Sporttáborra emlékezve

Az Alkotó Képzőművészek és Írók Országos Szövetsége központi lapjának, a Kristály-nak legutóbbi számában egy leányfalui szerző Szemesi György a Termik című írásában az egykori bánrévei sportrepülőtábor emlékeit idézi fel.

A Sajó folyó akkor éppen egy keskeny kis patakocska volt. Felülről a repülőgép üléséből úgy nézett ki, mint ékkövekkel kirakott derékszíj , a víz tükre csillogott a napsütésben.A háromhetes sportrepülő táborban a repüléssel elkötelezett ifjak  fiúk, lányok, tele fiatalos energiával a vitorlázó repülés fortélyainak elsajátítását gyakoroltuk . – írja bevezetőjében a szerző. Majd a továbbiakban egyebek között elmeséli egy kényszerű leszállásának okát is.

 ”Amikor egyszer letekintettem, nem tudtam miért jeleznek a zászlóval azonnali leszállást, mert olyan jól éreztem magam és szerintem a feladatnak megfelelően hajtottam végre a repülést. A parancs az parancs, a leszállás ilyenkor kötelező, elvégeztem a reptérre való besorolást és a leszálló jel mellé szépen leszálltam. Akkor derült ki, hogy átléptem a képzeletbeli országhatárt fenn a levegőben és ezt telefonon a határőrizeti szervek észrevételezték a parancsnokságuk felé. Abban az időben igen komolyan vették a határnak bármilyen való átlépését.   Ezért részemre különösebb baj nem származott belőle, de a kellemes repülési feladatomat kettészakította.”

– B.Gy. –








hirdetés