Szellemházak a megyében – Sok üres lakás vár gazdára

Sok házról egy idő után az „Eladó” tábla is lekerül
Sok házról egy idő után az „Eladó” tábla is lekerül
Szabolcs-Szatmár-Bereg – Lakatlan házak: egy friss felmérés kapcsán három megyénkbeli polgármesternél érdeklődtünk.

Magyarországon egyre több az üres lakás egy közelmúltban megjelent felmérés szerint. Ezek aránya a nagyobb városoktól a kistelepülések felé haladva emelkedik, az 1000 főnél kisebb lélekszámú településeken már 23 százalékos, emellett az 5000 lakos alatti településeken található az összes üres lakás 44 százaléka.
Körképünkben azt kutattuk, miként mutatkozik meg ez a tendencia Szabolcs-Szatmár-Bereg megye egyes településein.

Nem lesz szellemtelepülés

Kishódos 30 házából 23-ban laknak.

– A megélhetési gondok miatt a fiatalok máshová költöznek, ezért ha valaki meghal, a háza üresen marad – válaszolta az okokat firtató kérdésünkre Krakkó Zsigmond, a község első embere. Hozzátette: a lélekszám mégsem csökken, mostanában két házba is kárpátaljai magyar családok fognak beköltözni.

A Túr-parti településen azt sem hagyják, hogy az üres porták rontsák az összképet – egy mindenki számára előnyös megoldást találtak a problémára.

– A lakatlan házak udvarán konyhakerti növényeket, kukoricát termesztünk a közmunkaprogram keretében, amivel három legyet ütünk egy csapásra: nem burjánzik el a „dzsungel” az elhagyott portákon, munkát biztosítunk, és a terményekből egy kis bevétel is származik.

Bár arányaiban sok az üres ház Kishódoson, mégsem kell attól tartani, hogy szellem­településsé változik a legutóbbi természeti csapás, a júniusi jégeső nyomán, amely az összes tetőt megrongálta.

– Az itt élőkben még él az igény az öngondoskodásra, segítenek magukon és a közelben élőkön. Nem mástól várják a támogatást, és a bajban ez különösen kidomborodott: mára csak egy házat fed fólia, a többin elkészült a tető. Mi több: az ország minden részéből hazatértek a tulajdonosok, hogy rendbe hozzák szüleik házát, még ha lakatlan is.

Átmeneti üresedés Paszabon

A lakáspiac normális működése önmagában is feltételezi több-kevesebb üres lakás jelenlétét, mivel minden lakhelyváltoztatás átmeneti üresedéssel jár. Paszab jó példája ennek a jelenségnek.

– A település 400 háza közül mintegy 15 vár vevőre. Némelyiket évekbe telik eladni; most éppen felgyorsult ez a folyamat, többek között a CSOK-nak köszönhetően – tudtuk meg Tajthy Péter polgármestertől. – Ezen kívül tucatnyi romos ház is áll Paszabon, sorsuk jellemzően a bedőlt hitelek miatt alakult így. Az önkormányzati hasznosítást ezek esetében az hiúsította meg, hogy az ingatlanok értéke jelentősen alacsonyabb, mint a hitel összege, így nagyon rossz üzlet lenne a megvásárlásuk.

– Annyit tehetünk, hogy felszólítjuk a tulajdonosokat a területük rendezésére, a kaszálásra, illetve életveszélyes épületek esetében az építési hatósághoz fordulhatunk a lebontás ügyében – tájékoztatott Paszab polgármestere.

Fellendülőben Kistiszahát

Dombrádra nem jellemzőek a lakatlan házak, a város elnéptelenedett településrésze pedig már túl van a mélyponton – tudtuk meg Kozmáné Kasza Veronikától.

– Az elmúlt 38 évben – amióta Dombrádon élek – 300-ról 30-ra csökkent Kistiszahát lakosainak száma. Ahogy fogyott a közösség, sorra megszűnt az élelmiszer- és italbolt, az iskola, a közösségi ház – emlékezett vissza a város polgármestere.
– Ugyanakkor vannak, akik épp azért költöztek oda, mert olcsón juthattak házhoz. Kistiszahát fellendülése mégis inkább annak köszönhető, hogy a gazdasági funkció került előtérbe – méhészek, juh-, baromfi- és sertéstartók hasznosítják a területet, és később további – jelenleg elbírálásra váró – pályázatok révén fejlődhet ez a dombrádi külterület.

Megyei adatok

A KSH megyénkre vonatkozó adatai:

Év Lakás

lakott nem lakott

1949 126 095 1 362

1960 142 991 1 552

1970 153 456 4 109

1980 169 433 7 864

1990 181 658 11 280

2001 190 985 16 853

2011 198 873 19 211

A fővárosban alig hét százalék az arány

A Központi Statisztikai Hivatal felmérése 516 településen csaknem tízezer háztartás közreműködésével készült tavaly ősszel.
Az adatokból egyebek mellett kiderül: az üres lakások aránya Budapesten és Közép-Magyarországon a legalacsonyabb (nem éri el a 7 százalékot), az országos átlag alatti a mutató Közép-Dunántúlon, az ország többi régiójában viszont 15 százalék fölötti, Észak-Magyarországon pedig a 18 százalékot is meghaladja. Az üres lakások aránya – amely az 1980-as évekig az 5 százalékot sem érte el – a rendszerváltás óta folyamatosan nő: 2001-ben 9,2, 2011-ben 10,9 százalék volt, 2015-re pedig 12,7 százalékra emelkedett, vagyis a lakatlan lakások száma ma már 560 ezerre tehető.

A felmérés szerint az üres lakások nagyobb aránya általában szerkezeti problémákat jelez: a lakások nem ott vannak, ahol szükség lenne rájuk, esetleg nem olyanok, mint amilyenekre igény mutatkozik.








hirdetés