Szákban őrzik az adatokat – Interjú Fesztóry Sándorral

Fesztóry Sándor
Fesztóry Sándor
Nyíregyháza – Tévhit a horgászok körében, hogy a magántavakhoz nem kell állami horgászjegy.


A legtöbb horgász bent a meleg szobában ábrándozik arról, hogy vajon mekkora halat is fog majd ebben az évben. A szabadidő eltöltéséhez azonban különböző engedélyek is szükségesek. Ezekről kérdeztük Fesztóry Sándort, a Sporthorgász Egyesületek Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Közhasznú Szövetségének ügyvezető igazgatóját.

Milyen fontosabb változások várnak 2016-ban a horgászokra?

Fesztóry Sándor: Az új horgász­engedély több okmányt is helyettesít, ugyanis kényelmi szempontból egy füzetecskében található az állami horgászjegy és a fogási napló. Tartalmazza az angol és német nyelvű állami horgászjegyet is, ami eddig külön okmány volt, a külföldiek e két nyelven találják meg benne a legfontosabb tudnivalókat. Korábban az állami horgászjegyet váltóknak volt bejelentési kötelezettségük, vagyis nyilatkoztak arról, korábban követtek-e el valamilyen visszaélést, kaptak-e büntetést. Ma már nem kell erről nyilatkozni, ugyanis működik a Szák-program, ami online rendszerű nyilvántartás, automatikusan letiltja, ha egy már büntetett személy akar állami jegyet váltani. A megyében az összes korábbi helyszínen megtalálható ez a Szák-program, így már váltható az új állami jegy, bár a tavalyi még január 31-éig érvényes.

Nagyon sokan úgy tudják, ha magántavakon horgásznak, oda nem kell állami engedély. Mit mond erről a jogszabály?

Fesztóry Sándor: Magyarországon a horgászatokhoz mindenképpen kell az állami horgászjegy, persze, az már egy másik kérdés, hogy a magántavakon ezt nem nagyon ellenőrizték. A törvény betűje szerint állami jegy hazánkban az összes olyan vízre kell, ami horgászatra alkalmas, a haltermelési létesítményeket is ideértve, és a magán halastavak is haltermelő létesítményeknek minősülnek. A jövőben háromszintű ellenőrzés ügyel majd a szabályok betartatására. Vannak a társadalmi halőrök, a következő szintet jelentik a hivatásos halőrök széles jogkörrel felruházva, végül van az állami halőri szolgálat, amit a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal működtet. Ez utóbbiak halgazdálkodási jogosultságtól függetlenül bárhol, bármely vízen ellenőrzést végezhetnek.

Az állami jegy kiváltásának feltétele, hogy valamelyik egyesületnél tagok legyünk, de hogy horgászhassunk is, ahhoz még területi engedély is szükséges.

Fesztóry Sándor: Szemléletesen úgy is fogalmazhatunk, hogy az állami jegy jelenti a jogosítványt, a területi engedély pedig maga a kocsi. Minden olyan víznél kötelező a területi engedély, ami halgazdálkodási vízterület, kivéve azokat a helyeket, amelyek nem szerepelnek a horgászati nyilvántartásban, nem nyilvántartott halgazdálkodási területek. Például egy régen kiszáradt holtág ismét megtelik vízzel, vagy az árvíz után kisebb vízterületek visszamaradnak.

Vajon van-e változás a fogási napló vezetésében?

Fesztóry Sándor: Továbbra is az az előírás, ha a horgász a kifogott nemes halat meg akarja tartani, miután betette a szákba, azonnal regisztrálnia kell, míg az egyéb halat csak a horgászat után. A horgászat napját is meg kell jelölnie a fogási naplóban, de még a horgászat megkezdése előtt.

A horgászok között elterjedt, hogy van olyan víz, ahol lehet horgászni, de a halat elvinni tilos. Mi van ennek a hátterében?

Fesztóry Sándor: Sok vízterület halgazdálkodási joga lejárt az elmúlt év végén, és jelenleg nincs még halgazdálkodási jogosult. A Nébih állásfoglalása az, ahol még az eljárás nem fejeződött be, ott lehet horgászni pusztán állami jegy birtokában, de a nemes halat nem szabad megtartani.

– M.Magyar László –








hirdetés