Sajnos csak három nap egy esztendő

Dr. Onder Csaba Galambos Sándorral beszélgetett
Dr. Onder Csaba Galambos Sándorral beszélgetett - © Fotó: Pusztai Sándor
Nyíregyháza – A Nyíregyházi Egyetem újonnan kinevezett rektora a terveiről és a kihívásokról mesélt.


Vajon volt-e bajusza Kölcsey Ferencnek, s miért sértődött meg annyira Kazinczy, amikor a Mondolat címlapján egy gúnyrajzot készítettek róla? Ilyen és ehhez hasonlóan érdekes kérdésekre is választ kaphattak azok, akik hétfő délelőtt ellátogattak arra a levéltári beszélgetésre, ahol Galambos Sándor faggatta dr. Onder Csaba irodalomtörténészt, a Nyíregyházi Egyetem rektorát.

Egy filológus örömei

A kötetlen hangulatú beszélgetés három olyan központi téma köré szerveződött, amely alapvetően meghatározza a kisvárdai születésű, háromgyermekes, magyar–filozófia szakon végzett fiatal filológus érdeklődési körét, szakmai múltját, jelenét és jövőjét. Az elsőből – amivel a magyar kultúra napja előtt is fejet hajtottak a szervezők – az elismert Kölcsey-kutató portréja rajzolódott ki, akit a ’90-es évek közepén hívtak meg egy akadémiai munkacsoportba, azzal a céllal, hogy a költő műveit kritikai kiadás formájában is megjelentessék.

– Bár a Parainesis autográf kézirata nem maradt ránk, mégis mindig különleges izgalommal töltött el, ha múltunk valamely szellemi nagyságának a kéziratait a kezemben tarthattam, s nézhettem azokat a fegyelmezett, apró betűket, amilyeneket például Kölcsey leírt. De még ettől is fontosabb, hogyan vált egyre tiszteletreméltóbbá a szememben ez a 25 éves, hatalmas tudású fiatalember, és az ő hihetetlen tartása. Tudjuk, hogy kicsit kényszerből ragadt Szatmár megyében, ha tehette volna, a pesti barátaival tart, éppen ezért lenyűgözött, ahogyan a szatmárcsekei magányban országos tekintélyt tudott kivívni magának, és amikor Pozsonyban megjelent, szétnyílt előtte a tömeg.

Ezek után szó esett olyan szakmai izgalmakról is, vajon miért háborodott fel annyira Kazinczy, amikor egy gúnyrajzon szamár hátán, bajusszal ábrázolták. – A figura a rajzon nem hasonlított Kazinczyra, a bajusz pedig egy kritikai jelzés volt, amely az antikvitás eszményeivel szemben az elmaradottságra utalt. Kölcsey se viselt bajuszt, csak egyszer, egy rövid, depressziós időszakában.

Megtudhattuk, hogy jelenleg egy új Kölcsey-monográfia is készülőben van, mivel dr. Onder Csaba azokat a szubjektív véleményeit is el kívánja mondani olvasóinak, amiről egy objektív, tárgyszerű kritikai kiadás nem beszélhet. Aztán szólt az immár 10. éves Vörös Postakocsi című folyóiratról, amely körül már kinevelődött egy tehetséges új generáció, akiknek nyugodtan el lehet engedni a kezét.

Nagyon fontos a kutatás

Az új kihívás, a főiskola egyetemmé válása kapcsán a terveibe is beavatta hallgatóságát az új rektor. – Föl kell építenünk a magunk piramisát – fogalmazott. – Három évre választottak, és bár három nap egy év, mint a mesében – olyan gyorsan eltelik –, de fel kell állítani az egyetemi karok struktúráját, nagy hangsúlyt kell fektetni a kutatásra, és szükség van saját doktori iskolára is.
KM-MJ


Szép és jó volt, elég volt…

– Egyetlen dolgot se csináltam ilyen sokáig, mint a Vörös Postakocsit, hiszen egy folyóirat kiadása rendszeres elfoglaltságot jelent – nyilatkozta dr. Onder Csaba egyik legkedvesebb vállalásáról. – Mivel jó a csapat, van jövője a lapnak most már nélkülem is. A Tirpákia Tündérkertről ugyanezt tudom elmondani. Csapatmunka volt, nagyon élveztem, de már akkor elmondtam, hogy a „csúcson” hagyom abba, mert ez a fajta színműírás más habitust igényel.








hirdetés