A tömegvonzás szerepe

2019.07.17. 13:56

Nem ember műve a hőmérséklet ritmikus változása?

Egy magyar kutató arra a felismerésre jutott, hogy a globális felmelegedés 2030 után szakaszosan alábbhagy. Dávid Mihály szerint minden azon múlik, hogy az Uránusz bolygó deklinációja ekkortól csökkenni fog.

After 16 years Nalsarovar Lake is dry, near Sanand near Ahmedabad. Boatmen are facing the ire of tourists. The Times of India/Yogesh Chawda

Forrás: AFP / The Times of India

Fotó: Yogesh Chawda

A hőmérsékleti anomáliákat is nagyban produkáló klímaváltozást az általánosan elfogadott nézetek szerint az emberi civilizáció káros hatásának, a túlhajtott technikai fejlődés riasztó következményének szokás tekinteni. Ebből természetszerűen következik, hogy ezt a folyamatot a legtöbben a káros emberi tevékenység megfékezésével gondolják megállítani.

Egy magyar mérnök, Dávid Mihály kutatásai szerint viszont a hőmérsékleti anomáliákat és magát a klímaváltozást más okokkal is összefüggésbe lehet hozni: mert a tömegvonzás jelenségének felderítésére nagyobb figyelmet kell fordítani.

Dávid Mihály szerint hamis rémkép, hogy a klímaváltozás folyamatosan rossz irányba mutatna

Kérdésünkre válaszolva a kutató elmondta, hogy a klíma változását több tényező okozza, s fontos kiemelt figyelmet fordítani arra is, hogy ezen tényezők egyike a Föld és az égitestek helyzetének egymáshoz viszonyított váltakozása. Ez pedig olyan jelenség, amelyre az emberiségnek nincsen kihatása.

Ennek felismerése azért fontos, mert véleménye szerint

a médiában ehhez képest aránytalanul nagy számban jelennek meg azok a vészjelzések, amelyek az emberiség földi jelenlétére visszavezethető – egyébként szerinte is valós – okokat, a túlnépesedést és a természetrombolást tárgyalják.

Az emberiség valóban az utolsó órában van ahhoz, hogy az élhető Földet még megmenthessük. Ha azonban ez sikerülne is, az a klíma változását nem állítaná meg.

A hőmérséklet ritmikus változása elsősorban ugyanis nem az emberi tevékenység következménye

– állítja Dávid Mihály.

Meglátását Milutin Milanković munkájával támasztja alá, mely megmutatta, hogy a jégkorszakok ismétlődése a Föld és a Nap viszonylagos helyzetének következménye. Ez igaz még akkor is, ha Milankovic elméletéből hiányzik a tömegvonzás hatásainak figyelembe vétele – teszi hozzá.

Dávid Mihály arról is beszámolt, hogy

a hőmérséklet és a klímaváltozások témakörét mintegy 45 éve kutatja, s mérnöki képzettsége alapján már a kutatás kezdetén tudta, hogy a levegő földfelületi mozgatását az égitestek tömegvonzása is szabályozza.

A kutatásnak azt kellett tisztáznia, hogy ez milyen módon történik, s ezt ma már be is tudja mutatni.

Kutatási eredményeinek kifejtése során három tudományos kutató – Gilbert Walker, Eduard Brückner és Kontur István –munkásságára is utal, hozzátéve azonban azt is, hogy ők vizsgálataik jelentőségét a maguk munkássága idején nem ismerték fel.

Ennek magyarázatát abban látja, hogy a három kutató, időben és térben külön-külön dolgozott. Egymás eredményeit nem ismerték, nem összegezhették, emellett a meteorológia és a tömegvonzás kapcsolata bennük fel sem merült, hiszen a meteorológusok számára ez a gondolkodásmód még ma is idegen. A három tudós munkájának szintézisét neki kellett tehát elvégezni, s mindehhez még hozzátette a tömegvonzással kapcsolatos kutatások eredményeit – mondta Dávid Mihály, aki

nem tart attól, hogy ha deklaráljuk: a tömegvonzás hatásai is közrejátszanak a hőmérsékleti anomáliák kialakulásában, az megváltoztatja, felülírja azt a felismerésünket, hogy az emberiség mohón, gátlástalanul és átgondolatlanul használja fel a Föld erőforrásait.

Dávid Mihály szilárd meggyőződése, hogy a hőmérsékleti anomáliák és Föld erőforrásainak felelőtlen használata két külön téma, amit korábban egy vezető meteorológus (mivel a valódi okot nem tudta), egy akadémiai dolgozatban összemosott. Azt viszont ő is elismeri, hogy ma is nehézséget okoz ezeknek a kérdésköröknek az értelmes szétválasztása.

Dávid Mihály nem tért ki az elől a kérdés elől sem, hogy nem tart-e attól, hogy ha az elmélete elfogadottá válik, az felmenti a környezetszennyező iparágak vezetőit, valamint az őket támogató kormányokat a környezettudatos döntések meghozatala alól.

Először is azt hangsúlyozta, hogy a tömegvonzás jelentőségének és hatásának felismerése meglátása szerint nem elmélet – ami vagy igaz, vagy nem – hanem tény. Ezt kiegészítve viszont

némi szkepszissel nyilatkozott arról, hogy a környezetszennyező iparágak mire és hogyan reagálnak a tudományos világ felismerései közül.

„Ők nem törődnek azzal, hogy mi és hogyan mozgatja a levegőt, őket kizárólag a profit érdekli. Tömegvonzás mindig volt, és mindig lesz, függetlenül a nagytőkések gondolkodásától” – jelentette ki Dávid Mihály.

Felmerülhet persze az a kérdés is, hogy

ha a ciklikusan ismétlődő hőmérsékleti anomáliákat függetleníteni lehetne az emberi tevékenység káros hatásaitól, az valamiféle hamis biztonságérzettel kecsegtethetné az embereket, jóllehet ennek a biztonságérzésnek mindent összevetve még sincs alapja.

Dávid Mihály erre a felvetésre azt a választ adja, hogy a biztonság- és a bizonytalanságérzet nagyon is relatív kategória.

A klíma változása szerinte is tény, történelmi és tudományos tapasztalat. Ám, hogy ez a tendencia folyamatosan „rossz” irányba mutatna, az hamis rémkép.

Erről épp most állított össze A tömegvonzás szerepe a levegő hőmérséklet-anomáliáinak kialakulásában címmel egy rövid tanulmányt, amelyben egzakt módon mutat be több száz évre visszamenőleg ellenőrizhető tényeket. Mint mondta, ezt a kutatási anyagát nemrégiben eljuttatta vezető magyar politikusoknak és tudományos testületeknek is.

Meglátása szerint

a globális felmelegedés nem elsősorban az emberi tevékenység következménye, hanem abból ered, hogy a tömegvonzó erők jelenleg az északi féltekére terelik a meleg légtömegeket, s ezzel párhuzamosan a déli féltekét viszont lehűtik. Egyik tanulmányában úgy számítja, hogy az Uránusz bolygó deklinációja 2030 után csökkenni fog, ezért a felmelegedés átmenetileg le fog állni.

„Az, hogy a felmelegedés a 2030 után folyamatosan nem emelkedik, hanem szakaszosan csökken, biztosra vehető. A viszonylag meleg időszak folytatódása csak esetleges lehet, és csak alacsonyabb hőmérsékleten történhet” – ismertette számításainak eredményeit Dávid Mihály, aki szerint nincs okunk félteni a jövőnket.

Mint megjegyzi,

a 2030-ig terjedő tíz év a Föld életében csak egy pillanat, s bár ez idő alatt is változik majd az ökoszisztéma, de tíz év alatt az addig még kitartó hőmérsékleti anomáliáktól nem borulhat fel a rendszer. A tengerek szintjének emelkedése tíz év alatt nem lehet katasztrofális.

Részben azért is, mert a víz egy része a déli féltekén jég formájában lerakódik – hívja fel a figyelmet Dávid Mihály, utalva arra, hogy a klímaváltozás 84-90 éves ritmusát a gleccserek életében osztrák kutatók már mintegy ötven éve kimutatták. A gleccserek ilyen ütemben olvadnak és híznak – mutat rá a jelenség ciklikusságára Dávid Mihály.

Névjegy

Dávid Mihály (82) a Budapesti Műszaki Egyetemen végzett 1966-ban az általános mérnöki karon. A meteorológia és a tömegvonzás témaköreinek kapcsolatát 1972 óta kutatja. Eredményeit az MTA Geonómiai Tudományos Bizottsága előtt 2007-ben ismertette A Föld működtetője a tömegvonzás című előadásában. Kibővített kutatási eredményeit legutóbb az Óbudai Egyetem Kandó Kálmán Villamosmérnöki Kar konferenciáján mutatta be 2016-ban A Föld egyes részeinek mozgása a gravitációs hatások tükrében címmel. Mint előadásaiban is kifejti: saját kutatásain túl három tudós – Gilbert Walker, Eduárd Brückner és Kontur István – eredményei voltak a segítségére. Kutatásai eredményei alapján 1974 óta minden évben elkészíti az éves hosszú távú időjárási előrejelzést, amely a nyilvánosságban számításai szerint mintegy 200 ezer érdeklődőhöz jutott eddig el.

 

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a szon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!