Százezreket költött biztosításra, hogy aztán megcsonkítsa magát?

Akt.:
A férfinak szerencséje volt, hogy nem csúszott be teljesen a vonat alá
A férfinak szerencséje volt, hogy nem csúszott be teljesen a vonat alá - © Fo­tó: Zsaru magazin
Nyírkáta – A végtagjukat elvesztett, vagy sérült végtaggal élők szerint ép ésszel felfoghatatlan a nyírkátai férfi tette.

– Minden pénzt megadnék azért, hogy visszakaphassam a lábam, de nincs az az összeg, amiért önmagamban kárt téve elveszíteném azt – reagált megdöbbenéssel a nyírkátai férfi esetére Gábor, akinek egy autóbalesetben sérült meg annyira a lába, hogy amputálni kellett. – Ma már teljes életet élek, de hosszú időbe telt feldolgozni a traumát, elfogadni, hogy mások szemében fogyatékosnak számítok, megtanulni protézissel élni, járni – magyarázza, s ma már csak a nagyon éles szemű megfigyelő veszi észre a járásán a bicegést.

Hatványozott lelki hatás

Gábor baráti körében is szóba került az eset. – Egy baleset következményeire is nehezen lehet megnyugtató magyarázatot találni, azonban egy ilyen öncsonkításra – nem tudok jobb kifejezést – képtelenség épeszű és racionális érvet, indokot adni – foglalja össze a véleményeket Gábor.

– Elképzelni is nehéz – fogalmaz a nyíregyházi fiatalember –, milyen vívódáson megy majd keresztül a nyírkátai férfi. Önmagában az a tény, hogy saját magában tett kárt, hatványozza a lelki hatásokat, ráadásul azzal, hogy a pénzt sem kaphatja meg, olyan mély válságba kerülhet, aminek a végeredménye kiszámíthatatlan.

Azok, akik elveszítik valamely végtagjukat, a legtöbb támogatást, biztatást és segítséget a barátoktól, családtagoktól kapják, éppen ezért nagyon fontos kérdés: a történtek ismeretében kik maradnak mellette, és kik fordulnak el tőle. Csak reménykedni lehet abban, hogy ez utóbbiak kevesen lesznek.

nyircsaszari_vasut

Bizonyítani kell!

A Magyar Kárszakértők Országos Egyesülete (MAKÁR) tájékoztatása szerint a lakás és az autó a két leggyakoribb színtere a biztosítási csalásoknak, ám az ember el sem hinné, milyen egyéb módszerekhez folyamodnak olykor a társaságokhoz forduló kárbejelentők.

A gépjárműkáros és az ingatlanbiztosítási stikliket az élet- és baleset-biztosításokkal kapcsolatos ügyeskedések követik, ám utóbbiak csak elenyésző számban fordulnak elő, hiszen kevesen kockáztatják a testi épségüket, életüket némi készpénzért, ráadásul itt feketén-fehéren bizonyítani kell a sérülések, a rokkantság vagy a halálozás tényét és körülményeit, így ezen a területen igen ritka a próbálkozás.

A biztosítócégek tapasztalatai alapján az ügyeskedők egy része valós káreseményen próbál többet keresni, mint amennyi a biztosításából adódna, a másik fele pedig direkt utazik a káresetekre, eleve ezért köt biztosítást; az indíték mindkét esetben a vagyonszerzés. A biztosítók nagy része nem tesz feljelentést a leleplezett próbálkozások kapcsán, ezért az ügyeskedők közül kevesekben tudatosul, hogy a biztosítási csalás nem gyerekcsíny: büntetőjogi kategóriába esik, és 1–5 évig terjedő börtönnel büntethető!

– Ha azt veszem, hogy 4 millió forint baleset-biztosítási összeg kb. 1000 forintba kerül havonta, akkor az 1 milliárd forinthoz havi szinten(!) kb. 250 ezer forintot kellett volna befizetni – mondta lapunknak az NN biztosító egykori munkatársa. – Több biztosítónál köthetett szerződést, több időpontban. Eltérés lehet, ha valamelyik biztosító „kitalált” valami extra szolgáltatást, de nem hinném, hogy jelentősen eltérne a fenti összegtől.

Százezreket kifizetett?

– Mivel a díj késedelmes fizetése esetén 90 napig vállalja a biztosító a kockázatot (és az illető tisztában lehetett a szabályokkal), ahogy a dátumokat látom, legalább három teljes hónapot kellett volna befizetnie (750 ezer forint), plusz a korábban kötöttekre további összegeket, azaz az összes fizetési kötelezettség meghaladhatja az 1 millió forintot, illetve ha befizette az esedékes díjakat, még magasabb az összeg. Nehezen tudom elképzelni, hogy valaki ekkora pénzeket fizessen be, aztán egyszer csak cselekedjen, saját magát szándékosan megcsonkítsa… – tette hozzá a biztosítási szakember.

A színlelt halál már ismert, de kockázatos fortély

Nem ritkák a több tíz, akár százmilliós csalások. A legendárium ma is őrzi annak a férfinak a történetét, aki hat társaságnál kötött életbiztosítást 253 millió forintra, aztán megrendezte saját halálát. A biztosítóknak a feleség adta elő a „végzetes történetet”. Külföldön nyaraltak barátaikkal, egy nap szörfözni indult a férj, s a feleség ekkor látta őt „utoljára”. A kinti rendőrök keresték a holttestét, de nem találták. A magyar bíróság holttá nyilvánította a férjet.

Ezek ritka esetek, kockázatos a színlelt halál. Az életbiztosítási csalónak minden ismerősével meg kell szakítania a kapcsolatot. Ha csak egyetlen szálat nem vág el, lebukik – magyarázzák a megkérdezett, de névtelenséget kérő szakemberek, és nem titkolják azt sem: nem emlékeznek a nyírkátaihoz hasonló, ekkora összegű ügyre.


Egymilliárdért vágatta le a lábait a nyírkátai férfi

Több biztosító társaságnál is kötött balesetbiztosítást, majd szándékosan bemászott egy mozgó vonatszerelvény utolsó vagonjának utolsó tengelye elé, amely átment a lábán. tovább »








hirdetés