Sikerre vitte őt Puskin szép nyelve

Akt.:
Szilvia Igor Polikarpovics Tkacs-csal, a Külgazdasági és Nemzetközi Kapcsolatok osztályának helyettes vezetőjével
Szilvia Igor Polikarpovics Tkacs-csal, a Külgazdasági és Nemzetközi Kapcsolatok osztályának helyettes vezetőjével - © Fotó: Magánarchívum
Nyíregyháza – Orosz nyelvtanároknak hirdetnek tizennyolc esztendeje nemzetközi versenyt, ahol nyíregyházi tanárnőt díjaztak.


Viraszkó Szilvia, a nyíregyházi Vasvári Pál Gimnázium orosz-angol, illetve történelem szakos pedagógusa egy olyan nemzetközi verseny díjazottjai közé küzdötte be magát, ahová más magyar kollégája korábban még soha.

A moszkvai Rosszijszkaja Gazeta, a Puskin Intézet, valamint az orosz főváros polgármesteri hivatala immár 18 éve hirdet Nemzetközi Puskin Versenyt orosz nyelvtanárok részére, felhívásukra a világ minden tájáról érkeznek pályamunkák. Az idén összesen 34 országból több mint 180 pedagógus érezte megcélozva magát a Nyelv, szankciók nélkül pályázaton; Bátorságra vagy profizmusra van ma szüksége egy orosztanárnak? elnevezésű témamegjelölésnek köszönhetően, amivel megmozgatták a fantáziáját a vasváris tanerőnek is.

Bizonyos értelemben a hazai orosztanárok közel két évtizedes lemaradásában hozott örvendetes változást az idén a nyíregyházi Viraszkó Szilvia sikere. A Vasvári Pál Gimnázium orosz-angol, illetve történelem szakos pedagógusa olyan nemzetközi verseny díjazottjai közé küzdötte be magát, ahová magyar kollégája korábban még soha. A moszkvai Rosszijszkaja Gazeta, a Puskin Intézet, valamint az orosz főváros polgármesteri hivatala immár 18 éve hirdet Nemzetközi Puskin Versenyt orosz nyelvtanárok részére, felhívásukra a világ minden tájáról érkeznek pályamunkák. Az idén 34 országból több mint 180 pedagógus érezte megcélozva magát a Nyelv, szankciók nélkül – Bátorságra vagy profizmusra van ma szüksége egy orosz tanárnak? elnevezésű témamegjelölésnek köszönhetően, amivel megmozgatták a fantáziáját a vasváris tanerőnek is.

– Tagja vagyok a Privet, vagyis Helló Nyíregyháza orosz nyelvű, tanárokat és diákokat tömörítő klubnak, s itt tették közzé márciusban a pályázatot. A kiírót ismertem már korábban is, és az idei témamegjelölésük különösen felkeltette az érdeklődésemet – mesélt az előzményekről Viraszkó Szilvia. – A beadandó dolgozat nem lehetett több tízezer karakternél, én pedig szépen sorra vettem, milyen is volt a kapcsolatom az orosz nyelvvel az életemen folyamán. Leírtam, hogyan kerültem kapcsolatba vele már gyerekkoromban, sorba szedtem a sikereimet és a sikertelenségeimet a diplomaszerzéstől a munkahelyekig.

Személyesre hangolva

– Természetesen kitértem arra is, mikor származott előnyöm a profi nyelvtudásból és mikor nem, mekkora bátorságot követelt úgy életben tartani magamban a tudást, hogy 15 évig alkalmam se volt tanítani az oroszt. Mellőztem mindent, ami száraz kimutatás és adat, végig megtartottam a dolgozat személyességét, talán ez az, ami megtetszett a zsűrinek. Április közepén már postára is adtam az anyagot, és június 6-án, vagyis Puskin születésnapján eredményt hirdettek – sorolta.

Bizony, ma már történelem, hogyan lett egyik pillanatról a másikra megmosolyogtató túlkapás az egykor annyira erőltetett kötelezettségből, tudniillik hogy mindenkinek beszélnie kellett oroszul. Ellenkező esetben még szankciókat is kilátásba helyeztek. Aztán mennyire váratlanul érte az egyetemi, főiskolai hallgatókat, amikor bejelentették, hogy holnaptól angolt kell tanulni, mert az oroszra már nem lesz szükség. A Szilviáéké volt az első olyan évfolyam a Bessenyei György Tanárképző Főiskolán, akiknek megengedték, hogy két év alatt angolból is diplomát szerezhessenek.

Sokat adott az orosz

– Ha minden marad a régiben, bizonyára a pályám is máshogy alakul. Úgy volt, hogy lexikát és országismeretet taníthatok majd a főiskolán. Illetve még az is felmerült, hogy beiratkozom egy doktori programba. Persze nem mondom, hogy kettétört a karrierem: végül is megtanultam jól angolul, a rendszerváltás környékén pedig szültem egy gyereket – tette hozzá Szilvia derűsen, kihangsúlyozva azt is, hogy az ő szakmaisága soha sem politikáról, hanem Puskin, Tolsztoj, Dosztojevszkij, Gogol, Jeszenyin nyelvének gazdagságáról és szépségéről szólt.

– Sokat kaptam az orosztól: csodálatos tanárokat a tanulmányaim során, több sikeres szereplést a nyelvi versenyeken, remek, egy hónapig tartó orosz nyelvi tábort Leningrád mellett egy kisvárosban, és a mostani – iskola- és szerkesztőségi látogatással, továbbképzéssel egybekötött –, hétfőtől szombatig tartó moszkvai látogatást. Az éppen születésnapját ünneplő, 871 éves város önkormányzatának a fehér termében ötvenedmagammal vehettem át a díszes oklevelet, a virágcsokrot és a pénzjutalmat. Két év múlva, a két évtizedes jubileumra minden eddigi díjazottat meghívnak majd, vagyis én is egy lehetek a boldog ezerből, a várhatóan csodálatos eseményen.

Megfizetik a pedagógust

– Moszkváról máig hamis orosz kép él bennünk, pedig ma már nem keletre, hanem valójában “nyugatra” utazhatunk, ahol tisztaságot, jólétet, rendet találunk, és bármi megvehető – mesélt élményeiről Viraszkó Szilvia. – Természetesen az utcákon hömpölyög a tömeg, az utakon lépten-nyomon forgalmi dugó, de milyen legyen egy 15 milliós nagyváros? Amikor ellátogattunk egy helyi középiskolába, az állunk leesett a látványtól. Minden teremben nagy kijelzős számítógép, amely kimeríthetetlen adatbázissal rendelkezik. Feltöltve rá az összes tankönyv, s letölthetőek róla az óravázatok. Ott a pedagógusok 60 ezer rubeltől 120 ezerig terjedően keresnek havonta. Beszéltem egy kinti kolleginával, aki már negyedszer tudott eljönni a fizetéséből az idén Hévízre.

MJ








hirdetés