Felsőoktatási átalakítás - Az 55 ezres hallgatói létszámot pozitívan értékelik a szakértők

Budapest, 2012. december 19., szerda (MTI) - Michl József KDNP-s oktatáspolitikus pozitívan értékelte az MTI-nek a kormány szerdai bejelentését, amely szerint a felsőfokú oktatásban az állam által finanszírozott felvehető hallgatók száma 2013-ban nem lehet kevesebb 55 ezernél. Nagy Dávid, a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának elnöke részben egyetért vele: de szerinte még sok kérdés nyitott, ezért írásos anyagot szeretnének kapni a kormányzati elképzelésekről.

Michl József, az Országgyűlés oktatási bizottságának KDNP-s tagja az MTI-nek szerdán azt mondta: Orbán Viktor miniszterelnök most is, mint mindig, állta a szavát, így teljesítette azt az ígéretét, hogy végiggondolják a hallgatók javaslatait, és hajlandók eszerint alakítani eredeti elképzeléseiket.

Megemlítette, a tanév végén 80 ezren érettségiznek majd, az 55 ezer pedig ehhez képest "egy nagyon korrekt, méltányos szám", még akkor is, ha figyelembe vesszük: nem csak az idén maturálók jelentkeznek a felsőoktatásba. Rámutatott: a jövőben nem arra kellene helyezni a hangsúlyt, hogy hány diákot vesznek fel, hanem arra, hogy mennyien végzik el az adott képzést.

Utalt arra, hogy Kunhalmi Ágnes, az MSZP oktatáspolitikai szakértője az M1 reggeli televíziós műsorában egy vele folytatott vita során éppen 55 ezerben határozta meg a jövőre felveendők számát. Reményét fejezte ki, hogy ezt a bejelentést hallva az MSZP végleg eláll attól, hogy a másodéves és a felsőbb évfolyamokra járó hallgatókra tandíjat vessen ki.

Michl József úgy fogalmazott: a jövőben nem mennyiségi, hanem minőségi küszöb keletkezik a felvételire jelentkezőket illetően, tehát "aki a középiskolában becsületesen tanult", azt felveszik. Hozzátette: a kormány "a lehetőség biztosítását 100 százalékosan vállalta" a diákok felé, a jelentkezőknek pedig azt kell vállalniuk, hogy "elérik a minőségi küszöböt", továbbá a meghatározott időn belül elvégzik tanulmányaikat, valamint diplomájukat Magyarországon használják.

A honatya rámutatott: az egyetemek, főiskolák tanulmányi és vizsgaszabályzatát "nyugodtan nevezhetjük a hallgatók és az intézmények közötti kvázi társadalmi szerződésnek", mert ha a hallgató nem ennek megfelelően végezte tanulmányait, kikerült a felsőoktatásból.

Ezt teszi személyessé a kormányzat azzal, hogy minden egyes hallgatóval szerződni kíván kötni, és ez sokkal inkább a hallgatót védi, mint az államot - jegyezte meg.

Nagy Dávid, a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának (HÖOK) elnöke az MTI-nek pozitívan értékelte a legalább 55 ezres államilag finanszírozott hallgatói létszámról és a 24 milliárd pluszforrásról szóló szerdai kormánydöntéseket, és a tárgyalások folytatására alkalmasnak tartotta őket. Ugyanakkor a HÖOK-vezető szerint még több kérdés nyitott, és mindenképpen írásos anyagot szeretnének kapni a kormányzati elképzelésekről.

Hozzátette: a HÖOK az egyeztetést hét kérdés alapján javasolja lebonyolítani, egyebek mellett szeretnék tudni, hogy milyen arányban oszlik meg a bejelentett 55 ezres létszámkeret a különböző képzési szintek között (alap- és mesterszak, osztatlan, doktori és felsőoktatási szakképzés), illetve, hogy ténylegesen hányan kezdhetik meg felsőfokú tanulmányaikat a most érettségi és felvételi előtt álló diákok közül.

Kíváncsiak továbbá arra, mi alapján határozzák meg a szakonkénti felvételi ponthatárokat az érettségi eredmények és a felvételi jelentkezések megoszlásának ismerete nélkül, pontosan mekkora a 2013. évi felsőoktatási költségvetési ráfordítás, ez több vagy kevesebb a 2011-es szintnél, beleértve a szakképzési és innovációs járulékokat is, amelyek már nem állnak az intézmények rendelkezésére, valamint a 24 milliárd forint többletforrás milyen célokra használható fel, és kompenzálja-e azokat az elvonásokat, amelyek az év folyamán már megvalósultak, illetve azokat, amelyekről tegnap tájékoztatták az intézményvezetőket.

Nagy Dávid elmondta, arra is választ várnak, hogy garantálja-e a kormány a felsőoktatási intézmények autonómiájának helyreállítását, kiemelten a rektorok szabad megválasztásának jogát, tiszteletben tartja-e a kabinet az Európai Unió, az emberek és a munkaerő szabad áramlására vonatkozó alapelvét, amit a közösségi és hazai jogrend is biztosít.

Végül arra is kíváncsiak, mikor kerülnek elfogadásra a 2013. évi intézményi finanszírozásáról és a hallgatói juttatásokról szóló szabályozások, érintik-e ezeket a most bejelentett átalakítások és lesznek-e tanulmányi, illetve szociális alapú ösztöndíjak.

-MTI-