Számos gazdasági és jogi előnnyel járt a csatlakozás

Akt.:
Számos gazdasági és jogi előnnyel járt a csatlakozás
© Fotó: AFP / Georges Gobet
Debrecen, Miskolc, Nyíregyháza – A schengeni egyezmény elsősorban a belső határőrizet megszüntetését és a külső határok közös ellenőrzését jelenti.

Az Európai Parlament 2007. november 15-én hagyta jóvá hazánk és nyolc másik állam (Csehország, Észtország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Málta, Szlovákia, Szlovénia) csatlakozását a schengeni övezethez. Ennek értelmében december 21-étől megszűnt az állandó határellenőrzés a magyar–osztrák, a magyar–szlovén és a magyar–szlovák határon. A már szintén uniós tag, de a schengeni egyezményhez egyelőre nem csatlakozó Románia és Horvátország esetében egy megállásos határforgalom-ellenőrzési rendszer működik: egy helyen zajlik a román és magyar, illetve horvát és magyar ellenőrzés, a határ pedig személyi igazolvánnyal is átléphető.

Korlátlanul

A csatlakozás számos előnnyel jár az állampolgárok, a vállalkozások, és a magyar gazdaság számára is. Az övezet részeként az állampolgárok szabadon, mindenféle korlátozás nélkül utazhatnak, vállalhatnak munkát, vagy éppen telepedhetnek le a schengeni egyezményt aláíró és alkalmazó országokba. Talán a legfontosabb előny, hogy a közös piac tagjaként a hazai vállalkozások is egyenrangú félként kereskedhetnek a tagállamokkal, megszűnik minden adminisztratív jellegű korlátozás, és a belső ellenőrzések felszámolásával a tranzit forgalom is felgyorsul. Ezáltal hazánk a külföldi vállalatok számára is vonzóbbá vált, a közös piachoz tartozás, az egységes szabályozási mechanizmus megkönnyíti a cégek számára a magyarországi letelepedést, a tőkebefektetést.

Saját nyelvén

Az Európai Unióhoz való csatlakozás egyik eredménye, hogy a tagállamok állampolgárai uniós polgárokká is váltak egyben. Minden uniós polgár különleges politikai jogokkal bír: a maastrichti szerződésnek köszönhetően az unió minden állampolgára rendelkezik választójoggal, bármilyen kérdésben anyanyelvén fordulhat a közösség intézményeihez, és onnan ugyancsak anyanyelvén kaphat választ. Lehetősége van petíció benyújtására az Európai Parlamenthez, valamint az európai ombudsmanhoz. Amennyiben hazája az úgynevezett harmadik országokban nem rendelkezik diplomáciai képviselettel, abban az esetben is megilleti más EU-tagállamok diplomáciai és konzuli védelme.

HBN








hirdetés