Süli-Zakar Szabolcs: Nem gondolom, hogy ördögtől való

Akt.:
Süli-Zakar Szabolcs
Süli-Zakar Szabolcs - © Fotó: Derencsényi István
Debrecen, Miskolc – A Modem vezeti be Európába a Johannesburgi Művészeti Galéria gyűjteményének remekeit. Interjú: a debreceni Impressziók című kiállítás kurátorával.

Impressziók címmel 2018. június 19. és szeptember 23. között mutatja be a Modem a Johannesburgi Művészeti Galéria mesterműveit.

A debreceni modern és kortárs művészeti központ a tárlattal kapcsolatban az érdeklődő közönség figyelmébe ajánlja, hogy a dél-afrikai galéria 1910-ben nyitotta meg kapuit, s páratlan értékű művészeti kinccsel büszkélkedhet. A kiállítás, amelynek anyaga Európában Magyarországon, azon belül is a Modemben látható elsőként ilyen léptékben, az impresszionista törekvéseket, illetve az azokat megelőző, majd folytató művészeti irányokat vonultatja fel. Több mint ötven műalkotás látható, köztük olajfestmények, akvarellek és grafikák, melyek több mint egy évszázad nemzetközi művészettörténetén vezetnek keresztül, a 19. századtól a 20. század második feléig, a legjelentősebb alkotók műveivel Courbet-tól Corot-ig, Monet-tól Degas-ig, Rossettitől Millais-ig, Picassótól Baconig, Lichtensteintől Warholig.

Süli-Zakar Szabolcs képzőművészt, a tárlat kurátorát kérdeztem.

Honnan az ötlet, hogy éppen ezt az anyagot hozzák el Magyarországra, az év várhatóan egyik legnagyobb, ha nem a legnagyobb hazai képzőművészeti szenzációját keltve vele?

Egy olasz művészeti közvetítő céggel tárgyaltunk körülbelül másfél évvel ezelőtt, egy teljesen más kiállítás ügyében. Erről most nem mondhatok többet, csak, hogy az év második felében azt is megrendezzük. Ők hozták szóba, hogy a johannesburgi galéria képeit szeretnék bemutatni Európában. Több szempontból izgalmas anyagról beszélünk. Döntően európai szemlélettel gyűjtött munkákról van szó, több esetben főművekről. Egyszerűen megkínáltak bennünket. Ez sok szervezéssel, procedúrával járó kiállítás. És rendkívüli költségekkel – Debrecen önkormányzatának és a város polgármesterének, Papp Lászlónak vetettük fel az ötletet. Partnerek voltak, és így került ide maga az anyag.

Mi az értelme ennek a kiállításnak? Missziót teljesítenek vele, hogy olyan művek eljutását segítik Európába, amelyek itt nem láthatóak? Vagy mint önálló intézménykét újraindult kortárs kiállítóhely azt szolgálják, hogy az emberek járjanak képtárakba, nézzenek műveket, és ez igen jó anyag, hogy kedvet csináljon a képzőművészethez?

Részben mindegyik igaz. A Modem elnevezése szerint is modern és kortárs intézmény – fontos célunk a kortárs képzőművészet népszerűsítése, a kortárs alkotók bemutatása. Most is látható itt például a nagyon híres, a világban legtöbbet kiállító lengyel művésznek, Zuzanna Janinnak a kiállítása. Az is tény, hogy a Modem kiállítási struktúrája az Antal-Lusztig gyűjteményre alapozódik, ami alapvetően modern anyag. Ilyen értelemben is helye van ennek a várhatóan népszerű kiállításnak a Modem épületében. És abban is igaza van, hogy ha olyan nevekkel „dobálózhatunk”, mint Monet, Modigliani, vagy pláne Francis Bacon, kétség kívül van missziós szerepe is, annak érdekében, hogy az emberek nagyobb számmal járjanak vizuális művészeti intézménybe. A Modem alapvető céljait megfogalmazó pontok egyike, hogy úgy érezzük, időről időre szükségünk van olyan ismertebb, populárisabb kiállítást is megmutatni – ha erre lehetőségünk van –, ami tulajdonképpen népszerűsíti a vizuális kultúrát, a képzőművészetet.

Úgy is vállalt céljuk, hogy nem bánják, ha közben tudni való: az itthoni, hasonló méretű és jelentőségű kiállításokat szakmai körökben szokás fanyalogva pr-kiállításnak nevezni?

Tényleg fontos, hogy egy galéria, vagy múzeum nagynevű művészek fontos műveivel szólítsa meg a látogatóit, ha tudja. Nem gondolom, hogy ez ördögtől való.

Szerintem sem az – de létező jelenségként tapasztalom, hogy lehetséges így is „beárazni” az intézményt, ha ilyen kiállításokat szervez.

Főleg a 90-es években rendeztek monstre kiállításokat, amelyeket nagy nevekkel, fontos munkákkal harangoztak be. Nem is ezt szeretném hangsúlyozni. Hanem, hogy az Impressziók fontos művészek meghatározó műveit kínálja. Ilyet ritkán lát az ember. Bár európai gyűjtés, a munkák jelentős része tulajdonképpen száz éve nem volt Európában, csak Dél-Afrikában lehetett látni ezeket.

Milyen szakmai- és közönség­érdeklődésre számít?

Rendkívül bízunk benne. Az előzetes érdeklődést és jegyeladást tekintve, a nagyközönség részéről valószínűleg sikeres kiállítás lesz. A kiállítás maga alkalmas lehet arra, hogy a szó jó értelmében népszerű legyen.

Miért pont ezek a festők azok, akiknek a munkái iránt határozott közönségérdeklődés mutatkozik? Mit reprezentálnak, ami miatt az egyébként nem feltétlenül képtárlátogató közönség is kíváncsi a munkáikra?

Ez nagyon jó kérdés, ön is tudja, hogy például az impresszionistákat a saját korukban megvetették, kinevették, mint ahogyan általában minden kortárs művészettel vannak fenntartásai az adott művész kortársainak. Nem tudom, a közízlést mi befolyásolja és milyen módon hat. Nem az én területem, de az im­presszionizmus, és az azt követő modernista törekvések valóban rendkívül népszerűek.

Bujdos Attila


Mikor? Hol? Mit?

2018. június 19. – 2018. szeptember 23.
Modem, Modern és Kortárs Művészeti Központ, Debrecen, Baltazár Dezső tér 1.
Impressziók. Monet-tól van Goghig, Matisse-tól Warholig








hirdetés