Sírhelyre bukkantak az elkerülő helyén Nyíregyházán

Sírhelyre bukkantak az elkerülő helyén Nyíregyházán
© Fotó: Pusztai Sándor
Nyíregyháza – Az elkerülő út megépítése előtt elkerülhetetlen a régészeti feltárási munkák elvégzése.

Az idén is különleges programokkal készült a Jósa András Múzeum a régészet napjára: pénteken a nyugati elkerülő nyomvonalán folyó ásatásokba engedett bepillantást Sipos Csaba régész és csapata. Közel kétszázan regisztráltak előzetesen a nem mindennapi ásatási kalandtúrára, a helyszínen régész, restaurátor és rajzolók vezették be az érdeklődőket a szakma szépségeibe, de honfoglalás kori fegyver- és viseletbemutatót is láthattunk. Az első autóbusszal érkező gyermekcsoporttal és a kísérőpedagógusokkal szinte egy időben érkezett meg délelőtt a kiadós esőzés is, a mindenre kíváncsi fiataloknak azonban ez sem szegte kedvét. Az ásatás mellett az áztatást is kalandnak fogták fel a munkaterületen, ahol hatalmas, szakszerűen kiásott gödrök árulkodtak arról, hol és merre tartanak a múltunk kincsei után kutató szakemberek.

A régészet olyan, mint egy nyomozás, pici részletekből rakjuk össze a múltat, amelyből sok minden kiderülhet” – Jakab Attila

Fotó: Pusztai Sándor Fotó: Pusztai Sándor ©

– Az idén a régészet napja alkalmával azt mutatjuk be, mit tud a régészet feltárni az egyéni sorsokból. A régészeti korok hősei, kiemelkedő személyiségei, a feltárásaink során megismert egyes emberek különleges vagy átlagos társadalmi szerepei mind-mind megragadhatóak a régészet eszközeivel. A leletek mesélnek: a tárgyak életutakat, személyiségeket tárnak fel, sokat elárulnak az egykori használóikról. Ahogy mondani szoktuk, a régészet olyan, mint egy nyomozás, pici részletekből rakjuk össze a múltat – csigázta tovább érdeklődésünket Jakab Attila.

Mindent dokumentálnak

A 150 éves múltra visszatekintő Jósa András Múzeum régészeti vezetője elmondta: két lelőhelyet rejt a Tokaji utat Nyírszőlőssel összekötő terület. A Tokaji úti kereszteződésnél, ahol hamarosan körforgalmat építenek majd, a beruházást megelőző régészeti feltárások alkalmával császárkori lelőhelyre, egy 1600 éves település maradványaira bukkantak, jelenleg terménytárolásra használt gödrökben kutakodnak. Az egykor ide került háztartási szemét a XXI. században a restaurátorok kezébe, a rajzolók asztalára, majd múzeumba való régészeti lelet, gondoljunk csak egy összetört, kidobott cserépedényre, amely a törésvonalak mentén szinte teljes egészében összeilleszthető. A szakemberek természetesen minden régészeti jelenséget dokumentálnak.

– Egy korabeli sír is előkerült, már el is kezdtük a feltárását. A felső földréteget már eltávolítottuk, a kollégáim jelenleg kis kézi szerszámokkal (spakli, ecset) és persze nagy odafigyeléssel végzik a munkájukat. A gyerekek és nem egyszer az amerikai kalandfilmeken felnőttek is kincsekre, ékszerekre számítanak, egy tapasztalt régész azonban – a történelmi múlt és a realitás talaján állva – ennyire nem nagyravágyó. A mi szemünkben minden lelet kincs, ami elárul valamit őseinkről, hagyományainkról, s tovább gazdagítja a múzeumi látnivalók tárházát – ecsetelte a régészeti vezető.

Fotó: Pusztai Sándor Fotó: Pusztai Sándor ©

Miközben a Kereszt utcai óvodából érkezett gyerekcsapat az ásatásokat figyelte, és a nyíregyházi Túróczy Zoltán Evangélikus Óvoda és Magyar-Angol Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola fiataljai interaktív bemutatón vettek részt, illetve a régészeti rajzolók munkájáról kérdezősködtek, mi Havasi Dóra restaurátorral elegyedtünk szóba, aki feltárta: ők a föld mélyéből előkerülő leleteket (kerámiadarabok, fémtárgyak) tisztítják le a sátrukban, műhelyükben.

Félretették a tiltótáblát

– Gondosan vigyázunk arra, nehogy megsérüljön az anyagok felülete, főleg a törésvonalakra kell ügyelni, hiszen ezek mentén tudjuk száradás után összeilleszteni, illetve -ragasztani az egyes darabkákat. Leszámítva ezt a mai nyílt napot, idegenek általában nem látogathatják a munkaterületet, nem véletlenül van kitéve a tábla: „Régészeti feltárás, tilos a belépés!”. Egy-egy ilyen (kötelező) feltárás, mint ahol most vagyunk, nem kevés időt, energiát és türelmet kíván, de megéri, hiszen csak így védhetjük meg a kulturális örökségünket, csak így mutathatjuk meg a mai fiataloknak, hogyan éltek, öltöztek, mit csináltak őseink. Örömmel látjuk, hogy kincseinkre és munkánkra évről évre többen kíváncsiak az okostelefonon felnövő gyerekek táborában is – büszkélkedett a Jósa András Múzeum restaurátora, Havasi Dóra.

Palicz István








hirdetés