátszó- és klímavezérlő előlapok és a hozzájuk tartozó gombkészletek fröccsöntésével foglalkozik a társaság, amelyeket a legmodernebb autóipari szabványoknak megfelelő felületkezelést (festés, lézerezés, tamponnyomás) követően készre szerel.

A cég legnagyobb külső vevői: a Continental Automotive, a Panasonic Automotive Systems, a Behr-Hella Thermocontrol GmbH, a Delphi Automotive Systems, a Flextronics International Kft és az Alpine Európai Elektronikai Ipari Kft.

A Shinwa Magyarország Precíziós Kft. gyártja és szereli az előlapokat a Mercedes A, B, C és E osztályokba, a Smartba, a Skoda Octaviába és a Suberb-be, a Fiat Punto Evoba, Doblóba és Ducatóba, az Opel Zafirába, a Toyota Avensisbe és a Honda Civicbe.

Bottyán Zsolt azt is elmondta, hogy a válság elején létszámcsökkentésre kényszerültek, így 2009-ben 357-en dolgoztak a gyárban. Jelenleg azonban 800 alkalmazottal üzemel a Shinwa, és a felvételek folyamatosak. A kapacitás bővítése érdekében az elmúlt két évben több mint 1,1 milliárd forintot fordítottak beruházásokra, fejlesztésekre, s idén további 1,5 millió dollárt (mintegy 350 millió forintot) fordítanak ilyen célra.

Felpörgött a Facebook részvényeinek forgalma a magánvállalatok részvényeinek piacot biztosító SharesPoston azt követően, hogy a társaság közzétette az elsődleges részvénykibocsátáshoz szükséges dokumentumokat. A tranzakciók alapján becsült piaci kapitalizáció mostanra elérte a 100 milliárd dollárt. Jelenleg már 44 dolláron cserélnek gazdát a részvények, ami 10%-os növekedést jelent a február 2-i árfolyamhoz képest.

A legnagyobbak között

Mint ismeretes, a Facebook a múlt héten tette közzé a másodlagos részvénykibocsátáshoz szükséges dokumentumokat, amiből egyelőre annyi derült ki, hogy 5 milliárd dolláros IPO-ra készül a cég. Egyelőre árfolyamcélt nem határozott meg a kibocsátásra, de a piaci pletykák szerint 75-100 milliárd dolláros piaci kapitalizációt céloz meg a társaság. A Facebook piaci kapitalizációja ezzel a PepsiCo-nak felel meg, amely jelenleg a 25. legnagyobb vállalat az S&P 500 indexben kapitalizáció alapján, de nagyobb cég lenne például, mint a Citigroup, a ConocoPhilips, az Amazon.com, a Walt Disney vagy a United Technologies.

Forrás: portfolio.hu

A csütörtöki záró értékéhez képest 1,13 százalékkal gyengült.

- MTI - 

Csáky Attila, az UniCredit Bank Hungary kereskedési igazgatója szerint bizonytalan a “kép”, a csütörtöki kereskedést is a profit realizálás jellemezte és pénteken ez folytatódhat. Ennek irányába hat, hogy picit gyengült a forint és az euró a dollárral szemben.

A bizonytalanságot az okozza, hogy kézzel fogható eredmény nélkül zárult az euróövezeti gazdasági és pénzügyminiszterek csütörtök esti találkozója, ahol felszólították Görögországot, igazolja: valamennyi fontosabb politikai erő hajlandó alávetni magát a nemzetközi hitelezők reformelőírásainak. A miniszterek jövő hét szerdán tartanak újabb tanácskozást, hogy végre megállapodás születhessen a második, 130 milliárd eurós mentőcsomagról.

Miszkuj Tünde, a Raiffeisen Bank Zrt. részvénykereskedési vezetője mínuszos nyitást vár. A szakértő szerint a görögök “házi feladata” miatt Európa is gyengüléssel nyithat. A szakértő szerint elképzelhető, hogy az OTP “betekint” 4.000 forint alá, de kisebb korrekció után a zárás már pluszos lehet.

A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX 270,63 pontos, 1,37 százalékos csökkenéssel, 19.453,71 ponton zárt csütörtökön. A részvénypiac forgalma 17,3 milliárd forint volt, a vezető részvények gyengültek az előző napi záráshoz képest.

A Mol 345 forinttal, 1,71 százalékkal 19.850 forintra csökkent, 2,4 milliárd forintos forgalomban. Az OTP részvények ára 75 forinttal, 1,81 százalékkal 4.060 forintra esett, forgalmuk 12,2 milliárd forintot tett ki. A Magyar Telekom árfolyama 6 forinttal, 1,12 százalékkal 528 forintra gyengült, forgalma 769,7 millió forint volt. A Richter papírok árfolyama 45 forinttal, 0,12 százalékkal 38.950 forintra csökkent, a részvények forgalma 1,6 milliárd forintot ért el.

- MTI - 

A díjakat a nyertesek február 11-én a Menedzserek Országos Szövetségének Bálján kapják kézhez.
A Menedzserek Országos Szövetsége közleménye szerint Birgés Tibor a 80-as évek második felében alapította meg forgácsolással és csavargyártással foglalkozó magánvállalkozását. A 90-es évek elején hozta létre első kereskedelmi kft.-jét, amelyet tíz év alatt milliárdos forgalmú céggé fejlesztett, majd 2002-ben létrehozta a Ferro-Press Fémipari Szolgáltató Kft.-t, három alkalmazottal. Mára a cég létszáma meghaladja a 690 főt és árbevétele 2010-ben több mint 13 milliárd forint volt. A válság alatt 2009-ről 2010-re a cég árbevétele közel 85 százalékkal nőtt. 2011-ben az adózott eredmény várhatóan kétmilliárd forint fölé emelkedik.

Hernád Ágnes 2008 óta a hajózással foglalkozó Maersk Hungary Kft. ügyvezető igazgatója. Vezetése alatt a cég sikerrel állt ellen a válság logisztikai iparágat érintő hullámainak, és továbbfejlesztette az anyavállalat által használt ügyfél-elégedettségi felmérést, melynek tanulságait beépítik az ügyfélkapcsolati fejlesztésekbe. Hernád Ágnes jó eredményeket ért el az anyavállalat skandináv típusú munkakultúrájának Magyarországra átültetésében. A Maersk Line mint a dániai székhelyű A. P. Moller csoport tagja a világ legnagyobb hajóstársaságaként konténeres áruszállítással foglalkozik. Magyarországon a 36 főt foglalkoztató Maersk Hungary Kft. 2011-ben 69 ezer konténeres forgalmat bonyolított le.
A menedzserszövetség 1995-ben indította útjára “Az Év Menedzsere” pályázatot. “Az Év Fiatal Menedzsere” pályázatot öt évvel később.

A díjat odaítélő szakmai zsűriben szakmai szövetségek képviselői, nagyvállalatok, bankok, kkv-k felsővezetői, a közszféra képviselői és a gazdasági sajtó neves munkatársai foglalnak helyet, mindig ügyelve a díj szakmaiságának és eszmeiségének megőrzésére.

Az eurót 292,250 forinton jegyezték péntek reggel negyed nyolckor a csütörtök esti 291,20 forint és az egy nappal korábbi 291,09 forint után. Az euró forint árfolyama 2011. december 31-én 315,15 forinton végzett. Az idei évben február 8-án, 288,61 forinton volt mélyponton, míg január 5-én, 324,27 forinton volt csúcson az euró forint árfolyama.

A svájci frank 241,43 forint a 12 órával korábbi 240,48 forintot és a 24 órával korábbi 240,54 forintot követően. Az év végén 259,26 forinton, február 8-án az idei mélypontot jelentő 238,14 forinton, míg január 5-én a csúcsot jelentő 266,08 forinton jegyezték a frankot.

A dollár jegyzése 220,40 forinton történt péntek reggel, magasabb árfolyamon a csütörtök esti 219,17 forintnál és a csütörtök reggeli 218,80 forintnál. Tavaly az éves csúcsot jelentő 243,99 forinton zárt a kurzus. Február 8-án 217,27 forinton, míg január 5-én 252,08 forinton jegyezték a dollárt.

A japán jent 2,8383 forinton jegyezték péntek reggel negyed nyolckor az előző esti 2,8251 forintot és az előző reggeli 2,8357 forintot követően. December 31-én 3,1638 forinton zárt a jen forint árfolyama. Idei mélyponton február 9-én, 2,8182 forinton, míg csúcson január 5-én, 3,2824 forinton járt a jen forint árfolyama.

Gyengültek péntek reggelre a legfontosabb régiós devizák is az euróval szemben. Az euró cseh korona árfolyama a csütörtök esti 25,065 korona után 25,159 korona volt péntek reggel. Az euró 4,2025 lengyel zloty volt péntek reggel a csütörtök esti 4,1922 zloty-t követően.

- MTI -

Magyarországon 2011-ben összesen 440.569 használt gépjármű került új tulajdonoshoz, a 2010. évi 419.333 után. A tavalyi a 2009-es eredménynél is jobb, amikor 440.089 gépkocsit vásároltak használtan.

Horváth Zoltán, a Weltauto márkaigazgatója arra számít, hogy a fokozódó érdeklődés az idén is megmarad, ugyanis az öregedő autók cseréjét jellemzően a használtautó-piacról, vagy a határon túlról oldják meg a vásárlók. Megjegyezte azonban: kissé csalóka a kép, mivel az év utolsó időszakában a változó cégautóadó miatt sok olyan tulajdonosváltás következett be, ami csak papíron mutatkozott.

A felmérés szerint valamivel az összpiaci növekedés aránya fölött nőtt a használtautó-kereskedőknél vásárolt autók száma, 2011-ben összesen 133.429 üzletkötés született cégeknél, ami 5,4 százalékkal több 2010-hez képest.

Az országos lefedettséggel rendelkező Weltauto hálózata ugyanakkor minimális csökkenéssel zárta az évet, 2011 során 6.335 darab gépkocsit értékesítettek, ami 2,5 százalékkal múlta alul a 2010-es évet. Horváth Zoltán ezt azzal magyarázta, hogy a gazdasági válság következtében négy márkakereskedéstől is meg kellett válnunk az év során, és ez meglátszik az értékesítési számon.

A magyarországi használtautó-piacon továbbra is a kisméretű, és az alsó-középkategóriás autók iránt van a legnagyobb érdeklődés, a tranzakciók közel 60 százalékát ilyen kocsiknál jegyezték 2011-ben. A felső-középkategória 16 százalékot ért el.

A márkák közötti rangsorban 2011-ben is az Opel végzett az élen 14,44 százalékos piaci részesedéssel, mögötte a Suzuki zárt 11,43 százalékkal, a harmadik helyet pedig a Volkswagen szerezte meg.

Területi megosztásban Budapesten volt a legtöbb autóvásárlás, 114.773 darab, valamint Pest megyében (58.678 darab). A sor végén Tolna és Nógrád megye áll 8.797, illetve 5.474 darab autóval.

A Weltauto a Porsche Hungaria csoport tagja, a minőségi használt autók forgalmazására indult 2001-ben, ausztriai mintára. A használtautó-kereskedők közül jelenleg a Weltauto rendelkezik egyedül országos értékesítői – jelenleg 38 tagú – hálózattal. A cég a legjobb minőségű, hat évnél fiatalabb, 120.000 kilométernél kevesebbet futott autók esetében garanciát is nyújt.

- MTI -

A magyar valuta 7,57 százalékkal erősödött a múlt év vége óta az euróval szemben.

A svájci frank csütörtökön kora reggel 240,88 forinton állt, 16 órakor 240,10 forinton jegyezték, 18 órakor 240,64 forinton volt.

A dollár 218,89 forintra süllyedt a szerda esti 219,52 forintról (-0,41 százalék). A dollár az idén eddig 9,89 százalékkal gyengült a forinthoz viszonyítva.

Az euró 18 óra körül 0,29 százalékkal 4,1948 zlotyra erősödött, és 1,08 százalékkal 25,065 cseh koronára ugrott szerda estéhez képest.

MTI

Emlékeztetnek: a Magyar Turizmus Zrt. évek óta stratégiai partnerségben működött együtt a Malévvel és sajnálatát fejezi ki a nemzeti légitársaság leállásával kapcsolatban. A nemzeti turisztikai marketingszervezet tevékenységének célja azonban továbbra is a magyarországi turizmus iránti kereslet erősítése a beutazó és belföldi turizmus ösztönzésével, amelynek során elsődleges szempont az üzleti célok elérése, a vendégéjszakák számának és a turisztikai költésnek a növelése – teszik hozzá.

Az MT Zrt. ennek megfelelően abban bízik, hogy a turisztikai szempontból fontos küldőpiacokról Magyarország változatlanul elérhető marad, köszönhetően a Malév leállását követően más légitársaságok által bejelentett kapacitásbővítéseknek, járatsűrítéseknek, illetve új járatok indításának. Így hosszabb távon nem kell jelentős visszaesésre számítani a Magyarországra irányuló turizmusforgalomban. A légitársaságok és a Budapest Airport között folyamatos az információcsere.

Cáfolta az MT Zrt. azokat a sajtóértesüléseket, amelyek szerint 3 milliárd forinttal támogatták a Ryainair visszatérését Magyarországra.

Az MT Zrt. által újjászervezett – és 2011-ben mindössze 300 millió forintos keretből működtetett – Légi Marketing Alapnak is köszönhetően tavaly rövid időn belül több új – Magyarországra irányuló – légijárat nyitásáról született döntés. Ezek között a Malév korábbi járatai mellett szerepelnek a Qatar Airways, az American Airlines, a Jet2.com és az airBaltic járatai is.

A Légi Marketing Alap létrehozásának és működtetésének célja Magyarország mint turisztikai úticél jobb megközelíthetőségének a biztosítása. A Légi Marketing Alap felhasználásával a légi közlekedés szereplői, a hazai turisztikai szolgáltatók és az MT Zrt. közös marketingtevékenységet folytatnak a megcélzott küldőpiacokon, a potenciális új járatok mind jobb kihasználtsága és fenntartható, folyamatos üzemeltetése érdekében.

A közleményben kijelentik, hogy a Légi Marketing Alap működtetésének konstrukciója nem teszi lehetővé közvetlen támogatás nyújtását légitársaságok számára a Magyar Turizmus Zrt. részéről.

MTI

A Workania internetes állásportál  kutatói szerint még árnyaltabb képet kapunk a pozíciószintek szerinti összehasonlítás során. A segédmunkások több mint fele, 53 százaléka nem kap juttatásokat, de a felsővezetők közül is majdnem minden tizedik csak a fizetésére számíthat.

Valamivel rosszabb a helyzet a középvezetők körében, ahol a juttatásnélküliek aránya 19 százalék. Az év utolsó 6 hónapjában már egyáltalán nem kapott béren felüli juttatást a szolgáltatási szféra dolgozóinak 41 százaléka, az adminisztratív alkalmazottak harmada, és a műszaki területen szakképzett dolgozók negyede.

Az előző év két félévének egybevetése során a fizetesek.hu kutatói 5-10 százalékos csökkenést tapasztaltak az alkalmazottak képzése, a rugalmas munkaidő, az egészségügyi megtakarításhoz való hozzájárulás, a notebook és mobiltelefon magáncélokra történő használatával kapcsolatban is.

A felmérés szerint ugyanakkor vannak kiugróan visszaszoruló juttatási formák is. Ilyen például a szolgálati személygépkocsi magáncélokra történő használatának engedélyezése, ahol 15 százalékos visszaesést tapasztaltak, vagy az üdülési csekkek adásának lehetősége. Ez utóbbit már 16 százalékkal kevesebben kapták, mint az előző félévben.

Az elmúlt év második felében a legnépszerűbb juttatás a meleg étkezési utalvány volt: ebben az alkalmazottak 42 százaléka részesült, majd a rugalmas munkaidő következett 16 százalékkal, helyi utazási bérletet a dolgozók 14 százaléka kapott.

A felmérés szerint a béren felüli juttatásokra is igaz az a feltételezés, hogy nem mindegy, hogy milyen pozíciószinten dolgozik a munkavállaló. Míg tavaly a felső- és középvezetők mintegy fele kapott meleg étkezési utalvány, addig a segédmunkásoknak mindössze 24 százaléka. A szakképzett munkaerő harmada, az adminisztratív dolgozók 42 százaléka részesült ebben a juttatásban.

Ugyancsak feltűnő különbséget tapasztaltak a kutatók a munkahelyi ingyenes italellátással kapcsolatban, ez a segédmunkásoknak csak 6 százalékát illeti meg, miközben a felsővezetők 17 százalékának erre sem kell külön költenie.

A társadalombiztosítási alapok ellenőrzését a zárszámadás keretében végzi az Állami Számvevőszék – mondta bevezető előadásában Domokos László, a szervezet elnöke. Emellett a 2012. évi költségvetésben megkezdődött a nyugdíjbiztosítási alap profiltisztítása, miután a jogalkotó az ÁSZ korábbi kritikáit is figyelembe véve, ebbe az irányban tett helyes lépéseket – fűzte hozzá az ÁSZ elnöke.

“Az a cél, hogy a nyugdíjbiztosítási alapból a jövőben csak öregségi nyugdíjakat folyósítsanak és ne kelljen más forrást is igénybe venni” – fogalmazott Domokos László. Az öregségi nyugdíjkorhatárt be nem töltöttek ellátását a egészségbiztosítási alap, illetve az újonnan megalakult nemzeti szociálpolitikai alap biztosítja a jövőben – tette hozzá.

Mészáros József, az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság főigazgatója előadásában először a makrogazdasági szempontokat elemezte. A nyugdíjrendszer fenntarthatósága szempontjából a születésszám, az aktivitási ráta, az atipikus foglalkoztatás aránya és a nyugdíjrendszer belső adóssága a leglényegesebb.

Az úgynevezett mikroszempontok között a főigazgató a cselekvő egyének motivációjára hívta fel a figyelmet. Például arra, hogy a társadalom illetve a gazdasági környezet hogyan ösztönöz a gyermekvállalásra. Magyarországon demográfiai egyensúlyról évi 160-165 ezer gyermek születése esetén beszélhetünk, ezzel szemben tavaly 90 ezer gyerek született. Ilyen arányok mellett mindig költségvetési szufficitre van szükség annak érdekében, hogy évtizedek múlva biztosított legyen a nyugdíjrendszer egyensúlya – jelezte az előadó.

A jelenlegi nyugdíjrendszer másik problémája, hogy nincs közvetlen kapcsolat a nyugdíjellátás és a biztosítási teljesítmény, azaz a befizetés és a nyugdíjváromány között. A rendszer alapvető problémája, hogy erősen ösztönöz a potyautas magatartásra. Ennek egyik jól érzékelhető következménye, hogy az egymillió önfoglalkoztatóból 950 ezren minimális befizetést teljesítenek – hangsúlyozta Mészáros József.

Az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság főigazgatója jó döntésnek nevezte a magánnyugdíj-pénztári rendszer megszüntetését. Véleményét azzal támasztotta alá, hogy a magánynyugdíj-pénztári rendszerből átadott portfólió értéke 2.860 milliárd forint volt, míg a magánnyugdíj-pénztári rendszer miatt keletkezett államadósság összege ennél 400 milliárd forinttal nagyobb.

A lap birtokába került bizalmas dokumentum szerint a hitelfelvevők maguktól nem fogták fel a kockázatokat, a bankok pedig ellenérdekeltek voltak a korrekt tájékoztatásban, a pénzügyi felügyelet pedig képtelen volt a fogyasztóvédelmi feladatai ellátásra.

A tanulmány megállapítja azt is, hogy bár utólag sokan nem így érzik, a devizahitelesek átlagosan nem jártak rosszabbul, mint azok, akik forinthitelt vettek fel.

A parlament devizahitelezéssel foglalkozó vizsgálata január közepén ért véget.

Az index.hu szerint tavaly augusztusban minden magyar állampolgárra 850 ezer forintnyi hiteltartozás jutott. Ebből lakosonként átlagosan 560 ezer forintnyi, vagyis egy négy fős családban 2,2 millió forintnyi volt a deviza hitelállomány értéke. Korábban, 2006 augusztusában még csak 185 ezer forintnyi devizahitel jutott egy átlag magyarra, vagyis 739 ezer forint egy négy fős családra, ami azt jelenti: öt év alatt megháromszorozódott a lakossági devizahitel-állomány Magyarországon.

A lap szerint nincs boszorkányüldözés a jelentésben, az anyag lényegében teljes egészében a szakértők megállapításait tükrözi, akik úgy vélik, az MNB a kormányoknál sokkal előbb észlelte és kommunikálta is a rendszerkockázatokat. Azért nem történt semmi, mert nem volt összhang a kabinet és a jegybank között, a kormány egyszerűen nem törődött a veszélyekre figyelmeztető elemzésekkel.

A jelentés ugyanakkor az MNB-nek felrója, hogy késve vagy egyáltalán nem vetette be a rendelkezésre álló, a kormány szándékaitól függetlenül is alkalmazható eszközeit, amikkel lassítani lehetett volna az euró- és a frankhitelezést, például emelhette volna a bankokra vonatkozó kötelező tartalékrátát, amivel a hitelintézetek devizaforrásainak egy részét kivonhatta volna a rendszerből.

A jelentés szerint a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) „a teljes vizsgált időszakban képtelennek bizonyult arra, hogy megfelelő súllyal jelenítse meg a fogyasztóvédelmi érdekeket a devizahitelezés folyamatában. Még olyan eklatáns jelenségek esetében sem lépett közbe, mint a hitelközvetítők tömeges megjelenése a devizahitelek terítésénél, vagy a teljes hiteldíj mutató félrevezető alkalmazása, nem is beszélve a manipulatív reklámok kérdésköréről.”

A dokumentum szerint a felügyelet „elkeserítően erőtlen volt”, amire az egyetlen magyarázat lehet, hogy – a Pénzügyminisztériumnak alárendelt – intézmény vezetői „nem akartak vagy nem mertek élesebben konfrontálódni a kormányzati politikával, illetőleg a bankrendszerrel.”

A dokumentum szerint a bankok úgy tették a devizahiteleket a központi termékükké, hogy a „kezdetektől tisztában voltak a kockázatok aránytalan megosztásával”. A szerződések úgy épültek fel, hogy a rendszerszintű kockázatokat az ügyfelekre lehessen terhelni, miközben azt is pontosan tudták, hogy az emberek nem képesek ezeknek a kockázatoknak a reális felmérésére.

A jelentés a hitelfelvevők felelőssége mellett sem megy el szó nélkül: az emberek nem találták meg a középutat a céljaik és a valós lehetőségeik között, nem számolták ki, hogy hosszabb távon mivel jár az eladósodás. Nem csupán nem értették, de nem is akarták megérteni a megvásárolt hiteltermékek sajátosságait, és természetesnek vették, hogy az olcsóbb hitelek előnyeit ugyan élvezhetik, de fizetésképtelenségük esetén az államnak, lényegében az egész társadalomnak kell vállalnia a kockázatokat – amit egyébként az utóbbi másfél évet látva a politika hozzáállása is megerősített.

A jelentés kitér arra is, hogy bár nagyon sokan szeretnék, ha a devizahiteleket jogi úton hibás-terméknek minősítenék, ami megkárosította az ügyfeleket, erről nem lehet szó. Ehhez ugyanis azt kellene kimutatni, hogy a hitelfelvevőkre terhelt kockázatot nem kompenzálta az, hogy a svájci frank és euróhiteleken éveken át sok pénzt lehetett megtakarítani a forinthitelekhez viszonyítva.

A biztosítók közös kárnyilvántartó szervezete tartja nyilván a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítást kötött autósok személyes adatait, valamint a bónusz-malusz besorolásukat is. A szerződéskötést követő 45. napig kell az autós biztosítójának megkérnie az ügyfele bónusz-malusz besorolását a rendszerből. Amennyiben akár csak egy adat – például a szerződő lakcíme – nem azonos a szerződésben és a nyilvántartásban, akkor a biztosító nem kapja meg a kért adatok.
Ekkor az ügyfelét felszólítja a probléma rendezésére, amit 15 nap alatt kell megtennie – hacsak nem alkusznál kötötte a szerződést, aki ilyenkor eljár helyette. A biztosító a szerződéskötést követő 60. és 65. nap között újra megkísérli az azonosítást és a valós bónusz besorolás lekérését. Amennyiben újra sikertelen lesz a keresés, az ügyfelét arra az évre alap fokozatba – A0-ba – kell besorolnia.

A helyzetet rontja a baleseti adó ügye – mondta az MTI-nek Papp Lajos, a FBAMSZ elnöke. Például akinek B5 a valós fokozata, de az előbbiek miatt A0 besorolásba kerül, annak az egész évre ez utóbbi szerint kell megfizetnie a 30 százalékos baleseti adót. Így ha az első negyedévre már megfizette az adót a B5 fokozat díja után, akkor utólag az A0 díj után kell megfizetni a különbözetet.

A kárnyilvántartó a biztosított nevét, születési helyét, születési idejét, anyja nevét és lakcímét tartalmazza a kgfb-törvény előírása alapján. Ezeket folyamatosan egyezteti a személyi adat- és lakcímnyilvántartással. Papp Lajos szerint ez a probléma egy csapásra megoldódna, ha a kgfb szerződőket egy adattal, az adószámukkal tartanák nyilván.

- MTI - 

Az elemzők, piaci szereplők és újságírók számára tartott, videokonferencia formájában megszervezett rendezvényen – az MTI kérdésére, hogy az IMF/EU-megállapodás majdani létrejötte nyomán javulhatnak-e Magyarország adósosztályzatai – Frank Gill, az S&P európai szuverén besorolásokért felelős igazgatója úgy fogalmazott, hogy egyelőre “túl korai lenne erről nagy biztonsággal véleményt mondani”.

Az S&P vezető szakértője szerint a finanszírozási igények szempontjából tekintve, abszolút értelemben Magyarországnak nem kell nagyon nagy összegű finanszírozási forrás. A magyar folyómérleg-egyenleg többletben van, a munkapiac sok nyugat-európai országéval összehasonlítva jóval kevésbé merev, sőt meglehetősen rugalmas.

Az elmúlt másfél évben azonban a Standard & Poor’s megítélése szerint romlott a gazdaságpolitikai hatékonyság, “szelektív adóztatás” érvényesül egyes olyan szolgáltatási szektorokban, amelyekben magas a külföldi tőkebefektetések súlya, ez pedig visszafoghatja a működőtőke-beáramlást, ami viszont gyengítheti a növekedési kilátásokat – vélekedett a Standard & Poor’s európai besorolási igazgatója.

Frank Gill közölte: véleménye szerint az IMF/EU-programhoz “jelentős előzetes feltételrendszer” járul majd, amelyet teljesíteni kell, mielőtt “bármilyen pénzösszeget folyósítanának”.

Az S&P vezető szakértője hozzátette azonban, hogy osztályzati szempontból az Standard & Poor’s számára “a kérdés inkább a gazdaságpolitika kiszámíthatósága”.

Gill mindazonáltal kijelentette: a hitelminősítő figyelemmel kíséri, hogy milyen jellegű megállapodás jön létre Magyarország, az IMF és az EU között, és azt is, hogy a megállapodás megfelelő rögzítő elemként szolgál-e majd a jövőbeni gazdaságpolitikai döntéshozatali folyamatban.

Az S&P néhány hete a már nem befektetési ajánlású “BB plusz” szintre sorolta vissza a magyar államadós-osztályzatot, és az új besorolásra is további leminősítés távlati lehetőségére utaló negatív kilátás van érvényben.

Az euróövezet várható adósbesorolási folyamatairól Gill a szerdai szakkonferencián felidézte, hogy a Standard & Poor’s a 17 valutauniós tagország közül 15-nek a szuverén adóskockázati osztályzatára is negatív kilátást tart érvényben, ami az S&P-igazgató szerint azt jelenti, hogy “legalább egyharmados” az esély ezeknek az országoknak a leminősítésére még az idén vagy jövőre.

A két kivétel Németország és Szlovákia, amelyek osztályzati kilátása a cég nyilvántartásában stabil.

Frank Gill közölte, hogy az S&P változatlanul romlónak látja a hitelpiaci kondíciókat például Franciaországban és Olaszországban, és ez a cég szerint tovább fogja gyengíteni a belső keresletet. Ebben a helyzetben nagyon nehéz előrevetíteni, hogy milyen lesz ezeknek az országoknak a költségvetési teljesítménye az idén – tette hozzá.

A Standard & Poor’s január közepén egyszerre kilenc eurótagállamot minősített le, arra a véleményére hivatkozva, hogy az addig hozott válságintézkedések nem elégségesek a valutaunió pénzügyi problémáinak kezeléséhez. Franciaországtól – a második legnagyobb eurógazdaságtól – és Ausztriától a hitelminősítő megvonta a lehetséges legjobb, “AAA” besorolást, Portugáliát és Ciprust pedig befektetésre már nem ajánlott adósosztályzati szintre sorolta vissza.

Portugália adósosztályzata jelenleg gyengébb Magyarországénál az S&P listáján.

Arra a kérdésre, hogy mekkora a kockázata egy esetleges hirtelen leállásnak a közép-kelet-európai térség külső finanszírozásában, Frank Gill az S&P szerdai konferenciáján nem bocsátkozott számszerű esélylatolgatásba. Kijelentette ugyanakkor, hogy a nyugat-európai bankok a felzárkózó európai gazdaságok domináns hitelezői, és e nyugati bankokra saját országuk felügyeleti hatóságai részéről is nyomás nehezedik külső kitettségeik csökkentése végett. Ez egyértelműen kedvezőtlen hitelpiaci kondíciókat eredményez a közép-kelet-európai térségben.

Arra a kérdésre, hogy mekkora esélyűnek ítéli Görögország és más euróövezeti tagállamok távozását a valutaunióból, az S&P vezető szakelemzője kijelentette, hogy ez végső soron politikai jellegű kérdés. Görögországon múlik annak eldöntése, hogy hajlandó-e végrehajtani azokat a gazdaságpolitikai intézkedéseket, amelyek euróövezeti tagságának fenntartásához szükségesek.

Ha azonban Görögország távozna az euróövezetből, akkor egyrészt csődbe menne pénzügyi szektora, másrészt a görög gazdaság még a jelenleginél is gyorsabb kiigazításra kényszerülne, mivel ebben az esetben Görögország számára már nem lenne hozzáférhető az euróövezeti jegybank, mint utolsó hitelezői mentsvár – fejtegette a Standard & Poor’s igazgatója.

Frank Gill szerint mindezek alapján a Standard & Poor’s alapeseti előrejelzése az, hogy Görögország az euróövezet tagja marad, és megpróbálja végrehajtani a fájdalmas kiigazító lépéseket.

Az S&P európai igazgatója is elismerte ugyanakkor annak lehetőségét, hogy ha ez még évekig tartó további gazdasági visszaeséssel és emelkedő munkanélküliséggel jár, az nyomást gyakorolhat a görög politikai vezetésre “az (euróövezeti) tagság újragondolása végett”.

Más nagy londoni házak gyakorlatilag biztosra veszik Görögország távozását.

Az egyik vezető londoni gazdasági-pénzügyi elemzőcég, a Capital Economics jelenleg érvényes előrejelzési forgatókönyve alapján például Görögország már az idén távozik az euróövezetből, és 2013-ban “további kis tagállamok követik”.

- MTI -

Röviddel 19 óra előtt 290,35 forinton jegyezték az eurót, délután még 289,90 forint volt az árfolyam. Az euró a tavaly év végi értékénél most 7,78 százalékkal gyengébb a forinthoz viszonyítva.

A svájci frank kora este 239,86 forintot ért, a délutáni 239,40 forintot követően.

A dollárt kora este 219,32 forinton jegyezték, délután még 218,50 volt az amerikai valuta forintárfolyama. A dollár a tavaly év végi értékéhez képest most 9,73 százalékkal gyengébb a forint viszonylatában.

Az euró röviddel 19 óra előtt 0,69 százalékos erősödéssel 4,1851 zlotyn, és 0,23 százalékos emelkedéssel 24,747 cseh koronán állt.

- MTI -

A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) által kedden közzétett adatok alapján a már teljesített végtörlesztések piaci árfolyama 1.073,7 milliárd forint, az ügyfeleknek azonban ebből a fix árfolyamon csak 776 milliárd forintot kellett kifizetniük január végéig. A fedezetüket igazoló további ügyfelek piaci árfolyamon még további 145 milliárd forintnyi deviza alapú hitelt kívánnak végtörleszteni.

A végtörlesztés a felügyelet honlapján szerdán közzétett gyorselemzés szerint összességében 1.074 milliárd forinttal csökkentette a pénzintézetek hitelállományát (a mindenkori aktuális árfolyamon számolva), ami eddig 298 milliárd forint bruttó veszteséget okozott, a már igazolt fedezettel bíró hitelek végtörlesztése pedig további mintegy 38 milliárd forint veszteséget okozhat. Mivel ennek mintegy 30 százalékát a hitelintézetek a 2011. évi bankadóból leírhatják, valós nettó veszteségük valamivel 210 milliárd forint felett lehet majd.

A veszteségek egy része a PSZÁF szerint a forint árfolyamának – részben a végtörlesztés hatására bekövetkezett – gyengüléséből adódott. A végtörlesztés koncepciójának elfogadásakor, illetve annak hatályba lépésekor érvényes árfolyam (euró: 289,73 forint; svájci frank 237,05 forint) alacsonyabb volt, mint azon átlagárfolyam, amelyen a végtörlesztések ténylegesen megtörténtek, ami közel 20 százalékkal növelte a bankok veszteségét. Egyes bankok devizapozíciójuk kinyitásával védekeztek a végtörlesztésről szóló bejelentés óta bekövetkezett árfolyamgyengülés ellen, és így mérsékelni tudták további veszteségeiket.

A veszteség a bankszektor eszközarányos jövedelmezőségét (ROA) 0,7 százalékponttal, a tőkearányos jövedelmezőséget (ROE) 7,3 százalékponttal rontja. A veszteség a bankok tőkemegfelelésére is jelentős hatással van, a végtörlesztés a kompenzáció ellenére 0,9 százalékponttal csökkentette a szektorszintű tőkemegfelelést. Ténylegesen azonban nem csökkent a tőkemegfelelési mutató, ami a nyereséges bankoknál keletkező negyedik negyedéves eredményeknek köszönhető.

A fióktelepek esetében a jövedelmezőség nehezebben, a tőkemegfelelés pedig egyáltalán nem értelmezhető. A szövetkezeti hitelintézetek és pénzügyi vállalkozások esetében félrevezető lenne szektorszintű eredmény- és tőkehatást számítani, mivel a szektorátlag nagyon alacsony értéket mutat, ugyanakkor a devizahitel állomány – és ezzel a végtörlesztések – koncentráltsága miatt a devizahitelezésben érintett néhány szereplőt jelentős veszteség érte – állapítja meg a felügyelet.

A lakosság szeptember végén még 5.600 milliárd forintnyi jelzálogfedezetű devizahitel-állományának forintban számítva valamivel több mint 19 százalékát, devizában számítva 18,2 százalékát törlesztette kedvezményes árfolyamon. A már törlesztett 18,2 százalékon felül további (devizában számolva) 3,3 százalék hitel kiegyenlítéséhez szükséges fedezet meglétét igazolta a lakosság.

A végtörlesztések száma és volumene decemberben és januárban volt a legjelentősebb, és a legtöbb hitelt, a megelőző hetek átlagának több mint háromszorosát, az utolsó héten fizették ki. A végtörlesztések megoszlása az intézmények között nem egyenletes. Január végéig a bankoknál a hitelállomány 19, a szövetkezeti hitelintézeteknél közel 18, a fióktelepeknél 14, míg a pénzügyi vállalkozásoknál 9 százalékát fizették vissza.
A bankoknál és a fióktelepeknél a várakozásoknak megfelelően a legnagyobb mennyiséget a svájci frank alapú hitelek végtörlesztése tette ki, a frank hitelek 20,7 százalékát fizették vissza, a japán jen alapúaknak pedig 19,4 százalékát, utóbbiak állománya azonban lényegesen kisebb volumenű, mint a frank hiteleké.

Az euró alapú hitelek nagy részét 2008 után folyósították 250 forintos euró árfolyam fölött, így az adósok többsége nem volt jogosult végtörlesztésre, ennek megfelelően csak a hitelek 1,5 százalékát fizették vissza a program keretében.
A kiváltó hitelek a megvalósult végtörlesztések mintegy negyedét finanszírozták, a többit egyéb megtakarítások felszabadításával fedezte a lakosság.

A gyorselemzés szerint 2011. szeptember vége óta megnőtt a biztosítások visszavásárlása, a hosszú távú trendhez képest 41,5 milliárd forinttal. A befektetési alapok jegyeiből a trendhez képest szintén lényegesen többet – 110 milliárd forintot – váltottak vissza a végtörlesztés kezdete óta, mint az azt megelőző időszakban. A banki betétállomány január végéig több mint 100 milliárd forinttal csökkent szeptember végéhez képest, és jelentősen megnőtt az ingatlanpiaci
tranzakciók száma is. Mivel az ingatlaneladások értéke a vevő oldalán részben megtakarításokból történt, a becsült ingatlanpiaci tranzakcióknak a felével, mintegy 50 milliárd forinttal számolt a PSZÁF a végtörlesztés forrásaként. Így összességében a végtörlesztett 776 milliárd forint mintegy kétharmadát magyarázza a pénzügyi és egyéb megtakarítások csökkenése.

További forrást jelenthetnek a külföldről hazahozott betétek, amelyekről jelenleg még nem áll rendelkezésre adat. Ennek igénybevételére utalhat ugyanakkor az, hogy a végtörlesztés időszakában a Magyar Nemzeti Bank adatai szerint jelentősen nőtt a forgalomban lévő készpénzállomány – vélelmezhetően a devizabetétek forintra váltása következtében. A végtörlesztéshez minden bizonnyal igénybe vette a lakosság a korábban készpénzben tartott megtakarításokat is – állapítja meg a felügyelet.

- MTI -

Az árbevétel a bázisidőszakhoz képest 5 százalékkal csökkent, 30,392 milliárd forint volt 2011. október-decemberben – közölte a társaság szerdán a nemzetközi pénzügyi jelentési szabvány (IFRS) alapján.

Az elemzők 5,28 milliárd forint profitot és 31,7 milliárd forint árbevételt vártak a portfolio.hu által készült konszenzus szerint.

A konszolidált üzleti eredmény az első negyedévben 5,522 milliárd forint volt, ami az árbevétel 18,2 százaléka, és 15 százalékos növekedés a bázishoz képest. A negyedéves üzleti

eredmény az alacsony költségszint és a kedvező árfolyamhatások együtteseként ért el kimagasló szintet a társaság értékelése szerint.

Segített még a kutatás-fejlesztési alapú visszaigénylés időarányos elszámolása is, ezen a címen a társaság 578 millió forint engedményt számolt el a tavaly október-decemberi időszakra. A 2012-es naptári évben várhatóan 1,184 milliárd forint engedmény érvényesítésére lesz lehetősége.

Az egy részvényre jutó nyereség 685 forintra nőtt az egy évvel korábbi 601 forintról.

Magyarországon az Egis-csoport árbevétele az üzleti első negyedévben 1 százalékkal nőtt, 8,917 milliárd forintot tett ki. A gyógyszergyár piaci részesedése ezen időszak alatt 5,4 százalékos volt, ezzel az ötödik a szállítók forgalmi érték szerinti rangsorában. Az Egis gyógyszeripari különadó befizetési kötelezettsége a 2011. október-decemberi időszakra 984 millió forint volt.

Az export árbevétel 70,4 millió euró volt a vizsgált negyedévben, 16 százalékkal alacsonyabb a bázisidőszakinál. A FÁK-régióban – Oroszországgal együtt – az értékesítés 3 százalékos növekedéssel 36,2 millió eurót ért el. A kelet-európai országokban az Egis-csoport 26,0 millió euró értékben értékesített, ami az egy évvel korábbinál 20 százalékkal alacsonyabb. Az egyéb területeken az első negyedév forgalma 49 százalékkal csökkent az előző évi erős bázishoz képest.

A csoport saját tőkéje a tárgyidőszak végén 166,5 milliárd forint volt, egy év alatt 9 százalékkal, az előző negyedévhez képest pedig 3 százalékkal emelkedett. Az egy részvényre jutó tőkeérték 21.385 forintra nőtt.

A hosszú és rövid lejáratú kötelezettségek mintegy 24 milliárd forintot tettek ki a tárgyidőszak végén, és 13 százalékot képviseltek a csoport forrásai között.

Az Egis részvényeivel a Budapesti Értéktőzsde A kategóriájában kereskednek, a papírok a szerdai tőzsdenapot 0,81 százalékos erősödéssel, 17.500 forinton fejezték be. Az elmúlt egy évben a legmagasabb árfolyamuk 22.380 forint, a legalacsonyabb 14.000 forint volt.

- MTI -

Amikor az INA segítséget kért tőlünk, nem volt kérdés, hogy minden tőlünk telhetőt megteszünk. Természetes, hogy egymásra támaszkodunk ebben a nehéz helyzetben – mondta Pánczél Andrea.

A horvát olaj- és gázipari vállalat, az INA kedden bejelentette, hogy technikai okok miatt csökkentette gázkitermelését az észak-adriai térségben, s egyben korlátozta a nagyfelhasználók gázellátását a kiemelt lakossági és közösségi felhasználók zavartalan kiszolgálása érdekében. Ezt követen a horvát földgázkereskedő vállalat, a Prirodni Plin a Molhoz fordult segítségért.

Az FGSZ napi 2 millió köbméter gázt szállít Horvátországba várhatóan a hét végéig.

- MTI -