Szkripal-ügy – Orosz főügyészség: Berezovszkij érdekében állt Litvinyenko meggyilkolása

Moszkva – Alekszandr Litvinyenko volt FSZB-alezredes meggyilkolása Borisz Berezovszkij orosz oligarcha érdekében állt, a hamburgi ügyészség nyomozati anyagai szerint az ő irodájában találtak a legnagyobb koncentrációban polóniumot – jelentette ki Nyikolaj Atmonyjev, az orosz főügyész tanácsadója újságíróknak hétfőn Moszkvában.

Atmonyjev a hamburgi ügyészségnek a Litvinyenko-gyilkosságra vonatkozó, a brit hatóságoktól kapott tájékoztatásra is támaszkodó anyagaira hivatkozva azt mondta, hogy a Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) volt tisztjének megmérgezéséhez használt polónium már azt megelőzően Londonban volt, hogy a bűncselekménnyel a brit hatóságok által megvádolt Andrej Lugovoj és Dmitrij Kovtun oda 2006. november 1-jén oda megérkezett. A német nagyváros ügyészsége azért vizsgálódott az ügyben, mert Koftun Hamburgból repült a brit fővárosba.

A hamburgi anyagok szerint Kovtun és Lugovoj, aki Moszkvából repült Londonba, 2006. november 1-jén találkozott Litvinyenkóval. A német ügyészség szerint, hogy a legjelentősebb polónium-szennyezettséget Berezovszkij londoni irodájában, valamint Mario Scaramella olasz állampolgár szervezetében mérték, akivel Litvinyeko még Lugovoj és Kovtun előtt találkozott.

“Úgy gondoljuk, és minden alapunk megvan arra, hogy azt állítsuk, hogy Litvinyeko likvidálásában Berezovszkij volt leginkább érdekelt. Ezt erősíti meg az a tény is, hogy az irodájában radioaktív nyomokat találtak” – tette hozzá.

Atmonyjev szerint Litvinyenko és Berezovszkij viszonya 2006 novemberére erősen megromlott és a volt FSZB-alezredes potenciális tanú lehetett volna az oligarcha ellen. Elmondta, hogy a hamburgi ügyészség 2009-ben lezárta az eljárást, mivel úgy ítélte meg, hogy nincs alapja a vádemelésre.

Jurij Csajka orosz főügyész egy, az NTV televízió által vasárnap este sugárzott interjújában azt állította, Moszkva bebizonyította, hogy a brit belügyminisztériumnak több hónappal Litvinyeko halála előtt tudomása volt róla, hogy merénylet készül ellene, mégsem tett semmit a védelmében. A tárcát akkor a mai miniszterelnök, Theresa May irányította.

Csajka szerint a Londonnak a Szkripal-ügyben tanúsított magatartása pontos mása annak a forgatókönyvnek, amikor Moszkvát “alaptalanul” vádolta meg Litvinyenko- és a Berezovszkij-gyilkossággal.

Az Atmonyjevvel közösen megtartott hétfői sajtótájékoztatóján Szaak Karapetjan főügyész-helyettes arra hívta fel a figyelmet, hogy a brit hatóságok a Litvinyeko-, a Berezovszkij- és a Szkripal-ügyben egyformán megtagadták az együttműködést Moszkvával. Karapetjan szerint a Londonból Oroszországba visszatérni szándékozó Berezovszkij 2013-ban bekövetkezett halála “elsősorban a brit hatóságok” érdekében állhatott.

Alekszandr Kurennoj, a főügyészség szóvivője rámutatott, hogy az intézmény semmilyen megkeresést nem kapott a Szkripal-ügyben folytatott nyomozással kapcsolatban, egyúttal kifejezte a főügyészségnek az együttműködésben való érdekeltségét.

Alekszandr Litvinyenko, aki 2000-ben kapott menedéket Nagy-Britanniában, 2006. november 24-én halt meg Londonban. A szervezetében polónium 210-es izotópot találtak. A nyomozást 2016 márciusában állította le a vizsgálatot vezető bíró, Robert Owen, megállapítva: “nagy a valószínűsége” annak, hogy az akciót, amelyre Vlagyimir Putyin elnök “valószínűleg” rábólintott, az FSZB vezényelte le.

Az orosz főügyészség és a Nyomozó Bizottság (SZK) egyesített vizsgálata Dmitrij Kovtun üzletembernél, aki 2006 októberében is találkozott Litvinyenkóval, radioaktív fertőzöttségtől eredő betegséget állapított meg. Az orosz nyomozás Kovtunt és Lugovojt sértettként kezelte. Lugovojt egyébként parlamenti képviselőnek választották meg Oroszországban.

A Kremlt élesen bíráló Litvinyenko – özvegyének vallomása – szerint az MI6 brit külső felderítésnek és a spanyol hírszerzésnek dolgozott. Nem sokkal halála előtt megkapta a brit állampolgárságot.

Idén március végén nagy feltűnést keltett, hogy a meggyilkolt FSZB-alezredes apja, Valter Litvinyenko a Pervij Kanal állami tévécsatorna egyik talk-showjában összeölelkezett a brit részről a merénylet elkövetésével vádolt Lugovojjal. Az idősebb Litvinyenko a műsorban Berezovszkij egyik bizalmasát, Aleksz Goldfarb biokémikust vádolta meg fiának meggyilkolásával. A jogvédő tevékenységgel is foglalkozó Goldfarb orosz sajtóértesülések szerint az amerikai Központi Hírszerző Ügynökségnek (CIA) dolgozott.

Berezovszkijra, aki ellen különösen jelentős, több rendbeli sikkasztás miatt 1999-ben adtak ki körözést Oroszországban, Nagy-Britanniában kapott menedéket, miután azt állította, hogy az orosz titkosszolgálat az életére tör. Az ügyben indított nyomozást London 2003 nyarán bizonyítékok hiányában leállította. A volt orosz kormányzati tisztségviselő üzletemberre 2013. március 23-án holtan találtak rá londoni elővárosi házának fürdőszobájában. A hivatalosan meg nem erősített verzió szerint az üzletember öngyilkosságot követhetet el.

Szergej Szkripal Nagy-Britanniában élő volt orosz-brit kettős ügynököt és lányát, a hozzá Oroszországból vendégségbe érkezett Julija Szkripalt idén március 4-én súlyos mérgezéses tünetekkel vitték az angliai Salisbury városának kórházába. Szkripal az orosz katonai hírszerzés ezredeseként az MI6 ügynöke volt, ami miatt hazájában börtönbüntetésre ítélték, de ügynökcsere keretében elengedték. London a merénylettel Oroszországot gyanúsította meg, amit Moszkva visszautasított.

Az ügy miatt 29 ország utasított ki orosz diplomatákat, amire Moszkva azonos módon válaszolt.

– MTI –








hirdetés