“Soha többé busz vagy vonat, mert Oszkárral jobb az utad”

Akt.:
A fiatalok különösen élvezik az oszkározást, mivel ilyenkor ismerkedni is lehet
A fiatalok különösen élvezik az oszkározást, mivel ilyenkor ismerkedni is lehet - © Illusztráció: Stockfotó
Nyíregyháza – Gyors, kényelmes, költséghatékony, ráadásul ismerkedni, beszélgetni is van lehetőség. Zömében ezt gondolják az Oszkárról, vagyis az útitárskereső telekocsirendszerről azok az utazók, akik rendszeresen igénybe veszik a szolgáltatást.

S hogy miről is van szó? A közösségi közlekedés egyik leghatékonyabb s leginkább közkedvelt formájáról, amely olcsóbb bármilyen tömegközlekedési eszköznél. Itt ugyanis magánszemélyek ajánlják fel előre megbeszélt módon az autóik üres helyeit olyan utasoknak, akiknek az úti célja megegyezik a sajátjukkal. A fizetség pedig az utazási költség egy főre eső része. Mára odáig fejlődött a rendszer, hogy az autóba ülve is lehet bankkártyával fizetni, s a legjobb sofőröket kitüntetésben részesítik.

Vonat és busz helyett

Nem véletlen tehát, hogy az Oszkár honlapján egymást érik a dicsérő megjegyzések. „Mindig kedves emberekkel utazom” – vallja egy helyütt Balázs, a 39 esztendős vendéglátós. Gábor, a 33 esztendős ingatlanközvetítő pedig versbe foglalta a véleményét: „soha többé busz vagy vonat, mert Oszkárral jobb az utad”.

Mára az oszkárosok közössége akkora gépjárműflottát állított csatasorba, hogy egy adott pillanatban legalább 1500–2000 gépkocsi rója hazánk útjait, utasok ezreit juttatva el A-ból B-be.

Az utasok gyakran megosztják egymással utazásaik történeteit, amelyek hol mulatságosak, hol kalandosak, vagy éppen egészen meghökkentőek. A telekocsi utazásszervezői büszkék arra is, hogy nemcsak a civilek választják őket, hanem olyan ismert személyiségek, mint például Ádám Tamás és Herczeg Adrienn színművészek, Sors Tamás paralimpikon, Takáts Tamás rock- és bluesénekes gitáros, aki szerint az Oszkár maga a rock n’ roll.

Mint kiderült, Göttinger Pál, a Nyíregyházi Móricz Zsigmond Színház új főrendezője is intenzíven kiveszi a részét az oszkározásból, amióta Nyíregyháza is az úti céljai között szerepel.

– Nekem rengeteg erőt ad, hogy az oszkáros mentalitás nem néhány elvarázsolt, csóró belföldi turista belügye, hanem létező, széles körű társadalmi igény. Elég bonyolult a világ így is – nagy ünnep számomra, ha valami végre tiszta és magától értetődő – olvashattuk a nyilatkozatát nemrég. A főrendező a telekocsi blogján elárulta azt is, hogy általában tapintatos utastársai és sofőrjei voltak. – Csak egyetlen kellemetlen esetre emlékszem: egy százhatvannal repesztő, zenét bömböltető, elég szekrényszerű sofőrnél kínlódtunk hátul. De azt tapasztalom, hogy a közösség gyorsan kiveti magából azt, akinél nem jó vendégnek lenni.

Vaskó Ilona három évvel ezelőtt regisztrált az Oszkár hivatalos oldalán – egészen pontosan akkor, amikor megvásárolta autóját. – Nem azért kezdtem telekocsizni, hogy hasznot húzzak belőle, egészen egyszerűen azért, hogy megérje Budapestről hazajönni Nyíregyházára. Utasonként háromezer forintot kérek, a MÁV-nál körülbelül ennyibe kerül egy diákjegy – a szolgáltatást pedig általában felnőttek veszik igénybe.

Néha lazul a fegyelem

– Az oszkározásnak is megvannak a szabályai. Ezek közül a legfontosabb, hogy csak regisztrált tagok használhatják, ami azért jó, mert a sofőröket és az utasokat is lehet értékelni, így a visszajelzések alapján kiderül, mennyire elégedettek egymással a felek. Rossz tapasztalatom még nem volt, az elmúlt időszakban azonban azt vettem észre, hogy lazult a fegyelem. Egyre gyakrabban csörögnek rám az indulás pillanatában, hogy „bocsi, de kések”, ami nonszensz. Másrészről az utasok elvárnák, hogy háztól házig vigyem őket. Természetesen valamennyire rugalmas vagyok, Nyíregyházán bárhová elviszem az utast, de Budapesten a pénteki csúcsforgalomban ez azért luxus lenne – mondta el Vaskó Ilona.

Költségcsökkentés, vagy csak üzlet?

Egy ideje gyakran vissza-visszatérő téma a telekocsizás kapcsán az adózás. Ám hiába küldtük el kérdéseinket az adóhatóságnak, válasz hiányában egyelőre arra tudtunk támaszkodni, amit dr. Kis Péter András, a NAV adószakmai szóvivője 2016 tavaszán nyilatkozott. Akkor elmondta, hogy azoknak, akik nem profitszerzés céljából, s nem üzleti jelleggel telekocsiznak, adót sem kell fizetniük, sem bevallási kötelezettségük nincs. Ezzel szemben minden olyan fuvarozónak adószámot kell kérnie, aki ebből próbál megélni, vagyis profitszerzési céllal oszkározik.

– Ha valaki naponta háromszor is megteszi az utat a kisbuszával, amiben utasokat visz, ott elég egyértelmű az üzletszerűség. Éppen ezért a NAV célzottan, kockázatelemzés alapján választ ki olyan adózókat, akiket mindenképpen meg kell vizsgálni. Természetesen akkor is adózni kell – méghozzá önálló tevékenységből származó jövedelem után – ha a kifizetett összeg meghaladja az utasra eső benzinköltséget. A többletjövedelmet majd az Szja-bevallásban kell feltüntetni – mondta el a Kossuth Rádióban egy éve dr. Kiss Péter András.








hirdetés