Hősként dobálhatták a levegőbe Fucsovics Mártont

Budapest, Nyíregyháza - Nem kétséges, Fucsovics Márton a kulcsfigurája világcsoportba jutott Davis-kupa-válogatottnak.

A jelek szerint nincs világcsoportba jutás nyíregyházi érdekeltség nélkül. Az 1995-ös ausztrál verésből az NYVTC korábbi játékosa, Krocskó József (aki a hétvégén feltűnt az oroszok elleni meccsen) vette ki a részét két egyesben aratott győzelmével, az újabb teniszcsodában pedig a nyíregyházi születésű, a Kopaszi-gáton a családja, a barátai és a rajongói előtt játszó, a Davis-kupában rendre fantasztikus dolgokra képes Fucsovics Márton játszotta a főszerepet.

Marci – akit hétfőtől a 111. helyen jegyeznek a világranglistán, de nem hétvége miatt, hiszen a Davis-kupa-meccsek eredményei nem számítanak bele a rangsorba – ahányszor pályára lépett, vagyis háromszor, annyiszor nyert. Így volt ez a februári fordulóban, a szlovákok ellen is, vagyis egyrészt ennél többet nem nagyon tehetett volna a magyar csapat sikeréért, másrészt a 2017-es évet százszázalékos teljesítménnyel zárta a válogatottban, miközben egyesben játszott az aktuális világranglista 145. (Andrej Martin), 34. (Martin Klizan), 37. (Andrej Rubljev) és 32. (Karen Hacsanov) helyezettje ellen. Nem véletlen, hogy a társak a Hacsanov elleni vasárnapi sikert (amellyel 3–1-re alakult az oroszok elleni meccs, és az utolsó találkozót már le sem játszották) követően őt dobálták levegőbe a közönség ovációja közepette.

– Aki ismer, az tudja, hogy mennyire fontos számomra a Davis-kupa, megőrülök azért, ha a nemzeti színekért játszhatok, ráadásul hazai közönség előtt – lelkesedett Fucsovics Márton, és mondandója hajaz arra, amit a teniszkarrierje indulásához nagy segítséget nyújtó menedzser, Joó György említett, miszerint Marci előrébb tartana, ha a nagy tenisznemzetek képviselőjéhez hasonlóan ő is többet játszhatna saját közönség előtt. – Igen, lehet azt mondani, hogy én voltam a hétvége hőse, de kellett hozzá az egész évben nagyon jól játszó Balázs Attila és az egész csapat is, amelynél nagyszerű szellemiség uralkodott.

Ne feledjük, három éve, amikor a Davis-kupa legalsó szintjét jelentő euro-afrikai zóna III-as csoportjába esett ki a válogatott, olyan riválisokkal kellett megküzdenie, mint Grúzia, Örményország vagy Liechtenstein. Vagy egy szinttel feljebb az írek ellen Szegeden nagyjából húsz, a moldovaiakkal szemben Győrben kevesebb mint száz néző volt kíváncsi a magyar csapatra. Fucsovics Mártonra azonban mindig, minden körülmények között lehetett számítani.

– Három éve tényleg nem gondoltuk volna, hogy idáig jutunk, de lépésről lépésre haladtunk előre, és most éltünk a lehetőséggel – így Fucsovics Marci. – Talán érthető, ha a hétvégi harmadik meccsemen, Hacsanov ellen már fáradt voltam, de valahogy megnyertem az első két szettet, utána pedig átestem a holtponton. A győztes pont megszerzése pedig nemcsak a hétvége, hanem az egész év fénypontja volt a számomra.