Szilícium adatrögzítők ajándékba

Értékes adomány
Értékes adomány - © Fotó: unideb.hu
Debrecen – A debreceni hallgatók is dolgozhatnak a NASA által is használt chippel.

Több mint 8 millió forint értékben 20 újraprogramozható, logikai kapumátrix alapú fejlesztői kártyát kapott a Debreceni Egyetem Fizikai Intézete. A nagy mennyiségű adatok gyors feldolgozására alkalmas eszközt az oktatásban és a kutatásban is hasznosítják majd – olvasható az unideb.hu-n. A National Instruments 40 millió forintos felajánlásból hat magyar egyetem részesült. Az FPGA-k – Field-Programmable Gate Arrays, azaz újraprogramozható szilícium chipek – oktatása a Műegyetemen 1992-ben kezdődött. Ezek az eszközök az elmúlt 25 év során szinte minden területre betörtek. A Google, az Amazon vagy a NASA ilyen chipeket használ az intelligens képfelismerés és feldolgozás, vagy a mesterséges intelligencia algoritmusok gyorsítása érdekében. Erre épülnek az 5G-s telekommunikációs próba­hálózatok, de jelen vannak szinte minden hálózati routerben, továbbá ott vannak a radarokban, rendszámfelismerő kamerákban, arcfelismerő rendszerekben. Többek között ilyen eszközökre épülnek a National Instruments (NI) ipari és oktatási célú termékei, amelyeket a debreceni leányvállalata is használ tesztelési, mérési tevékenységéhez.

Már oktatják két tantárggyal

A most átadott nagy sebességű multimédiás tartalmak feldolgozására alkalmas oktatási célú hardvert az NI Hungary Kft. (NI) és a Budapesti Műszaki Egyetem VIK Méréstechnika és Információs Rendszerek Tanszék munkatársai közösen fejlesztették. A DE nevében Szabó István, a Fizikai Intézet intézetigazgatója vette át a kártyákat június 21-én Budapesten. Elmondta, hogy az ajándékba kapott műszerek nagy segítséget jelentenek a villamosmérnökök képzéséhez, ahol a hallgatók már két tantárgy keretében foglalkoznak az ilyen célhardverek programozásával. – Az egyetem kutatói számára is hasznosak az új eszközök. A kártyák segítségével a párhuzamos működés nyomán egyidejűleg hatalmas mennyiségű adatot tudunk kezelni, így például könnyebb feldolgozni a részecskefizikai kutatások során a detektoroknál egyszerre keletkező jelentős mennyiségű adatot – magyarázta Szabó István.

HBN








hirdetés