Semjén Zsolt: történelmi bűn a német nemzetiség egykori elüldözése

Elek, 2019. január 19. Semjén Zsolt nemzetpolitikáért, egyházügyekért és nemzetiségekért felelős miniszterelnök-helyettes megkoszorúzza a Kiűzetési Emlékművet a magyarországi németek elhurcolásának és elűzetésének emléknapja alkalmából rendezett megemlékezésen Eleken 2019. január 19-én.
Elek, 2019. január 19. Semjén Zsolt nemzetpolitikáért, egyházügyekért és nemzetiségekért felelős miniszterelnök-helyettes megkoszorúzza a Kiűzetési Emlékművet a magyarországi németek elhurcolásának és elűzetésének emléknapja alkalmából rendezett megemlékezésen Eleken 2019. január 19-én. - © MTI/Lehoczky Péter
Elek, 2019. január 19., szombat (MTI) – Történelmi bűnnek nevezte a német nemzetiség egykori elüldözését Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes a magyarországi németek elhurcolásának és elűzésének emléknapja alkalmából tartott megemlékezésen szombaton a Békés megyei Eleken.

A kormány osztozik a helyi közösségek fájdalmában – mondta Semjén Zsolt a “Kiűzetés” emlékműve előtt elmondott beszédében, hangsúlyozva: az elűzés, az elüldözés történelmi bűn, amely egy olyan népcsoporttal történt, amely évszázadok óta szerves része a magyar történelemnek, a magyar államnak.

A miniszterelnök-helyettes emlékeztetett arra, hogy a kitelepítés 1946-tól az ország északkeleti részét leszámítva minden, németek által lakott régiót érintett. Három hullámban zajlott le, 1946. január 19-e és 1948. június 15-e között, és mintegy kétszázezer embert, közöttük csaknem ötezer eleki lakost érintett.

Mint mondta, a kitelepítés szó volt a hivatalos elnevezés. “Valójában a magyarországi németek, svábok megbélyegzését, megalázását, kifosztását és elűzését jelenti” – tette hozzá.

Semjén Zsolt világtörténelmi összefüggésekre utalva kiemelte, hogy a kitelepítések története nem speciális magyar gyakorlat volt. Már 1943-ban, a Teheráni Konferencián eldőlt, hogy Lengyelország új határainak kitűzésével a nagyhatalmak megállapodtak a kitelepítésekben. Ennek következtében összességében 9 millió németnek kellett elhagynia szülőföldjét.

Kitért arra: “az Európai Unióban van, ahol a mai napig nem hajlandók a jogrendből a Benes-dekrétumokat kitörölni. Azokat a dekrétumokat, amelyek a német és magyar lakosság kollektív bűnösségét deklarálták”. “Teljességgel összeegyeztethetetlen az Európai Unió alapjogi chartájával. Brüsszelnek ez nem szúr szemet” – jelentette ki.

Semjén Zsolt ez követően megkoszorúzta az emlékművet.

A megemlékezés előtt az eleki Sarlós Boldogasszony-templomban Kiss-Rigó László szeged-csanádi megyés püspök mutatott be szentmisét. A püspök azt hangsúlyozta, hogy azért kell emlékezni az eleki németek elűzésére, hogy “még egyszer hasonló aljasság ne fordulhasson elő”.

– MTI –








hirdetés