Szlovákiában eltűntek a betegek

Szlovákiában 2004 januárja óta a munkáltató fizeti a betegség első 10 napjában
a táppénzt: az első három nap a bér 25 százalékát, a 4. és 10. nap között pedig
a bér 55 százalékát.

2003 végéig ugyanez az arány 70, illetve 90 százalék volt, a kifizetés pedig
a társadalombiztosítási rendszert működtető szociális biztosítóra hárult, ám
2004-től ez csak a 11. naptól fizet. A szigorítás hamar éreztette hatását: 2004
első negyedévében lényegesen, az egy évvel korábbihoz képest közel 40 százalékkal
visszaesett a táppénzre vonulók száma, aki teheti, inkább szabadságot vesz ki
egy kisebb betegség idejére. (Ezzel párhuzamosan viszont míg 2003 márciusában
átlag 25 napig volt beteg egy-egy munkavállaló, addig 2004 márciusában már 41
napig.) A legtöbben érthető módon a legrosszabbul fizető ágazatokban engedik
meg maguknak a táppénz igénybevételét, például a bőr- és textiliparban, a fafeldolgozásban
és a mezőgazdaságban. Másik oldalról ezt erősíti az is, hogy kimutatások szerint
a legegészségesebbek a Pozsonyban dolgozók, illetve a pénzügyi szférában alkalmazottak
– vagyis a legjobban keresők.

A szociális biztosító adatai szerint 2003-ban országos szinten 5,11 százalék
volt a táppénzen lévők aránya; a „legegészségesebb” megyében, Pozsonyban csak
2,49 százalék, a legkisebb átlagfizetést nyújtó Eperjes megyében ellenben 7,63
százalék. A reform második évére, 2005-re az országos átlag 3,29 százalékra
esett vissza, Pozsony megyében pedig a foglalkoztatottaknak csupán 1,6 százaléka
ment táppénzre.

Szlovákiában a közegészségügyi hivatal feladatköréhez tartozik a járványok regisztrálása,
az egészségügyi vészhelyzetek kezelése. Az influenza elleni védőoltás költségeit
sok esetben a munkaadó állja; ha nem, akkor a szérum ingyenes, az injekció beadása
30–50 korona közötti összegbe kerül a 15 évnél idősebbeknek.








hirdetés