Medárd: beigazolódott a néphagyomány Szabolcs-Szatmár-Beregben

Az idei évben karakteres formában jelentkezett a népi megfigyelések által medárdi időszakként jegyzett nyár eleji csapadékmaximum. A negyvennapos eső, ha túlzó is, a monszunszerű jelenségnek valós légkörtani alapja van: ilyenkor válik uralkodóvá a kontinens belsejében az alacsony légnyomás és a felhőképződésnek kedvező felszálló légáramlás, hiszen ekkortól haladja meg a szárazföldi felszín középhőmérséklete a környező tengerekét, óceánokét térségi szinten.

Az elmúlt hét műholdfelvételei alapján különösen a kontinens keleti fele fölött valóságos leveses fazékként fortyogott a légkör, egyre másra alakultak ki a zivatarrendszerek.

Térségünkben is szép számmal keletkezett illetve vonult át ezekből, összességében az évszakos átlagnál is magasabb, 20-40 mm körüli csapadékösszeget hagyva maguk után.

A csapadék jobbára zivataros jellege miatt mennyiségét tekintve térben és időben nagy változatosságot mutatott: ezúttal is akadtak átlag alatti, 10-20 mm-es szummát jegyző körzetek, míg egy-egy hevesebb zivatar, vagy akár azok sorozata nyomán néhol előfordult 100 mm-t közelítő heti összeg is.

Szélroham, jégeső

Az időszakban ismét többfelé észleltek zivatarokhoz társuló heves kísérőjelenségeket, felhőszakadásra, szélrohamokra és károkozó jégesőre egyaránt volt példa a megyében. A bőséges csapadék hatására a legtöbb helyen 60-70 mm közé csökkent a talajok felső 1 m-es szelvényének vízhiánya, de akad olyan vidék, ahol 20-30 mm csupán a deficit, miközben a legfelső rétegek egy-két kisebb körzet kivételével szabadföldi vízkapacitásig telítettek.

Mezőgazdasági kultúráink legtöbbje számára kedvezett a bőséges égi áldás, különösen a sokéves átlagot 1-1,5 fokkal meghaladó hőmérséklet mellett. A gyümölcsösökben az érésben lévő szamóca és a cseresznye, korai meggy minősége látta kárát a sok csapadéknak, de a többi gyümölcsfaj esetében is megnőtt a gombás, baktériumos kórképek jelentkezésének kockázata.

Hasonló a helyzet a zöldségfélék esetében, ott a paradicsomféléket és a kabakosokat veszélyezteti elsősorban többféle kórokozó, kenyérgabonáink pedig a kalászbetegségek intenzív fertőzése révén veszíthetnek sokat minőségükből.

A védekezés, valamint az aktuális betakarítási munkák szervezése ugyanakkor az elkövetkező 7-10 nap során is nehézkesnek ígérkezik az előrejelzések szerint kitartó erős csapadékhajlam, valamint az eleve felázott talaj miatt.

Ezen a nyárias hőmérsékletek sem sokat segítenek, míg a csapadék utánpótlása folyamatos, hiszen a nedves levegő hatására a napi párolgás lehetséges értéke is csupán 1-3 mm körül alakul.

Debreceni Egyetem, AKIT DTTI

Agrometeorológiai és Agroökológiai Monitoring Központ