Szívhez, szemhez, lélekhez szól

Szívhez, szemhez, lélekhez szól
Nyíregyháza – A képzőművészeti szempontból is elemzésre méltó előadás rengeteg impulzussal bombázza a nézőt.

„Balsoje szpaszíba” – kiáltja kecsesen meghajolva az orosz medve. A kisiskolások persze nem tudják, mit is mond a maci, mint ahogy a felnőttek között sem mindenki érti a Csajkovszkij anyanyelvén megszólaló jószágot.

A darab rendezője, Olt Tamás azonban érti, hogy a karácsonyéjszaka kavalkádjában minden lehetséges.

Szabadon áramló álom

A Móricz Zsigmond Színház új bemutatója úgy eleveníti fel az E. T. A. Hoffmann-mű nyomán komponált klasszikus Csajkovszkij-balett történetét, hogy annak Gothár Péter és Kapecz Zsuzsa által írott variációját veszi alapul, amelyhez Selmeczi György szerzett modern kísérőzenét.

A Diótörő herceg alapjaiban megtartja az eredeti mese szerkezetét, amely szerint a játék ideje karácsony estéje. Ekkor pillantunk be Marika (Dézsi Darinka) családjának ünnepébe, amikor is a kislány kap egy diótörő fabábut. Az igazi mese akkor kezdődik, amikor Marika elalszik, s álmában Egériába kerül, ahol az éhes egerek nagy háborút vívnak a diótörő segítségére siető huszárokkal. A hős legyőzi az Egérkirályt (Urmai Gábor), a leányt magával viszi palotájába, ám közben az Egérkirály agresszív alattvalójával, a denevérrel (Bánhidi Krisztián) is meg kell küzdeniük.

Ám minden jó, ha jó a vége: Marika és a Diótörő herceg (Horváth Viktor) egymáséi lesznek. Szabadon áramló álmaiba a leányka beleszövi szüleit és rokonait: édesapja (Gyuris Tibor) János vitézként jeleskedik a küzdelemben, de nagyapja (Tóth Károly), édesanyja (Kónya Merlin Renáta), nagynénje (Horváth Julianna) és Frici (Lakatos Máté) is, miként Piri Barbi baba (Tóth Szilvia Lilla) is mesefigura lesz. A Diótörő herceg (dramaturg: Selmeczi Bea) nagyigényű, reprezentatív, szívhez, szemhez, lélekhez szóló, mozgalmas előadás. Olt Tamás számos szöveg- (és motívum-) poénnal feldúsított forgatókönyve – amelyben, az álom szürrealitását tekintve békésen megfér a Star Wars a Trónok harcával, a János vitéz Rejtő Jenő-poénnal, a nyelvtörő a „Carramba! – Jer a karomba!”-féle szójátékokkal – gyermeknek és felnőttnek egyaránt szól.

A bemutató lenyűgöző jelmezeit és látványát Lakatos Márk, a Nyíregyházán korábban már többször is nagy sikerrel bemutatkozott stylist tervezte, a digitális videók Bánki Ákos fantáziáját dicsérik.

Sokféle stílus

Gulyás Anna remek koreográfiájában (miként a zenei anyagban is) sokféle stílus egyesül. A képzőművészeti szempontból is elemzésre méltó, a nyíregyházi Művészeti Szakgimnázium számos növendékének közreműködésével létrehozott előadás oly rengeteg vizuális és auditív impulzussal bombázza a nézőt, hogy felmerül a kérdés: a Kratatuk dió rejtélyes története voltaképpen milyen korú nézők csoportjára számít célközönségként?

– Karádi Zsolt –








hirdetés