Szijjártó: a migrációs válság az egyik legsúlyosabb európai válság a II. világháború óra

Jurmala, 2016. április 21. A Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) által közreadott képen Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter (b) kezet fog Kristian Jensen dán külügyminiszterrel a visegrádi, a balti és az észak-európai államok külügyminisztereinek energiabiztonsággal foglalkozó tanácskozásán a lettországi Jurmalában 2016. április 21-én.
Jurmala, 2016. április 21. A Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) által közreadott képen Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter (b) kezet fog Kristian Jensen dán külügyminiszterrel a visegrádi, a balti és az észak-európai államok külügyminisztereinek energiabiztonsággal foglalkozó tanácskozásán a lettországi Jurmalában 2016. április 21-én. - © MTI Fotó: KKM
Jurmala – A migrációs válság az egyik legsúlyosabb európai válság a második világháború óra – mondta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a visegrádi, a balti és az észak-európai államok külügyminisztereinek csütörtöki lettországi tanácskozása után telefonon az MTI-nek nyilatkozva.

Az Európai Uniónak és magának Európának a második világháború lezárása óta soha nem kellett akkora súlyú és annyi kihívással szembenéznie, mint jelenleg. Ezek közül kétségtelenül az egyik legsúlyosabb a bevándorlási válság, amely rendkívül komoly biztonsági kockázatokat jelent Európa számára, ráadásul probléma az is, hogy az európai intézmények egy korábban kudarcot vallott módszerrel próbálkoznak ismét, hiszen minden eddigi tapasztalat azt mutatja, hogy a kvótán alapuló megoldási javaslatok nem működnek. Ameddig az európai intézmények ezt a megoldást sulykolják, addig Európa zsákutcába rohan – mondta a politikus.

Magyarország szerint itt az ideje, hogy ahelyett, hogy azon gondolkodunk, hogy miként lehetne még több embert behozni az EU területére, gondolkodni azon, hogy miként lehetne csökkenteni a nyomást Európa határain. Úgy gondoljuk, hogy a terhek elosztását meg kell előznie a terhek csökkentésének, ezért mi továbbra is a határok külső védelmének megerősítése mellett vagyunk. Annál is inkább, mert a külső határok védelme nélkül a schengeni zóna végveszélybe kerül, és a schengeni övezet esetleges összeomlása drámai következményekkel, mégpedig drámai gazdasági következményekkel járna a visegrádi országok számára – hangsúlyozta a miniszter.

A visegrádi országok jelentik a hátországot a német ipar számára, amely pedig az európai gazdaság gerincét alkotja. Amennyiben a schengeni övezet összeomlik, akkor a modern német gyáripar eddig kifejlesztett termelési rendszere is versenyképtelenné válik, hiszen a modern német gyáripar működése nagy mértékben alapul a szállítások időbeni kiszámíthatóságára, és amennyiben Schengen összeomlik, úgy ez a versenyelőnyük elveszik – fejtette ki Szijjártó Péter.

A másik csütörtöki téma az energiabiztonság. Itt, Közép-Európában a helyzet továbbra sem megnyugtató, ugyanis az Észak-Dél irányú infrastruktúrák továbbra is hiányosak. Mind Horvátországnak, mind Romániának már régen lehetővé kellett volna tennie, hogy a gázáramlás közöttük és Magyarország között kétirányú legyen. A mostani horvát és román kormánnyal viszont biztató tárgyalásokat folytatunk, és jó reményeink lehetnek arra, hogy 2019-től mind a magyar-horvát, mind a magyar-román interkonnektoron keresztül tudjunk gázt vásárolni – mondta a külgazdasági és külügyminiszter.

Egyúttal ismét világossá tesszük, elfogadhatatlan, ha az Európai Bizottság kettős mércével mér, hiszen a bizottság és az európai intézmények ellenállásán megbukott a Déli Áramlat (gázvezeték) terve, miközben az Északi Áramlat (gázvezeték) ellen egyelőre hangos tiltakozást az európai intézmények részéről nem hallani – fűzte hozzá Szijjártó Péter.

– MTI –








hirdetés