Százezret is veszíthetsz, ha rosszul nyilatkozol a szuperbruttóról
A zűrzavar oka lehet, hogy az adóhatóság által kiadott, a havi munkáltatói adatszolgáltatásokra vonatkozó nyomtatvány kitöltési útmutatójában rossz instrukció szerepel. Biztosan nem kell kötelezően nyilatkoztatni az adóalap-kiegészítésről azokat a dolgozókat, akiknek csak egy munkaviszonyból származik jövedelmük.
Idén változtak a személyi jövedelemadó alapjára vonatkozó szabályok. A tavalyi évben még minden esetben meg kellett szorozni a bruttó bérjövedelmet 1,27-tel, és a kapott összeg után kellett megfizetni a 16 százalékos adót. (Így valójában 20,32 százalékos volt az adóteher.) Az idei évtől viszont havi bruttó 202 ezer (évi 2 millió 424 ezer) forint alatt megszűnt az adóalap-szorzó. Vagyis eddig a jövedelemhatárig csak a bruttó bér után kell leróni a 16 százalékos adót. A fölött viszont továbbra is az 1,27-tel megszorzott bruttó jövedelem az adó alapja (adóalap-kiegészítés).
Nem kell 202 ezer bruttó alatt!
A személyi jövedelemadó (szja) törvény arról rendelkezik, hogy “nem kell az adóalap-kiegészítést alkalmazni az adóelőleg-alap számításnál figyelembe vett jövedelem után akkor, ha a magánszemély a kifizetést megelőzően írásban nyilatkozik a kifizetőnek, hogy az összevont adóalapba tartozó várható éves jövedelme az adott kifizetéssel együtt sem haladja meg a 2 millió 424 ezer forintot”. Vagyis azoknak kell nyilatkozatot kitölteniük, és kérniük, hogy csak a bruttó bérük után vonja le az adóelőleget a munkáltató, akiknek az éves jövedelme havonta átlagosan bruttó 202 ezer forint alatt van.
Forrás: Portfolio.hu
