Szpari – A focit még mindig gólra játsszák

Szpari – A focit még mindig gólra játsszák
© Fotó: KM-archív
Nyíregyháza – Lucsánszky Tamás, a vereséget szenvedett Nyíregyháza Spartacus vezetőedzője az iksszel sem lett volna elégedett.

Mi a jobb? Sokból egy vagy kevésből kettő? Amennyiben fociról és a gólok számáról van szó, egyértelmű a válasz, az utóbbi. Vasárnap is ez derült ki Albertirsán, ahol a Cegléd és a Szpari játszotta a második vonalbeli bajnokiját. A vendég nyíregyháziak egymás után alakították ki a helyzeteket, ám a kaput csak egy tizenegyesből tudták bevenni. A ceglédiek jóval kevesebb lehetőségükből kettőt is értékesítve szerezték meg a három pontot.

A döntetlen sem lett volna elég

– Ez egy olyan meccs volt, amilyet csak mi tudunk elveszíteni – kezdte visszapillantását Lucsánszky Tamás, a Nyíregyháza Spartacus vezetőedzője. – Ha valakik megnyerhették volna a találkozót, azok mi voltunk, erre kikaptunk. A döntetlennel sem lettem volna elégedett, ám elmarasztalni sem tudom a csapatot, mert mindenki tette a dolgát. Végigtámadtuk a meccset, volt legalább tíz szögletünk, labdabirtoklási fölényünk. Veszélyes helyről végezhettünk nagyon sok szabadrúgást. Az ellenfél pedig egy helyzetből szerzett két gólt, mi pedig számtalan lehetőségből csak egyet. Egy szót sem lehet szólni, ha mondjuk Pekár Laci három gólt lőtt.

Pekár Lászlóéknak (kék-pirosban) nem sikerült venniük ezt az akadályt
Nyíregyháza - A Szpari hiába alakított ki több helyzetet, a ceglédieké a három pont. A bajnoki majd a kupában elért győzelem után triplázásra készült a Szpari vasárnap Albertirsán. A Cegléd itt fogadta a nyíregyházi alakulatot, amely már szombaton útnak indult. Soroksáron edzett és Vecsésen száll...

– Nem mondatom, hogy a csapat nem fejlődik, mert meccsenkénti négyszázharminc passzal kezdtünk, most hatszáznál tartunk. És ezzel nem nyerünk, mert visszaáll mindenki, a Cegléd kétszer járt a tizenhatosunkon belül. Egy helyzetük volt, Sándor István lesgyanús helyzet utáni gólja, kaptak egy kamutizenegyest, ezzel rúgtak két gólt, és megszerezték a három pontot. Mi végigjátszottuk úgy, hogy csak az utolsó passzok hiányoztak.

– Tudom, hogy a közönség többet vár játékban és eredményben, ám ehhez idő kell. A játékosok is türelmetlenek. Amiért én az szoktam lenni és amiért szólok is, az a játék. Az, hogy a szurkolók így gondolják, az természetes. Ám az nem, hogy a játékosok úgy véljék: ez majd könnyen megy. Az első félidőben kiegyenlítették a hátrányt, a szünetben érzékelni lehetett, hogy úgy néz ki: ezt a meccset megnyerjük. Ám ezért tenni is kell.

Lát előrelépést

– A második félidőben a hetvenötödik percig át sem jöttek a térfelünkre, aztán találtak egy lesgyanús gólt. Utána már rosszul néztünk ki, mert az eredménykényszer már nyomasztó volt. A Csákvár elleni a második félidőben és most is volt előrelépés. Félreértés ne essék, ez nem azt jelenti, hogy ez már jó futball. Magyarázkodni nem szeretek, nyilván a felelősség az enyém, ám nem tartom annyira rossznak a történetet. Reálisan öt-hat ponttal többnek kellene lenni, az, hogy ez nem így van, a balszerencse számlájára is írható. Ennyi ponttal a harmadik helyen lehetnénk, de várjuk ki a végét – így Lucsánszky Tamás.

KM-ML








hirdetés