Nézőpont: Jesus Loves Electro

CrossSound. Ez egy fesztivál, ami néhány napja ért véget. Mondhatni, olyan, mint akármelyik könnyűzenei légyott az országban, a világon: összegyűlik egy rakás fiatal, lányok és fiúk, meghívnak a kedvükért (vagy fordítva) egy műsorfüzetnyi zenekart és lemezlovast, és hogy nap közben se unatkozzanak, kísérőprogramokat is kínálnak nekik. Csáki Alexandra jegyzete.

Beszélgethetnek, előadásokat hallgathatnak, vitázhatnak, elmondhatják a véleményüket. Ami ugyebár eltérő. Mindenkinek van sajátja. Szóval olyan ez a buli, mint az összes többi, egyvalamit leszámítva (vagy inkább fel­srófolva): itt nincsenek drogok, nincs alkohol, nincs hangos szó. Buli van és Isten. Mert ez egy keresztény fesztivál.

A házirendben többek között az is olvasható, hogy a szálláshelyek megosztása a kempingben nem koedukált, azaz a lányok az egyik oldalon, a fiúk a másik oldalon szúrják le a sátorvasakat, csupán az igazoltan házasok és családosok hajthatják álomra a fejüket közös térben. A szomszéd fűje mindig zöldebb, de nem itt! – szól a figyelmeztetés, ami érthetően kimondja: mindenféle tudatmódosító szer használata szigorúan tilos. Aki lebukik, mehet haza.

Bár először én is megmosolyogtam a szigorú szabályzatot, kis gondolkodás után elhatalmasodott rajtam a kíváncsiság, milyen is lehet egy ilyen fesztivál. Nincsenek fájdalmas másnapok, túlivások és túllövések, elmaradnak a hőzöngések, a borgőzös összecsapások, „egyéjszakásszerelem-gyerekek”. Csak a társaság, a zene van, és abból a lista igen nívós, a világ minden tájáról érkeztek a CrossSoundra előadók mindenféle stílusban, mert ahogy a fellépők is hirdetik: Jézus szereti az elektrót!

- Csáki Alexandra -