Szabolcsi polgármesterek a vádlottak padján

Szabolcsi polgármesterek a vádlottak padján
© Fotó: tv2
Szabolcs-Szatmár-Bereg – Vesztegetés, kényszerítés, hűtlen kezelés, súlyos testi sértés – csak néhány az elkövetett bűncselekményekből.

A kislétai polgármester ellen szeptember végén hozott nem jogerős ítéletet a Fővárosi Törvényszék. Ezután sokan feltették a kérdést, vajon az elmúlt években hány olyan ügy volt, amelyben megyénk valamely polgármestere ellen emeltek vádat, illetve hoztak ítéletet. A megyei főügyészséghez, illetve a Nyíregyházi Törvényszékhez fordultunk segítségért, azonban a két hivatal nyilvántartása alapján a vádlottak foglalkozására nem lehet „külön rákeresni”, így az eljáró ügyészek és bírók idézték fel a polgármesteres ügyeket, ezért az adatok nem teljesek.

Vannak folyamatban lévő ügyek

– A megyei főügyészség, illetve a járási ügyészségek 16 polgármesterrel szemben emeltek vádat 2011 január elsejétől. Ezek közül 8 ügyben a bíróság már ítéletet hozott; két ügyben felmentette a vádlottat, négyben pénzbüntetést szabott ki, további kettőben pedig megrovást alkalmazott – közölte dr. Szilágyi László. A megyei főügyészség szóvivője hozzátette: ezekben az ügyekben hűtlen kezelés, foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés, közérdekű adattal visszaélés és közokirat-hamisítás miatt emeltek vádat.

– Jelenleg 8 olyan ügy van folyamatban, ahol a bíróság még nem hozott jogerős ítéletet. Ezekben az ügyekben sikkasztással, ittas járművezetéssel, közokirat-hamisítással, hűtlen kezeléssel, hivatali visszaélés bűntettével, illetve közösség elleni uszítással vádolja az ügyészség a vádlottakat – mondta a szóvivő.

Megtudtuk, hogy sikkasztásért, közösség elleni uszításért, hűtlen kezelésért felfüggesztett börtönbüntetés kiszabását indítványozták az ügyészek. Egy olyan ügy van, amelyben a hivatali visszaélés bűntette miatt végrehajtandó börtönbüntetés és közügyektől eltiltás mellékbüntetés kiszabását, további egy ügyben a felfüggesztett börtönbüntetés mellett a foglalkozástól eltiltásra is indítványt tett az ügyész.

– Az elmúlt öt évben több mint 40 eljárás érintette megyénk településeinek polgármestereit, s vannak folyamatban lévő ügyek is – válaszolta megkeresésünkre dr. Toma Attila. A Nyíregyházi Törvényszék szóvivője elmondta: a közvádas ügyekben, vagyis amikor a vádat az ügyészség képviselte, Fehérgyarmat, Pap, Szabolcsbáka, Geszteréd, Baktalórántháza és Kisléta akkori polgármestere volt az érintett.

A bűncselekmények típusa szerteágazó volt, hiszen megtalálható köztük a hulladékgazdálkodás rendjének megsértése, minősített vesztegetés, kényszerítés, hűtlen kezelés, súlyos testi sértés, jogosulatlan gazdasági előny megszerzésének bűntette, az ittas járművezetés, csalás, magánokirat-hamisítás vétsége.

A szóvivő közölte azt is, hogy az ítéletek egy része jogerősen felmentéssel zárult, míg a többiben felfüggesztett, vagy végrehajtandó szabadságvesztés, illetve a pénzbüntetés volt a jellemző.

Eltiltani, vagy sem

Éppen a kislétai polgármester ellen korábban meghozott jogerős ítélet kapcsán, mely nem tiltotta el a településvezetőt a közügyektől, illetve a hivatása gyakorlásától, tettük fel a kérdést: mikor „automatikus”, és mely esetekben bírói mérlegelés lehetősége az eltiltás?

Egy polgármester esetében tett az ügyész arra indítványt, hogy a településvezetőt foglalkozásától tiltsa el a bíróság a felfüggesztett börtönbüntetés kiszabása mellett.

– A foglalkozás gyakorlásától azt lehet eltiltani, aki a bűncselekményt szakképzettséget igénylő foglalkozása szabályainak megszegésével, vagy foglalkozásának felhasználásával, szándékosan követi el – ismertette dr. Szilágyi László. A foglalkozástól eltiltás nemcsak végrehajtandó szabadságvesztés mellett szabható ki, hanem akár pénzbüntetés vagy felfüggesztett szabadságvesztés büntetés mellett is. Továbbá nincs kötelező esete a foglalkozástól eltiltásnak, szemben a közügyektől eltiltással.

– A közügyektől eltiltás kizárólag akkor alkalmazható, ha a vádlottat a bíróság szándékos bűncselekmény elkövetése miatt végrehajtandó szabadságvesztésre ítéli, és méltatlannak találja arra, hogy azok gyakorlásában részt vegyen – fogalmazott dr. Toma Attila. – Ilyen az utóbbi években egy ügy volt, amikor Pap község polgármesterét folytatólagosan elkövetett vesztegetés bűntette miatt 3 év szabadságvesztésre és 4 év közügyektől eltiltás mellékbüntetésre ítélte a bíróság. A törvényszék szóvivője megjegyezte azt is: e szankció alkalmazása az említett feltételek fennállása esetén sem automatikus, mindig bírói mérlegelés kérdése.

Néhány nagy nyilvánosságot kapott ügy

Nyírmihálydi polgármesterét 2011 októberben jogosulatlan gazdasági előny megszerzésének bűntette miatt – két évre felfüggesztve – tíz hónap börtönbüntetésre ítélte a megyei bíróság, helybenhagyva az első fokon kiszabott büntetést. A jogerős ítélet kihirdetésével megszűnt Ny. F. polgármesteri tisztsége.

Az elsőfokú ítéletet néhány minősítésbeli változással helybenhagyva jogerősen is felfüggesztett börtönbüntetést szabott ki 2013 áprilisában a Debreceni Ítélőtábla sikkasztás és más bűncselekmények miatt Baktalórántháza akkori és korábbi polgármesterére, V. K.-ra és N. L.-re. V. K.-t folytatólagosan elkövetett sikkasztás, társtettesként folytatólagosan elkövetett jogosulatlan gazdasági előny megszerzése, közokirat-hamisítás, hamis tanúzásra felhívás és felbujtás, valamint egyedi azonosítójel meghamisítása miatt két év, három évre felfüggesztett börtönre ítélték. N. L.-t társtettesként folytatólagosan elkövetett sikkasztás, jogosulatlan gazdasági előny megszerzése, hamis tanúzásra felhívás és felbujtás miatt másfél év, két évre felfüggesztett börtönre ítélték.

A Debreceni Ítélőtábla megváltoztatta a másodfokú bíróság határozatát és bűnösnek mondta ki V. B.-t, Geszteréd polgármesterét sikkasztás bűntettében 2015 szeptemberében. A vádlottat az ítélőtábla megrovásban részesítette, szerintük ugyanis helyi önkormányzatokról szóló jogszabály alapján a vádlott cselekménye nem minősülhet hűtlen kezelésnek. A táblabíróság úgy döntött, hogy a vádlott cselekménye nem jelentett veszélyt a társadalomra, ezért elegendőnek tartotta a megrovást, és nem alkalmazta az első fokon megítélt 300 ezer forint értékű vagyonelkobzást. Geszteréd polgármestere 2005 októberében, az önkormányzat nevében 10 évre szóló baleset-, egészség- és kockázati életbiztosítást kötött, melyben a biztosított személy ő maga volt, halála esetén a házastársa, egyéb biztosítási esemény bekövetkezte esetén pedig maga a vádlott volt a kedvezményezett. A bíróság szerint a vádlott az önkormányzat vagyonkezelési kötelezettségét megszegve a képviselő-testületet nem tájékoztatta a szerződésről, a jegyzőnek is csak a szerződés megkötését követően szólt a biztosításról.

A teljes cikk elolvasható a Kelet-Magyarország október 14-i számában és a kelet.hu-n.








hirdetés