Szinvamese: a diósgyőri békakirályfi története

Szinvamese: a diósgyőri békakirályfi története
A Szinvamese, avagy a diósgyőri békakirályfi története című produkció a Miskolci Csodamalom Bábszínház új, óriásbábos előadása. A Grimm által is jegyzett mesét a Szinva-patakhoz köthető keretjátékban mutatják be.

A Szinvamese sok szempontból formabontó előadás, bátran kilép a bábszínházak jól ismert világából. Nem használják a színpadot és nincs paraván. A szabadtéri produkció minden nagyobb közösségi helyen bemutatható. Nem a közönség látogat el a bábszínházba, hanem a bábszínház vonul ki az emberek közé, és olyan helyeken mesél, ahol ez egyáltalán nem megszokott, legyen az a diósgyőri stadion, a vár vagy a belváros terei.

Több méter magas óriásbábok, ugráló gólyalábas béka, igazi tüzet okádó sárkány, látványos élőképek, táncosok varázsolják körénk a történetet, dúdolható, énekelhető zenével kísérve. Ilyen nagyszabású attrakció még nem volt a miskolci bábszínház történetében. Az előadásban a bábszínház teljes társulata részt vesz, sőt, még önkéntesek, táncosok és gyerekszínészek is segítenek abban, hogy igazán izgalmas és látványos élményben részesüljön a nagyérdemű.

A Szinvamese a Miskolci Csodamalom Bábszínház elképzeléséből született meg. Nagyszabású, óriásbábokat és más utcaszínházi eszközöket alkalmazó szabadtéri előadás, amely kötődik Miskolchoz. Olyan történetet akartak színre vinni, amivel könnyen lehet azonosulni, amely a mese nyelvén szimbolikusan szól a város történetéről is.

Tulipán Gábor, a bábszínház igazgatója eredeti terve szerint a diósgyőri stadionban mutatják be, de más helyi, szabadtéri rendezvényeken is előadják. Az első előadás június 7-én lesz, a második másnap. Mindkettő helyszíne a diósgyőri stadion. Lesz még egy előadás a nagyközönség részére a Miskolci Nemzetközi Operafesztivál keretében is, 9-én este. A darabot Simonyi Zoltán írta, a zenéjét Ács Gyula szerezte. Rendező Kapusi Szabolcs. A bábok a Csodamalom Bábszínház műhelyében készültek, a produkció színre vivői a társulat tagjai, plusz szerepelnek benne a S.P.I.C. Művészeti Líceum táncosai (14 – 20 év közötti diákok).

A produkciót a látvány, a dinamikus mozgás és cselekvés, a zene és az ének határozza meg. Ugyanakkor az előadás alatt az egyik bábszínész meséli a történetet. Ő nem mozgat bábot, nem is látjuk, csak a hangját halljuk, amelyet mikrofon hangosít. Ő szólaltatja meg egy személyben a szereplőket is.

És egy kicsit a történetről: Nagypapó, miközben pisztrángokra les a Szinva partján, reszelős hangján mindig mesébe fog, a patakocska pedig viszi a szavát, girbegurba útján hozzáad és elvesz belőle, folyton-folyvást alakítva a mesét. A megelevenedő mese a szívében kedves, jóravaló királyfiról szól. Boldogságát megirigyli a vastüdejű sárkány, és békává változtatja őt. Ahol eddig szerették, utálattal fordulnak el tőle. A sárkány átka addig tart, amíg rút varangyként asztalhoz nem ültetik, meg nem csókolgatják, meg nem melengetik.

Vajon akad-e olyan leány, aki legyőzi viszolygását és szeretetével képes megtörni az átkot?

– Szabados Gábor –








hirdetés