Szánjunk több időt az egészségünkre!

Egészségtudatosan sokkal kiegyensúlyozottabb és boldogabb életet élhetünk
Egészségtudatosan sokkal kiegyensúlyozottabb és boldogabb életet élhetünk - © Illusztráció: Pixabay
Debrecen – Rendszeres szűréssel és védőoltással megelőzhető a méhnyakrák kialakulása.

Jól felismerhető, kezelhető és gyógyítható. Magyarországon a méhnyakrák napjainkban is kiemelkedő helyen áll, mely a második leggyakrabban előforduló tumoros megbetegedés a nőknél. A Napló érdeklődésére dr. Bartha Tünde szülész-nőgyógyász arról számolt be, mit tehetünk a megelőzés érdekében.

– A méhnyakrák a méhnyak hámsejtjeinek rosszindulatú elfajulásából kialakuló daganatféleség. Általában a 45–50-es korosztálynál fordul elő, de sajnos egyre jobban érinti a fiatalabb nőket is. A méhnyakrák tünetei jelentősen eltérnek a betegség korai és késői stádiumában. Korai stádiumban teljesen tünetmentes lehet, illetve előfordulhat hüvelyi vérzés, folyás vagy fájdalom. A későiben a méhnyakrák tünetei ezzel szemben már sokkal jellegzetesebbek. Rendszeres szűréssel azonban időben fel tudjuk fedezni a bajt.

Felfedezés, megelőzés

– A többi betegséggel ellentétben a méhnyakráknál van egy úgynevezett rákmegelőző állapot. Ez azt jelenti, hogy amíg kialakul a rák egy kifejlett formájába, addig több stádium előzi meg. Ez az, amit a rákszűréssel szűrni tudunk – hangsúlyozta a doktornő.

Elmondta, a citológus a sejtek állapotából tud következtetni arra, hogy történt-e valami a sejtben. A méhnyakrák kialakulása hosszú folyamat, akár 7-14 év is lehet. Harald zur Hausen jött rá arra, hogy a betegség kialakulásáért a Humán Papilloma Vírus (HPV) magas kockázatú fajtái a felelősek. A HPV szűrésére azonban ma már van lehetőség, mely során az esetlegesen jelen lévő fertőzés azonosítható. A laborvizsgálattal a szakember meg tudja állapítani, melyik típusú vírus van jelen a méhnyak sejtjeiben.

– Két csoportja van, az alacsony és a magas kockázatú fajta. Az előbbi okozza a nemi szervi szemölcsöket, míg az utóbbi már veszélyes a méh­nyakrák szempontjából. Ha valakinél HPV pozitivást mutatnak ki, még nem biztosan alakul ki a rosszindulatú daganat, hiszen lehet, hogy csak átmeneti a fertőzés. Maga a vírus nemcsak szexuális úton, hanem egyszerű bőr-bőr kontaktussal is terjedhet. Ami fontos, hogy nem jut be a véráramba, hanem a sejtben marad – tette hozzá Bartha Tünde.

Nem jár szövődménnyel

A HPV vírus ellen már van oltás, amellyel a természetes fertőzés által elért ellen­anyagszintnek a 11-szeresét lehet elérni a vérben – ez a megelőzés elsődleges módja, míg a szűrések a másodlagos prevenció eszköztárába tartoznak.

bartha_tunde_Dr. Bartha Tünde szülész-nőgyógyász hangsúlyozza: a méhnyakrák időben észlelve százszázalékosan gyógyítható | Fotó: Derencsényi István

Bartha Tünde elmondta azt is, hogy a méhnyakrák elleni oltás nem elölt vagy legyengített kórokozókat tartalmaz. – Az oltásnál burokszerű részecskét adunk be, amin megtalálhatók azok a fehérjék, amelyek a vírus burkán is ott vannak. Erre reagál a szervezet. A helyi reakciókon kívül – mint például a bőrpír vagy az izomfájdalom – nincsen a leírt oltással kapcsolatos szövődmény. Eddig két- és négykomponensű injekció volt elérhető, most a legújabban már kilenc összetevő szerepel, mely két alacsony és hét magas kockázatú vírustörzs ellen nyújt védelmet – fűzte hozzá a szülész-nőgyógyász.

Hozzátette, a legideálisabb, ha a lányok 13-14 éves korukban oltatják be magukat, hiszen a fiatalok immunrendszere erősebb, és a szervezetük még nem találkozott a vírussal. Természetesen a későbbiekben – akár harmincévesen is – lehet kérni a védőoltást.

Bartha Tünde hangsúlyozta: a méhnyakrák százszázalékosan megelőzhető, ezért mindenki szánjon időt és energiát a betegség megelőzésére. Hiszen ez az a rákfajta, amit ha időben észrevesznek, biztos a gyógyulás.

– Szilágyi Zsófia –


Cél a korai felismerés

2014-től a 7. osztályos lányok önkéntesen vehetik igénybe a méhnyakrák elleni ingyenes HPV oltást. 2017-ben az oltásra jogosult leányok 78,40 százaléka (2 091 fő) részesült védőoltásban (Cervarix oltóanyag). 2016-ban az oltásra jogosultak 76,73 százaléka (2 090 fő) élt ezzel a lehetőséggel, 2015-ben szintén 76 százalék volt az oltást igénylők aránya. A szűrővizsgálatok célja a betegségek és betegségmegelőző állapotok korai felismerése a magukat egészségesnek tartó, tünet- és panaszmentes személyek időnkénti vizsgálata révén. A daganatos halálozás csökkentésére a legmegfelelőbb eszköz a lakosság szervezett, célzott szűrővizsgálata. Ezen szűrővizsgálat feltételeinek jelenleg három szűrési módozat felel meg, az emlőrákszűrés, méhnyakrákszűrés és a vastagbélrákszűrés.

A méhnyakrákszűrés országosan 2003 óta működik folyamatosan. A szűrési ciklus 3 év, az életkor alapján veszélyeztetett populációt a 25-65 év közötti nők jelentik. Népegészségügyi méhnyak szűrésre szóló meghívó küldésére az érintett lakosság részére 2 formában került sor 2017-ben. A szakorvosi méhnyak szűrésre közel 10 000 25-65 év közötti nő kapott meghívó levelet. A szakdolgozói – védőnői – szűrés keretében 4 település 4 területi védőnője részére készült lista 1 100 fő szűrésre jogosult adataival. A részvételi arány meghatározása a lakossági meghívás és a citológiai laboratóriumok által jelentett megjelenések alapján történik. Az egyes daganatok okozta halálozás csökkentésében elvitathatatlan szerepe van a szűrővizsgálatoknak. A férfiak esetében a daganatos betegségek azért is bizonyulnak több esetben végzetesnek, mert jellemzően később fordulnak orvoshoz, így a betegség kialakulása már előrehaladottabb lesz a kezelés megkezdésekor. A WHO központilag szervezett lakosságszűrést javasol az emlő, a méhnyak és a vastagbél daganatai esetében,míg a prosztata, a szájüreg és a tüdő daganatai esetében a veszélyeztetettek célzott szűrését ajánlja. (Elhangzott abban a tájékoztatóban, melyet a megye lakosságának 2017. évben jellemző egészségi állapotáról. Dr. Fodor Mária megyei tisztifőorvos készített a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat Közgyűlése számára.)


A fertőződés kockázata csökkenthető védőoltással
Debrecen - Rendszeres méhnyakszűréssel nemcsak a daganat, hanem a rákmegelőző állapot is felismerhető. A méhnyakrák leggyakrabban 35-45 éves nőknél alakul ki, de a menopausa (utolsó menstruációs vérzés) után is előfordulhat, ám egyre gyakrabban figyelhető meg fiatalabb korban, 35 éves kor előtt i...

Budapest - A méhnyakrákszűrés fontosságát hangsúlyozta az Országos Onkológiai Intézet osztályvezető főorvosa kedden az M1 aktuális csatorna műsorában, hozzátéve, hogy ha a betegséget időben észreveszik, akkor az jó eséllyel gyógyítható. Novák Zoltán azt mondta, a szűrésen való ...

Illusztráció: Getty Images
Budapest - Védőoltással és 25 év felett rendszeres szűréssel megelőzhető a méhnyakrák - mondta Surján Orsolya, a Nemzeti Egészségfejlesztési Intézet főigazgatója az M1 aktuális csatornán kedd este. A humán papilloma vírus (HPV) nem változékony, mint az influenza vírusa, viszont eléggé virulens, n...








hirdetés