Szijjártó: stratégiai szintre emelik a magyar-laoszi együttműködést

Szaleumxay Kommaszit, a Laoszi Népi Demokratikus Köztársaság külügyminisztere (b) és Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter
Szaleumxay Kommaszit, a Laoszi Népi Demokratikus Köztársaság külügyminisztere (b) és Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter - © Fotó: MTI/Soós Lajos
Budapest – A miniszterelnökök megállapodása alapján stratégiai szintre emelik Magyarország és Laosz együttműködését – mondta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter hétfőn Budapesten, miután laoszi kollégájával egyeztetett.

A tárcavezető kiemelte: Laosz a világ egyik leggyorsabban fejlődő térségében egyik tradicionális partnerünk, ami azért is előnyös, mert a 2000-es években Laosz végig magas gazdasági növekedést produkált, és így az együttműködésből Magyarország gazdaságilag is profitálhat.

Hangsúlyozta: a magyar külpolitika és külgazdasági stratégia sikerének bizonyítéka az, ami Laoszban történik, vagyis az, hogy “igenis lehet magyar vállalatokat külpiaci sikerekhez segíteni távoli térségekben is, csak a megfelelő gazdasági és diplomáciai eszköztárat kell használni”.

Kifejtette: a kétoldalú kapcsolatok hosszú múltra tekintenek vissza, erős alapot jelentenek az emberek közötti kapcsolatok is, hiszen az elmúlt évtizedekben több száz laoszi fiatal tanult Magyarországon, és sokan közülük ma a helyi államigazgatásban dolgoznak magas beosztásokban.

A külügyminiszter kitért arra: kötöttsegély-hitelekkel segítik a magyar vállalatok külpiaci terjeszkedését. Laosszal két fontos programot már sikeresen véghez vittek, összesen 38,6 millió dollár értékben egy mezőgazdasági és egy élelmiszerbiztonsági programot. Ezen sikerek nyomán tavaly megállapodtak, hogy egy harmadik, 160 millió dolláros kötöttsegély-hitelprogramot indítanak – magyarázta.

Mint mondta, magyar cégek jelenleg három iparágban folytatnak beruházásokat az ázsiai országban: egy új nemzeti élelmiszerbiztonsági láncot alakítanak ki, a főváros teljes szennyvízhálózatát felújítják, valamint egy elektronikus személyigazolvány-rendszert dolgoznak ki és valósítanak meg. E beruházásokat segítik a programmal – mutatott rá.

Megjegyezte: elkezdték a tárgyalásokat egy negyedik programról is, amely az egészségügyi beruházásokra fog fókuszálni.

Szijjártó Péter közölte: a programoknak köszönhetően a kereskedelmi forgalom az elmúlt két évben hatszorosára növekedett.

Arról is beszélt, hogy a folyamatosan erősödő gazdasági kapcsolatok és az egyre több Laoszba utazó miatt, valamint a Magyarországon végzettek közösségének egyben tartása érdekében úgy döntöttek, hogy konzuli képviseletet nyitnak a fővárosban, Vientiánban, ahol a magyar állampolgárok konzuli védelme mellett a gazdasági, diplomáciai kapcsolatok építése is feladat lesz.

Azt is elmondta, hogy az ösztöndíjprogramban az idén már száz laoszi hallgatót fogadnak Magyarországon, továbbá folytatják a diplomata csereprogramot is.

Szaleumxay Kommaszit laoszi külügyminiszter kifejtette: a kétoldalú kapcsolatok valóban hosszú időre tekintenek vissza, és stabil együttműködés alakult ki a két ország között az elmúlt évtizedekben. A kapcsolatokat most magasabbra szintre emelik a stratégiai partnerséggel, ami jól tükrözi a kölcsönös bizalmat – vélekedett.

A laoszi tárcavezető köszönetét fejezte ki Magyarországnak, hogy itt tanulhattak laoszi hallgatók. Megjegyezte: országa miniszterelnökét kísérte el most Budapestre, és a delegációban is vannak olyanok, aki Magyarországon tanultak.

A kötöttsegély-hitelprogramokról elmondta: a projektek sokat segítettek az ország fejlődésében.

Kérdésre válaszolva Szijjártó Péter elmondta: Magyarország külpolitikai stratégiájának egyik fontos eleme a keleti nyitás, amelynek célja, hogy “minél több magyar vállalatot segítsünk sikerre azokon a piacokon, amelyek a legdinamikusabban bővülnek, márpedig azt mindenki látja, hogy a délkelet-ázsiai gazdaságok rendkívül gyorsan és dinamikusan növekednek”. A magyar kifejezetten nyitott gazdaság, exportra épül, ezért ésszerűtlen lenne kihagyni azokat a növekedési lehetőségeket, amelyek a délkelet-ázsiai országok piacán adódnak – vélekedett.

A két miniszter megállapodást írt alá a diplomata- és szolgálati útlevéllel rendelkező állampolgáraik vízummentességéről, valamint 2020-2022-re szóló oktatási együttműködési programról is megállapodást kötöttek.

A sajtótájékoztatón kérdésre Szijjártó Péter arról is beszélt, hogy jövő hétfőn ülnek össze az Európai Unió külügyminiszterei, és azt kezdeményezi, hogy vegyék fel rendkívüli napirendi pontnak “annak a titkos tervnek az ismertetését, amelyet a brüsszeli bürokrácia állított össze”, és amelynek célja, hogy az ENSZ által elfogadott, de Magyarország által elutasított globális migrációs csomagot jogilag kötelezővé tegyék minden európai országnak. Amikor ezt a csomagot készítette elő az ENSZ, először az EU “folyamatosan fenyegetett minket”, hogy ha Magyarország ellene megy a közös álláspontnak, akkor eljárásokat indít vele szemben – közölte.

Úgy vélte, miután ez nem sikerült, azt állították, hogy “nem érdemes ellene menni ennek a csomagnak, mert jogilag úgysem kötelező”. Mivel kiderült, hogy nem sikerült “diadalmenetben” elfogadni a csomagot, megpróbálták “részenként áttolni” nemzetközi fórumok margóján – mondta.

A külügyminiszter szerint a most kiszivárgott dokumentum rávilágít: tervek készülnek arra, hogy az ENSZ csomagját jogilag rákényszerítsék a tagállamokra, ami “egy szuverenitás elleni támadás”. Azt kell elérni, hogy az Európai Bizottság fedje fel az összes ilyen tervét, és aztán “gyorsan felejtsük is el őket” – fogalmazott Szijjártó Péter.

– MTI –



További hírek a Gazdaság kategóriából






hirdetés