Sürgősségi – Színes kártyákra kerül a várakozási idő

Akt.:
Sürgősségi – Színes kártyákra kerül a várakozási idő
© Illusztráció: Dodó Ferenc
Nyíregyháza – A sürgősségire belépve a beteg azonnali tájékoztatást kap arról, hogy mikor kerül sorra.

– A január elsején bevezetett új ellátási rend minden bizonnyal be fog válni a sürgősségin, a triázst a nyíregyházi Jósa András Oktatókórházban eddig is alkalmaztuk, azaz állapotuknak megfelelően kategorizáltuk a betegeket, ami meghatározta ellátásuk sorrendjét. Tény, hogy korábban úgy érezhették a betegek, hogy nem kapnak elegendő és folyamatos tájékoztatást az előttük álló vizsgálatokról, a várakozási idő hosszúságáról, ezért mostantól műszakonként egy új, sürgősségi osztályos diszpécser segíti eligazodásukat az egyébként zsúfolt és leterhelt rendszerben – nyilatkozta lapunknak dr. Domokos Gabriella osztályvezető főorvos.

– A mai is egy átlagos, hétköznapi délelőtt a sürgősségin, általában 11 óra után emelkedik a betegszám, 16 óra körül tetőzik, s egyre sűrűbb lesz a forgalom egészen késő estig. Naponta 90-110 beteget látunk el. A január és a február minden évben leterheltebb, ugyanis az influenzás időszakban egyéb panaszok is megszaporodnak, olyankor a napi 150 beteg sem ritka az osztályon – mondta el dr. Domokos Gabriella osztályvezető főorvos, miközben bemutatta az új – a sürgősségi ellátásban – január elsejétől bevezetett úgynevezett triázsrendszert, a hozzá tartozó új személyzetet, és infrastruktúrát.

Kártyákon a várakozási idő

A megyei kórház sürgősségijén a várótermi kivetítőn egy kisfilm is tudatja a betegekkel, hogy megváltozott az ellátás rendje, ámbár eddig is a szakmai elvárásoknak megfelelően történt a betegbesorolás, az életmentésre szoruló, sürgős eseteket azonnal ellátták. Mostantól szeretnék gördülékenyebben működtetni az osztályt, ahová folyamatosan és igencsak változatos problémákkal érkeztek pénteken is: volt, akit pánikbetegség miatt fellépő rosszulléttel, reumatikus fájdalommal, mellkasi panaszokkal vettek fel.

A folyosón egy zöld pólós ápoló – a sürgősségi osztályos diszpécser – „Segíthetek” felirattal a hátán megállás nélkül jött-ment, fogadta a betegeket, beszélt a beérkező mentősökkel, és óránként 10 perc látogatásra beengedte a hozzátartozókat a fekvőbeteg részlegre, egyszóval sok volt a tennivalója.

Folyamatos kommunikáció

– A zöld pólós ápoló munkája az egyik új, és igen lényeges eleme a rendszernek. Ő veszi fel a kapcsolatot és kommunikál elsőként mindenkivel, s átadja azt a kártyát, amelyre a beteg állapotbesorolása után rákerül, hogy mennyi várakozási időre számíthat, mikor kerül be az orvosi vizsgálatra, s körülbelül mikor távozhat papírjaival a kezében. A beteg így nem bolyong a rendszerben, azt érzi, hogy foglalkoznak vele, amitől nyugodtabb lesz ő is és az egész légkör az osztályon. Az új munkakör betöltésére öt új státuszt hozott létre a kórházvezetés, aminek nagyon örülünk, nálunk ez az egyik pozitív hozadéka az új rendeletnek, hiszen így több ápoló dolgozhat a részlegen. Ebben a munkakörben összesen kilencen. Azt gondoljuk, hogy a reformnak nem az az elsődleges célja, hogy gyorsabb, hanem, hogy szervezettebb legyen a sürgősségi ellátás – emelte ki az osztályvezető főorvos, s hozzáfűzte: ezáltal tompíthatják a korábbi rendszerben kódolt feszültséget, a türelmetlenséget és az információhiányt. Most jött el az ideje, hogy változtassunk ezen – jegyezte meg dr. Domokos Gabriella.

– Eddig sem az ellátásra, hanem a hosszú várakozási időre panaszkodtak betegeink. A türelmetlenség természetes emberi tulajdonság, és a fájdalommal érkező jogos igénye, hogy odafigyeljenek rá. Azzal, hogy elmondjuk, milyen szempontok alapján kategorizáljuk őket, pontosan ismertetjük, milyen vizsgálatok várnak rájuk, jobban elfogadják, hogy nem érkezési sorrendben kerülnek az orvos elé, hanem ki kell várni a sort – mondta Ress Andrea osztályvezető főnővér, aki egyike azoknak a magasan képzett és tapasztalt ápolóknak, akik kikérdezik és besorolják a betegeket.

Mindenkit megvizsgálnak

– A szakmai protokoll szerint az azonnali ellátást igénylő és a kritikus állapotú eseteket 5-10 percen belül el kell látni, a sürgős esetek 30 percet, a kevésbé sürgős egy órát, a halasztható két órát várakozhat. Ezekben a fakkokban a leleteket tároljuk, a szükséges labor- és röntgeneredményeket; munkánkat megkönnyíti az is, hogy a diagnosztikai vizsgálatokat helyben el tudjuk végezni.

Fontos megjegyezni, hogy az első triázst felülvizsgáljuk, s ha netán rosszabbodna a beteg állapota, előrébb vesszük a várakozók listáján – mondta el a főnővér, s megerősítette, hogy vizsgálat nélkül senkit nem küldenek haza, még azokat sem, akiket egyébként a háziorvosi ügyeleti rendszerben is biztonsággal el tudnának látni.

Csakis indokolt esetben

A rendelet értelmében minden kórházban alkalmazni kell a Magyar Triázs Rendszert, az ország 59 sürgősségi ellátóhelye közül a nagyobbakban, azaz mintegy 30-ban akut alapellátási egységeket is kialakítottak gondolva a kevésbé sürgős, halasztható ellátási igényű betegekre. Az orvosszakma viszont hangsúlyozza, hogy ez az egység nem helyettesíti a háziorvosi ügyeletet, amely folyamatosan működik, ezzel is tehermentesíthető az SBO. A kórházakra nézve fontos kritérium volt az is, hogy a sürgősségi a földszinten helyezkedjen el, a labor és a képalkotó diagnosztika gyorsan elérhető legyen, az osztályon sokktalanító és olyan helyiség is rendelkezésre álljon, ahol a beteget átmeneti megfigyelésre be lehet fektetni.

KO








hirdetés