Szociális farm autistáknak

Családi találkozás Skóciában: Törökné Bajusz Gyöngyike a fiával, Dániellel
Családi találkozás Skóciában: Törökné Bajusz Gyöngyike a fiával, Dániellel - © Fotó: magánarchívum
Nyíregyháza – A kongresszus alapelve: nem betegség, hanem az emberi változatosság természetes megnyilvánulása.

Nagyon sokan akkor szembesültek először az autizmussal hazánkban, amikor megnézték az Esőember című amerikai filmet, amely 1989-ben Oscar-díjat is nyert.

Eltérő módon beszélnek

Az autizmus rendkívül sokszínű és változatos formában megjelenő állapot, a teljes személyiséget átható fejlődési zavar. Pontos okai napjainkban is tisztázatlanok. A szakemberek akkor beszélnek autizmusról, ha a kommunikáció, a társas kapcsolatok és a rugalmas viselkedésszervezés terén a normál fejlődéstől eltérő mintákat találnak.

A gyermekeknél például nem alakul ki a funkcionális beszédhasználat, a szokásostól eltérő módon beszélnek, a kortársaikkal nem játszanak. Mindehhez járulhat még eltérő érzékelés is, ami az érzékszervek alul vagy túlműködését jelenti. Az autista emberek bizonyos területeken jól vagy akár kimagaslóan teljesítenek, míg más területeken nem érik el a koruknak megfelelő fejlettséget.

A közelmúltban rendezték meg a XI. Nemzetközi Autizmus Konferenciát a skóciai Edinburgh-ban, ahová magyar szakemberek is elutaztak az Autisták Országos Szövetsége és az Emberi Erőforrások Minisztériumának támogatásával.

A megyénkből egyedüli szakemberként Törökné Bajusz Gyöngyike gyógypedagógus, autizmus szaktanácsadó vett részt a rendezvényen. Munkahelye Nyíregyházán a Gyermekek Háza Déli Óvoda, ahol 16 éve autizmus spektrum zavarral együtt élő kisgyermekekkel foglalkozik. Az Autisták Országos Szövetségében animátorként tevékenykedik, vagyis a „Lehet-e autista a padtársam?” című szemléletformáló program keretében tart érzékenyítő előadásokat.
– A kongresszus alapvető gondolata az volt, hogy az autizmus nem betegség, hanem az emberi változatosság természetes megnyilvánulása. Mottójául a „Boldog, egészséges és jogosult!” jelmondatot választották – tájékoztatta lapunkat Törökné Bajusz Gyöngyike. – A boldog szó az életminőségük javítására, a szorongásmentes miliő mindennapi megteremtésére utal, az egészséges kifejezés a fizikai egészség és mentális egészség fontosságát emeli ki, míg a jogosult szó azt jelenti, hogy felkészült szakemberek sokat dolgoznak azért, hogy jó gyakorlatokat, korszerű technikai eljárásokat alkalmazzanak az autizmussal együtt élők kommunikációjának támogatására, hogy ezáltal az autisták maguk dönthessenek jogi és politikai kérdésekben.

Családtagok és szakmabeliek

Külön élményt jelentett a nyíregyházi szakember számára a kongresszus családi vonatkozása, ugyanis találkozhatott Skóciában Dániel nevű fiával is. Dani már négy éve dolgozik az országban szakmai segítőként egy olyan szociális farmon, ahol sérült felnőtteket, köztük autizmus spektrum zavarral együtt élő fiatalokat gondoznak.

– A szakmai előadások után lehetőségünk nyílt városnézésre is, Edinburgh valóban egy csodaváros. A vár, a katedrálisok, a gyönyörű parkok, tengerpart látványa mellett hihetetlen kulturális kavalkád és olvasztótégely egyben. Talán ettől annyira toleránsak és befogadóak ott az emberek – tette hozzá Törökné Bajusz Gyöngyike.

KM-MML


Minden századik ember

Az autizmus problémája nem új keletű, 70 éve ismerik a szakemberek. Az elmúlt években hatalmas tudás halmozódott fel ebben a témában mind a felismerés és diagnosztika, mind pedig a széleskörű ellátás területén.
Ma már egyértelmű, hogy az autizmus korántsem olyan ritka állapot, mint azt évtizedekkel ezelőtt gondolták, az autizmussal élő gyermekek, felnőttek és családjaik itt vannak körülöttünk, mindennapjainkban. Az előfordulási gyakoriság megközelíti az 1%-ot, tehát minden századik ember ennek a tünetegyüttesnek valamely formájával él.
Mai tudásunk szerint nem gyógyítható, egy életen át – tehát felnőttkorban is – befolyásolja a személy életét, környezetéhez történő illeszkedését. Számukra az íratlan szabályokat is egyértelművé kell tenni.

Címkék: ,







hirdetés