Székely szabadság napja – Pánczél Károly: az autonómia nem alku tárgya

Budapest - Pánczél Károly, az Országgyűlés nemzeti összetartozás bizottságának elnöke beszédet mond a Székelyföldért Társaság megemlékezésén Budapesten, a Hősök terén a székely szabadság napján, 2017. március 10-én.
Budapest - Pánczél Károly, az Országgyűlés nemzeti összetartozás bizottságának elnöke beszédet mond a Székelyföldért Társaság megemlékezésén Budapesten, a Hősök terén a székely szabadság napján, 2017. március 10-én. - © MTI Fotó: Kovács Tamás
Budapest – Az autonómia nem alku tárgya, az autonómia jár – hangoztatta a székely szabadság napján, pénteken Budapesten rendezett megmozduláson az Országgyűlés nemzeti összetartozás bizottságának elnöke.

Pánczél Károly (Fidesz) szerint “az autonómia követelését egy őshonos nemzeti kisebbségnek nem szabad feladnia”, a román politikának pedig fel kell ismernie, hogy az autonómia nem szeparatizmus, “más jogainak csorbításával nekik nem lesz több”.

Hangsúlyozta: mihamarabb közmegegyezésen nyugvó tervezetet kell kidolgozni a témában, mert “négy-öt egymással harcoló autonómiaterv olyan, mintha egy sem lenne”.

A Székelyföldért Társaság megemlékezésén, mintegy ezerfős hallgatóság előtt a politikus a Hősök terén kijelentette: székely hősök vannak és lesznek, ahogy székely szabadság is lesz a közeljövőben. “Az autonómiáról végre nem beszélni kellene, hanem megélni azt” – fogalmazott.

Mint mondta, a magyarok “a haladás évszázadának” gondolták a huszadik századot, ehelyett két világháború és két szörnyű diktatúra következett. “Máig érezzük a bőrünkön az 1918 és 1920 közötti vészkorszak”, az első világháború elvesztésétől Trianonig tartó évek következményeit – fűzte hozzá.

Papp Lajos Széchenyi-díjas szívsebész annak a véleményének adott hangot, hogy a világot ma a hazugság vezérli, például az a valótlanság, hogy szabadok a magyarok Székelyföldön.

Székelyföld a székelyeké volt és a székelyeké lesz, most és mindörökké – zárta beszédét.

György-Mózes Árpád, a megmozdulást szervező Székelyföldért Társaság elnöke azt emelte ki, hogy a romániai magyaroknak ugyanannyi jogot kell kapniuk, mint a magyarországi románságnak.

A szónok felolvasta hétpontos követelésüket, amelyben egyebek mellett szerepel, hogy Romániában is ismerjék el államalkotónak az őshonos nemzetiségeket, amelyek anyanyelvhasználata a gyakorlatban is valósuljon meg, és a bukaresti kormány folytasson párbeszédet a székelyek küldöttségével.

Országszerte több helyen megemlékeztek a székely szabadság napjáról; többek között Budaörsön, Sárospatakon, Szolnokon voltak rendezvények.

– MTI –








hirdetés