Szijjártó: Európa biztonsága ma már Afrikában kezdődik

A Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) által közreadott képen Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter (b) és Shirley Ayorkor Botchwey ghánai külügyminiszter együttműködési megállapodást ír alá az EU-Afrikai Unió munkaülése kapcsán Brüsszelben 2019. január 22-én.
A Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) által közreadott képen Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter (b) és Shirley Ayorkor Botchwey ghánai külügyminiszter együttműködési megállapodást ír alá az EU-Afrikai Unió munkaülése kapcsán Brüsszelben 2019. január 22-én. - © Fotó: MTI/KKM/Burger Zsolt
Brüsszel – Európa biztonsága ma már Afrikában kezdődik, nincs olyan globális kihívás, amely ne érintené mindkét földrészt egyszerre – jelentette ki Szijjártó Péter kedden Brüsszelben, az Európai Unió és az Afrikai Unió országainak külügyminiszteri szintű találkozója után.

Rövid sajtóértekezletén a külgazdasági és külügyminiszter arról számolt be, hogy az ülésen felszólalók a gazdasági együttműködés mellett mindannyian foglalkoztak a migráció kérdésével is.

Hangsúlyozta: a migrációs együttműködésnek nem azt a célt kell szolgálnia, hogy minél többen eljöhessenek Afrikából, hanem olyan feltételek megteremtésén kellene dolgozni, hogy életkörülményei miatt lehetőleg senki se kényszerüljön otthona elhagyására, minél többen otthon tudjanak maradni, ideális esetben mindenki.

Ennek során azonban világosan tisztázni kell, hogy ki mit ért az együttműködés jelentősége és jellege, illetve célja alatt, továbbá az ENSZ migrációs csomagjának vitájából tanulva minden esetben le kell szögezni, akár egy lábjegyzetben, hogy a bevándorlás nem alapvető emberi jog – húzta alá Szijjártó.

Kiemelte, hogy a migrációnak “nagyon komoly biztonsági kockázatai” vannak nem kizárólag a cél-, hanem a kiindulási és a tranzitországokra nézve is, az államoknak pedig joguk van ezen kategóriák egyikébe sem tartozni.

Rámutatott, hogy Európának segítenie kell az afrikai országok gazdasági, politikai, jogi és biztonsági stabilitásának megteremtését, erősítését.

Ezzel kapcsolatban elmondta, hogy szerdán Tunéziába látogat, mert a helyi hatóságok felkérték Magyarországot, hogy nyújtson támogatást a határvédelmi képességek megerősítésében, márpedig a kormány szerint az észak-afrikai államok stabilitásának első előfeltétele, hogy meg tudják védeni a határaikat.

Szijjártó Péter emellett hangsúlyozta, hogy fontos versenyképes tudáshoz segíteni az afrikai fiatalokat, s felhívta arra a figyelmet, hogy Magyarországon jelenleg 1422 afrikai hallgató folytat egyetemi tanulmányokat, közülük 895-en ösztöndíjjal, akik hazatérve majd hozzájárulhatnak országuk kedvezőbb jövőjéhez.

Végezetül közölte, hogy Magyarország a Hungary Helps program keretében Nigéria után immár Kongóban, Etiópiában és Ugandában is támogatja a keresztény közösségek, a keresztény menekültek életkörülményeinek javítását.

Újságírói kérdésekre válaszolva a tárcavezető arról tájékoztatott, hogy a kormány részéről senki nem vesz részt a magyar helyzettel foglalkozó, jövő heti európai parlamenti vitán.

“Választási kampány van, meghagyjuk a színjátékot azoknak, akik ebben részt kívánnak venni” – fogalmazott.

Az MTI megkérdezte a minisztert lengyel kollégájának javaslatáról, amelynek értelmében ötéves időkorlátot vezetnének be az úgynevezett ír-északír tartalékmegoldás alkalmazására, így oldva fel a bénultságot az Egyesült Királyság európai uniós kiválási folyamatában.

“Javaslattételi joga mindenkinek van, s tiszteletben tartjuk a véleményét, de minden döntést huszonhetes körben kell meghozni, lehetőleg az egységre törekedve” – mondta.

Szijjártó Péter hétfőn a botswanai és a Sierra Leone-i külügyminiszterrel folytatott kétoldalú tárgyalást, kedden pedig a mali és a ghánai diplomácia vezetőivel.

– MTI –








hirdetés