Szent Mártonra emlékezünk

Szent Márton hermája a szombathelyi székesegyházban
Szent Márton hermája a szombathelyi székesegyházban
Nyíregyháza – A szentek különlegessége, hogy felfedezik életük értelmét és élethivatásukat.

Szent Márton püspökre emlékezünk liturgikus emléknapján, november 11-én. Máig számos vallási és népi hagyományt őrzünk, amely a szent püspök nevéhez kötődik. A feljegyzések szerint kultusza már a honfoglalás előtt is virágzott Pannóniában, később Szent István király karolta fel tiszteletét, a zászlaira a hadverő Márton képét festette, Szűz Mária után az ország patrónusa lett a szent püspök.

A továbbadott szeretet valahol sok-sok gazdagságot fog teremteni.” Felföldi László

Az egyik legismertebb róla szóló történet szerint Márton római katonatiszt volt, amikor egy alkalommal Amines kapujához közeledett, lova egyszer csak visszahőkölt az úton, a hóban egy koldus tápászkodott fel, vállán szakadozott rongyok lógtak, éhezve, vacogva nyújtotta felé karját, alamizsnát kért.

Felkarolta az elesetteket

– „Akár hiszed, akár nem, egy árva rézpénz sincs nálam, de azért várj csak, valahogy segítek rajtad” – mondta. Márton fogta széles köpenyét, levette válláról, s kardjával széthasított felét a koldusnak adta.

– Mindenkinek van egy „köpenye”, amit meg kell osztani a világgal. El kell mondanunk a szeretetünket, a jóságunkat az emberségünket, hogy mások is szeretetre ébredjenek, jóságra és emberi méltóságra – emelte ki a történethez kötődően Felföldi László római katolikus plébános. – Az a didergő koldus, azzal a fél köpennyel boldogan ment tovább – folytatta – egy pillantásunk, egy szavunk, egy látogatásunk lehet egy ilyen ajándék, amivel a másik többként, jobbként megy tovább, azzal a rendkívüli titokkal, hogy ez mindig továbbadható, megosztható másokkal. Hiszen nem tudjuk, fogalmunk sincs arról, hogy vajon hány részre osztották még azt a fél köpenyt, de abban hinni kell, hogy amit továbbadunk, az valahol sok-sok gazdagságot, szeretetet fog teremteni, amit a másik szívében felébresztünk – tette hozzá a katolikus plébános.

Élet, hivatás és küldetés

– A szentek titka, hogy az életükben felfedezték a legfontosabbat: azt, hogy az életük a hivatásuk – mondta a plébános. – Szent Márton ezt különösképpen megélte. Életében először ott volt a katonaság, mint szolgálat, majd sorsának értelmét és hivatásának lényegét Krisztus követésében, a kereszténységben találta meg. Azt kell meglátnunk nekünk is, hogy Isten minden emberen keresztül, valamilyen üzenetet mond el a világnak. Akkor teljesedik ki életünk, ha ezt megértjük… de ehhez kapcsolatban kell lenni Istennel – zárta gondolatait Felföldi László.

– KM –


A katonák védőszentje

Szent Márton Pannóniában született 316 táján, 397-ben halt meg. Katona volt, miután „meghallotta” az Úr hívását, kérte elbocsátását, amit a császár gyávaságnak titulált. A legenda szerint Márton erre így válaszolt: „Ha kérésemet gyávaságnak becsmérled és nem hitnek, hát holnap majd védtelenül odaállok a csatasor elé, és Jézus nevében, a kereszt jelével, pajzs és sisak nélkül áthatolok az ellenségen.” Így is történt.








hirdetés