Simor: nem biztos, hogy elérhető az inflációs cél jövőre
“Így nem állíthatjuk magabiztosan, hogy az inflációs cél teljesíthető jövőre” – mondta a jegybankelnök a monetáris tanács kamatdöntő ülését követő sajtótájékoztatón.
Az MTI kérdésére azt válaszolta: az idei és a jövő évi GDP prognózist is várhatóan rontja az MNB a Széll Kálmán Terv 2.0 tervezett intézkedései miatt.
Kifejtette: a Széll Kálmán Terv 2.0 költségvetési kiigazítása visszafogja a belső keresletet és a beruházásokat. Hozzátette: a tervezett adóintézkedések emelik az inflációt, de a keresletszűkítés miatt a másodlagos hatás mérsékelt lesz, a munkanélküliség pedig magas szinten marad.
A jegybankelnök a tervezett új adók kapcsán kifejtette: a tranzakciós adó torzító hatású ugyan, de ezt az alacsony kulcs és a minél szélesebb adóalap csökkentheti. Az MNB megfontolandónak tartja, hogy a készpénztranzakciókra nagyobb kulcsot vezessenek be – emelte ki.
A jegybankelnök rámutatott: a nemzetközi tapasztalatok azt mutatják, hogy egy ilyen adó bevezetése ronthatja az ország tőkevonzó képességét, a pénzügyi közvetítőrendszer hatékonyságát és együtt járhat a növekedési potenciál erodálódásával.
Arról is szólt, hogy ez az új adó várhatóan készpénzhasználatra ösztönözné a lakosságot és a feketegazdaságot erősítheti.
A Széll Kálmán Terv 2.0-ban szereplő egy ezrelékes mérték Simor András szerint nem magas, csökkenti a lehetséges hátrányokat. Fontosnak nevezte ugyanakkor, hogy minden fizetési formára vonatkozzon az új adó. Ebből a szempontból kedvezőnek nevezte, hogy az adó bevezetésével együtt a készpénzforgalmat is korlátozná a kormány.
A jegybankelnök elmondta: a monetáris tanács három javaslatról tárgyalt, a 7 százalékos jegybanki alapkamat tartására vonatkozó mellett szerepelt 25 bázispontos csökkentésre és 25 bázispontos emelésre vonatkozó indítvány is. Simor András közölte: a többség a kamat tartására voksolt.
Kérdésre közölte: a most induló devizaeladási programnak érdemi hatása nem lesz a jegybank devizatartalékaira.
