Sokat veszítettek a régi fényükből a farsangok

A nyíregyházi Apáczai Csere János általános iskola 2. d osztályának tanulói is álarcot öltöttek a minap
A nyíregyházi Apáczai Csere János általános iskola 2. d osztályának tanulói is álarcot öltöttek a minap - © Fotó: Pusztai Sándor
Nyíregyháza – Ami a virágboltosoknak a ballagás, az anyák napja vagy a mindenszentek, az a jelmezkölcsönzéssel foglalkozó üzleteknek a vízkereszt­től hamvazószerdáig tartó farsangi időszak, na és persze a szilveszter. A jelmezes mulatságok nem csupán az óvodákban és iskolákban népszerűek, februárban a szórakozóhelyeken, valamint a nyugdíjasklubok zenés-táncos eseményein sem ritka, hogy álarcot öltve, beöltözve szórakoztatják egymást a résztvevők.

A fiatalok az éppen aktuális mese- vagy akcióhősök ruhájába szeretnek belebújni. A lényeg a látvány, az összhatás, az élmény, a jelmezkölcsönzők pedig igyekeznek megfelelni a piac diktálta igényeknek és a vásárlói elvárásoknak.

Természetesen vannak „megunhatatlan” jelmezek is, a fiúk táborában ilyenek például a Star Wars-os, denevéremberes ruhák, kellékek, a lányoknál pedig a hercegnős, királylányos, tündérkés jelmezek. Továbbra is igaz, hogy amelyik animációs film, videójáték felkapott a virtuális térben, illetve a filmvásznon, annak főhősei inkább előbb, mint utóbb, megjelennek a boltok, jelmezkölcsönzők polcain, kirakatában is. Persze, az sem ritka, hogy a felnőttek maguk gondoskodnak csemetéik vagy éppen önmaguk beöltöztetéséről.

Csináld magad!

A nyíregyházi Szent Imre katolikus iskolában tanuló, másodikos Béres Kristóf Batman bőrébe bújt az idén. – A maszkot a neten rendeltük, vásároltunk egy fekete pólót, amire rávasaltattuk a szimbólumot. A nadrágot, zoknit, cipőt csak elő kellett vennünk a szekrényből. Mivel tudtuk, hogy egész nap a jelmezükben lesznek az iskolában a farsangoló gyerekek, fontos szempont volt, hogy az öltözék kényelmes és szellős legyen – mesélte Béres Tamás, Kristóf édesapja. A Berendi család tagjai előbb kihívásként, majd élményként, sikerként élték meg a Gárdonyi Géza-iskola vidám jelmezes mulatságát, merthogy első helyezést értek el! A 4. osztályos Bence pillanatragasztónak, a 3. osztályos Dani nagycsaládos apukának öltözött, de csatlakozott hozzájuk harmadik testvérük, a Gárdonyi leendő elsőse, a rocksztárként tündöklő Balázs is. – Mi minden évben saját készítésű jelmezekkel készülünk az iskolás farsangra, mert az ötletességet és az egyéni munkát nagyra értékeli a zsűri, ráadásul külön öröm együtt kitalálni és elkészíteni az öltözékeket.

– A nagycsaládosapuka-jelmez ötlete úgy jött, hogy a fiam mondta, hogy ő olyan szeretne lenni, mint apa! És kész is volt az ötlet: a saját apukáját személyesítette meg, nagycsaládos édesapa lett. A ragasztó jelmez elkészítésében az internet segített. Igen, a saját készítésű jelmezek elkészítése sokkal több erőfeszítést igényel, mint kikölcsönözni egyet, de minden téren megéri így tenni! – érvelt a Berendi-fiúk édesanyja, Angéla.

Zsáneralakokat jelenítettek meg

Dr. Bodnár Zsuzsanna néprajzkutató lapunk kérésére a farsangi néphagyományokat elevenítette fel, emlékeztetve: a farsang a téli ünnepkör szokásokban leggazdagabb időszaka. A maskurázás sikere mindenkor a beöltözött legények ügyességétől, leleményességétől, rögtönzőképességétől függött, a farsangi mulatságok helyszínei a fonók, tollfosztók, lakodalmak voltak.

– Szatmárban, Nyírségben különböző zsáneralakokat jelenítettek meg, különösen kedvelt volt, hogy a legények öregasszonynak, öregembernek, koldusnak, betyárnak, házalónak, kéményseprőnek, cigány családnak öltöztek be. Arcukat belisztezték, bekormozták, harisnyát húztak rá. Igyekeztek mindenhol minél nagyobb riadalmat kelteni. Természetesen a farsangolás helyszínén étellel, itallal kínálták a résztvevőket.

A nyíregyházi tirpákoknál Márkus Mihály szerint a farsangolásnak nem volt különösebb jelentősége. A fiatalok farsangi bált, az idősebbek batyus bált rendeztek, a céhes világban a nyíregyházi szűcslegények farsangi felvonuláson vettek részt, amely reggelig tartó mulatsággal zárult – mesélte a néprajzkutató.

PI, MJ


Maskura mögé bújva

A farsangi evés-ivásnak, lármás, táncos felvonulásnak valamikor kettős célja volt. Egyrészt a tél haldoklását ünnepelték, másrészt gonoszűző eljárásokkal a bő termést, termékenységet kívánták biztosítani. A falusi ember erre az időszakra felfüggesztette a közösségi normák követését, maskura mögé bújva kilépett a hétköznapi énjéből. Farsang időszakában megengedték a fonókban az ölelgetést, fogdosást, párosodásra valló cselekedeteket, obszcén szövegeket.

Címkék: ,







hirdetés