Sokat erősödtek, de még izmosodni kell – Interjú Révész Attilával, a Kisvárda Master Good szakmai igazgatójával

A szakmai munkát a jövőben is Révész Attila irányítja Kisvárdán
A szakmai munkát a jövőben is Révész Attila irányítja Kisvárdán
Kisvárda – Ugyan a téltől már a harmadik hely volt a tét, és a bajnoki hajrá előtt a második helyen is állt a Kisvárda Master Good az NB II-ben, de a negyedik helyezéssel sem vallott szégyent az újonc csapat. A mögöttünk hagyott szezon tanulságairól és a szakmai stábban bekövetkezett váltás okairól beszélgettünk a szakmai igazgatóval.

A tavaszi szezon előtt kiadta a jelszót, hogy irány a dobogó! Csalódás, hogy nem jött össze?

Révész Attila: Egyáltalán nem, mert a reális sorrendet tükrözi a tabella. A harmadik és a negyedik helyezett között csak minimális volt a különbség, és másként alakult volna a balmazújvárosi valamint a zalaegerszegi mérkőzésünk, ha előtte nem derül ki, hogy nincs élvonalbeli licencünk. Azt a helyzetet akkor az öltözőben nehezen lehetett kezelni.

Többek között azért is választották ketté a szakmai igazgatói és a vezetőedzői feladatokat, hogy a fejlesztésekre is oda tudjon figyelni. Nem lehetett azonban nem észrevenni, hogy idővel egyre szorosabb lett a kapcsolata a felnőtt csapattal.

Révész Attila: Adott a klubfilozófiánk, amelyet Soós Imrével már azok előtt igyekeztünk megismertetni, hogy Kisvárdára került volna, már tavaly tavasszal látta a meccseinket, részt vett az edzéseinken. Azt is megértem, hogy nagy a nyomás az edzőkön, ezért a pillanatnyi eredményesség miatt sokszor óhatatlanul is szembe mennek a kijelölt úttal. Nálunk is ez történt, ezért a kezdeti önállóság után egyre több edzésen voltam ott, és a kispadra is leültem.

A télen pedig egyértelműen visszavettem az irányítást, hiszen klubvezetőként tudtam, a fiatalok szerepeltetéséből származó bevételre szükségünk van a működéshez. Ugyanakkor az eredményesség sem szenvedhetett csorbát, és ennek a felelősséget nem rakhattuk egyedül Soós Imre vállára. Innentől kezdve az edzések vezénylését és a csapat összeállítását is saját hatáskörömbe utaltam, a vezetőedzőnk beleegyezével és megkönnyebbülésére. Megbeszéltük, hogy a biztos bentmaradás kiharcolásáig háttérbe szorulnak a fiatalok, utána viszont egyre több szerephez jutnak, és szerencsére a győzelmek is jöttek. Közben pedig azt szerettük volna, ha Soós Imre is minél jobban beletanul ebbe a menedzserszmléletű edzősködésbe, ám inkább a személyes karrierjének építésére használta fel a csapat jó szereplését, és itthagyott bennünket.

Ezek szerint mégsem volt olyan békés a válás, ahogy az kívülről tűnt?

Révész Attila: A soproni meccs előtt tudtam meg, hogy a vezetőedzőnk már előrehaladott tárgyalásokat folytat az egyik klubbal, amelynek részéről már megkapta a szerződéstervezetet is. Ami nagyon fájt, hogy ezt nem tőle hallottam. Megértettük volna az indokait, mint ahogy mi bevezettük őt a szerződése előtt a kisvárdai futballba, úgy talán megérdemeltük volna, hogy időben szóljon. Ezzel együtt megadtuk neki a lehetőséget, hogy szépen búcsúzzon a kisvárdai közönségtől, az pedig már nem érdekel, hogy milyen ideológiát gyártott a távozásához.

A teljes interjú elolvasható a Kelet-Magyarország június 13-i számában és a kelet.hu-n.








hirdetés